Fideszesek is elbontanák a Szabadság téri szovjet emlékművet
További Belföld cikkek
Fideszesek és KDNP-s parlamenti képviselők is támogatják a Szabadság téri szovjet emlékmű elbontásáért indított népszavazást, írja a Népszabadság.
Levelet írtak
A Szabadság téri szovjet emlékmű ügyében kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtés jegyében, február derekán a Magyarok Világszövetsége névre szóló levélben kereste meg az Országgyűlés minden egyes tagját.
A Magyarok Világszövetsége tájékoztatása szerint 18 fideszes és KDNP-s képviselő - köztük Lezsák Sándor, Navracsics Tibort, Révész Máriusz - küldte vissza támogató aláírását. Révész Máriusz az Indexnek elmondta, egyetért a kezdeményezéssel, mert a szovjet megszállásnak elég sok kellemetlen emléke maradt, az emlékmű emiatt sok ember érzékenységét sérti.
"Elvileg és lélekben teljesen egyetértenek, de szerintük az emlékmű fennmaradását nemzetközi szerződésben rögzítették, és eltávolításával veszélybe kerülne a magyar doni emlékmű" - ez az MDF válasza volt az MVSZ felhívására.
A Deport '56 és a Magyarok Világszövetsége április 5-ig gyűjtheti az aláírásokat arra a kérdésre, hogy "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló, 1945. évi IX. törvényt?"
A népszavazás kiírásához 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük.
Az emlékmű története
A Szabadság téri szovjet emlékművet az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén emelték 1946-ban. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek". Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.
Az emlékmű a rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban. Egy 1995-ben kötött orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.
A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a „A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére” szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.
Az emlékművet többször megrongálták a rendszerváltás után, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például „vörös mocsok”) kerültek rá. Az emlékműre magyar lobogót és árpádsávos zászlót tettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
