Osztrák belügy a magyar pártok támogatása?

Csaknem tíz éve meghatározó szereplője a magyar közbeszerzési piacnak a Strabag magyarországi cége, a korábban korlátolt felelősségű társaságként működő Strabag Építő Zrt. (az osztrák Strabagnak van egy magyarországi fióktelepe is Strabag AG Magyarországi Fióktelep néven, jogilag függetlenül a Zrt.-től, de ugyanarra a címre bejelentve). A Strabag Építő – amely felügyelőbizottságának 2003 elején, igaz, csak öt hónapig, de Bod Péter Ákos is tagja volt – a megnyert közbeszerzési eljárások száma alapján összeállított rangsorban már 2001-ben és 2002-ben is a harmadik helyen végzett.

Ennél is fényesebben szerepeltek az elmúlt öt évben: 2003 és 2007 között mindig a Strabag nyerte el a legtöbb megbízást a tendereken. Öt éve még 77, 2004-ben 113, 2006-ban már 141 nyertes ajánlatot nyújtottak be, míg tavaly – a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai szerint – 47 tendergyőzelem is elég volt az első helyre.

Jól szerepelt a hazai tendereken a Strabag

Nemcsak sokszor, hanem sok pénzt is, az elmúlt öt évben 360 milliárd forintot nyert a Strabag. Bár 2001-ben – amikor hat építőipari cég is ott volt a tízes toplistán, a legtöbb pénzt a ma már a francia Colas-csoporthoz tartozó Alterra kapta, a Hídépítő a negyedik, a Vegyépszer a hetedik volt – a harmadik legtöbb megbízás elnyerése ellenére sem voltak ott a legjobb tízben, egy évvel később már a második helyen végeztek a Hídépítő és Betonút alkotta Szárszó konzorcium mögött, független cégként tehát a legjobb eredményt produkálták. Az érték szerinti listán 2004-ben és 2007-ben végeztek még az első helyen, de 2002 óta mindig ott voltak a dobogón, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a Strabag hosszú évek óta a legnagyobb magyar építőipari cég. A Magyarországon foglalkoztatott 4500 dolgozója, csaknem annyit, mint az összes többi magyar útépítő vállalaté együttvéve.

A Strabag sikeres tenderei ellenére a piaci versenytársaik nem tartják valószínűnek, hogy az osztrák cég intézményesített módon, politikai utasításra kapott volna megrendeléseket. Egy, a szakmából már távozott korábbi vezető arra emlékeztetett az Index kérdésére, hogy a magyar út- és sztrádaépítők mindegyike kapott legalább egyszer súlyos, legalább tíz-, de inkább százmilliós vagy milliárdos bírságot az elmúlt években kartellezésért, az eljárásokban felkínált árak előzetes egyeztetése miatt. Szerinte ha lett volna „politikai igény” arra, hogy a tenderek többségét a Strabag nyerje el, akkor neki nem kellett volna részt vennie ezekben az alkukban (a Strabagot 2004-ben 2,468 milliárd forintra bírságolták autópályás, egy évvel később 335 millióra útfelújításos kartellezés miatt, előbbi ügyben az állami sztrádaépítő nagyjából 10 milliárdos kártérítési pert is indított).

Tény ugyanakkor, hogy legalább az M5-ösön mindenképpen jól boltolt az állammal a Strabag, igaz, jóval 2005 után. Az osztrák cég a bécsi székhelyű M5 Holding Gmbh-n keresztül május óta száz százalékos tulajdonosa a sztrádát üzemeltető AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-nek, amelyből az év elején szállt ki az addig 40 százalékos tulajdonos magyar állam. A 2004-ben, az M5-ös matricás rendszerbe vonásakor nagyjából 21 milliárd forintért vett részvénycsomagot az állam 28 milliárdért adta el az osztrák Raiffeisennek – innen került tovább a pakett a Strabaghoz –, ám az üzleten a látszat ellenére sem a költségvetés nyert. Az állam ugyanis az AKA 14,5 százalékos hozamelvárása miatt évente 25 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat fizet a cégnek, így lényegében egy év alatt elvész – pontosabban a Strabag-érdekeltségű céghez került – a teljes bevétel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!