Péterfalvi: törvénytelen a szcientológusok által kért nyilatkozat

Adatvédelmi szempontból nem tekinthető érvényesnek az a joglemondó nyilatkozat, amelyet a Magyarországi Szcientológia Egyház (MSZE) követel meg a saját tagjaitól - állapította meg Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos. Erről szóló levelét az ombudsman saját honlapján is közzétette. Péterfalvi rendőrségi szakvéleményekre alapozva megállapította, hogy a szcientológusok által használt berendezés, az úgynevezett e-méter hazugságvizsgálatra is alkalmas. Az MSZE a hazugságvizsgálattal akár olyan szenzitív adatokhoz is hozzájuthat, amelyek kezelésébe nem szólhatnak bele a vizsgálatok alanyai, vagyis az egyház tagjainak nincs tudomásuk arról, hogy felhasználják-e a róluk szóló, e-méter segítségével szerzett, akár szexuális vagy bűnügyi adatokat tartalmazó úgynevezett "pc dossziékat". A vallási tevékenység az ombudsman szerint nem lehet az Alkotmánnyal ellentétes, illetve törvénybe ütköző.

Beavatkozás az egyház jogaiba?

Az ombudsman a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy "bárkinek, tehát a szcientológia egyházzal kapcsolatba került személyeknek is joguk van tájékozódni a velük kapcsolatos adatokról, jogok van azok sorsát nyomon követni, illetve törölni azokat. (Ez utóbbit az MSZE Péterfalvi levele szerint engedi akkor, ha a tag kilép az egyházból.)

A Magyar Nemzet felidézi, hogy Szikinger István, az MSZE jogi képviselője az ombudsman törekvéseit az egyház jogaiba való beavatkozásnak nevezte a TV2-ben, ám erre Péterfalvi úgy válaszolt, hogy "az egyházi önkormányzati jogot más, a természetes személyek számára biztosított alapjogokkal összefüggésben kell értelmezni".

Péterfalvi levele az adatvédelmi biztos honlapján

Péterfalvi sokoldalas levelében leszögezi, hogy az MSZE vallási szolgáltatásaiban részesülő személyt megilletik az adatvédelmi törvényben foglalt jogok. Az érintett tájékoztatáshoz való joga e törvényi rendelkezéseken alapszik, és az információs önrendelkezési jog szerves részét képezi, attól elválaszthatatlan.

Az egyén által tett "feltétlen és visszavonhatatlan" joglemondó nyilatkozat (ezt a szcientológusok követelik meg az egyházba belépőktől) a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülése szempontjából érvényesnek nem tekinthető - állapítja meg az ombudsman.

Az adatvédelmi biztos szerint több állampolgári bejelentés érkezett az Országgyűlési Biztosok Hivatalához, amelyek a Magyarországi Szcientológia Egyház által alkalmazott e-méter készülék használatára hívták fel az országgyűlési biztosok figyelmét. Az egyik indítvány kitért a műszer hazugságvizsgáló készülékként történő alkalmazására is.

MSZE: az e-méter fontosabb, mint adatvédelem

Az MSZE fél évvel ezelőtt - Péterfalvi idézete szerint - közölte: "nem vitatjuk az adatvédelmi biztosnak azt a jogát, hogy kizárólag az adatvédelem terén, saját hatáskörében eljárjon. Ez a jog azonban meggyőződésünk szerint ott végződik, ahol az egyház hitéleti tevékenységének vizsgálata nélkülözhetetlen az adott kérdés eldöntéséhez".

Az egyház leszögezi azt is: "Maga az e-méter nem titkos, a nyilvánosság számára megmutattuk. Használata ugyanakkor a vallásszabadság legfontosabb részét képező auditáláshoz kötődik, így a lelkiismereti és vallásszabadság privilegizált alapjogi védelme alá tartozik. Megjegyezzük, hogy ez a védelem az Alkotmánybíróság és a nemzetközi joggyakorlat szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó alkotmányos jog fölött áll."

Az állam semlegessége nem tétlenséget jelent

Vitatja ezt az álláspontot az ombudsman. Szerinte az Alkotmánybíróság, az alkotmány és az adatvédelmi törvény is hatáskört biztosít számára a vizsgálathoz. Szerinte a lelkiismereti szabadság természetes személyek adatvédelmének esetében nem áll az adatvédelmi önrendelkezés joga fölött.

Más jogszabályokra hivatkozva, az egyház és az állam szétválasztására, az állam világnézeti semlegessége kapcsán Péterfalvi azt is leszögezi: "Az állam semlegessége nem tétlenséget jelent, az államnak számos kötelezettsége van a vallásszabadsághoz való joggal kapcsolatosan, ezek között az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy gondoskodnia kell más alapvető jogok védelméről a vallásszabadsággal szemben is."

Adatvédelem esetében nincs kivétel az egyházak esetében sem

Az ombudsman megállapítja: az 1992-es adatvédelmi törvényben (a továbbiakban Avtv.) az alkotmányos alapjog érvényesülése érdekében keretszabályozást alkottak, amelynek hatálya "minden Magyar Köztársaság területén folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik".

Péterfalvi szerint az adatvédelmi törvény "nem tartalmaz arra utaló kivételszabályt, hogy rendelkezéseitől megengedett az eltérés az egyházak hitéleti tevékenységgel összefüggő adatkezelései vonatkozásában".

Könyvből tájékozódott a biztos

Péterfi leveléből kiderül, hogy az e-méterrel összefüggő adatkezelések vizsgálatához "az Egyház sajátos lelki tanácsadásán, az auditáláson történő használatot vettem adatvédelmi szempontból szemügyre és nem vizsgáltam a műszer egyéb alkalmazási területeit, bár az idevonatkozó irodalom alapján más alkalmazások is ismeretesek".

Az e-méter használatának, valamint az MSZE hitelveinek és vallási gyakorlatainak megismerése céljából Péterfalvi rendelkezésére bocsátották a szcientológusok a "Szcientológia Kézikönyve" és az "Egy mai vallás elmélete és gyakorlata" című könyveket. A könyvek alapján az adatvédelmi biztos szerint megérthető, hogy mit is jelent az auditálás és hogyan funkcionál az e-méter.

Semlegesítik a negatív élményeket és érzéseket

Az adatvédelmi biztosnak az MSZE képviselői elmondták, hogy az e-méter azt mutatja, ha valakiben egy esemény kapcsán túl sok a töltés, feszültség. Az auditáláson a hívő elkezd beszélni a gondjairól, a kommunikációt addig folytatják a lelkésszel, amíg az úgynevezett lebegő tű meg nem jelenik a műszeren. Ennek lényege, hogy semlegesíteni kell az egyénben élő negatív élményeket és érzéseket.

Az MSZE szerint az auditáláson feltárt problémákról az úgynevezett "pc aktákba" feljegyzés kerül, a preclearről (az egyház szolgáltatásait igénybe vevő személyről; az adatvédelmi törvény fogalomrendszere szerint: érintettről) vezetett információk között szerepeltetik, hogy az e-méter tűje kileng valamely eseményről vezetett beszélgetés során.

Örök időkre megőrzik az aktákat

"Ezeket az aktákat örök időkre - tehát az egyén halálát követően is - megőrzik, mert a reinkarnáció az Egyház által elfogadott hittétel. Az aktákat egy külön elzárt helyiségben tárolják, amihez kizárólag az egyház lelkészei férnek hozzá" - írja az ombudsman.

"Minden úgynevezett folderre (mappa) rá van írva, hogy bizalmas anyag, és titkosan kezelendő. Az aktához az egyház vezetője, valamint felhatalmazott személy férhet hozzá, valamint csak ezen felhatalmazott személyeknek van betekintési joguk. Az aktákba illetve egyéb egyházi feljegyzésekbe való betekintést a hívő számára nem teszik lehetővé, mert álláspontjuk szerint ezek az auditorra nézve (is) tartalmaznak adatot" - folytatódik a levél.

Feltétlen és visszavonhatatlan lemondás

Péterfalvi szerint a helyszíni vizsgálaton elmondottakat támasztják alá a korábban folytatott adatvédelmi vizsgálatban tanulmányozott egyházi iratok is.

A "Megállapodás Bizalmas Egyházi Iratokra Vonatkozóan" fejlécű iratban a tag nyilatkozik arról, hogy "örökre és korlátozások nélkül lemondok minden jogomról a pc-dossziéim és bármilyen más, a lelki fejlődésemre vonatkozó bármilyen egyéb dossziék és iratok, illetve azok tartalmának birtoklását, kontrollálását, hozzáférését, másolását és megtekintését illetően." Ez a joglemondás "feltétlen és visszavonhatatlan".

Tájékoztatni kell!

Az ombudsman az MSZE ilyen tevékenysége az adatvédelmi törvény hatálya alá esik, mert adatkezelésnek minősül. Márpedig az adatkezelés jogszerűségének feltétele az érintett - önkéntes, tájékozott és határozott hozzájárulása. Az adatkezelőt az adatok felvétele előtt tájékoztatási kötelezettség terheli. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Péterfalvi megállapítja: "A helyszíni vizsgálaton elmondottak, illetve a rendelkezésemre álló egyházi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy az egyén tájékozott abban a kérdésben, hogy mi az auditálás, milyen célokat szolgál és az e-méter miként működik. Az egyházi iratok pontosítása szükséges azonban - ahogy ezt korábbi állásfoglalásomban megállapítottam -, mert az adatkezelő egyértelmű megnevezése, valamint a személyes adatok köre hiányzik, és az adatkezelési műveletek meghatározása is hiányzik."

Az egyház tagjait is megilletik adatvédelmi jogok

Az ombudsman szerint az egyház tagjait is megilletik az adatvédelmi törvényben foglalt jogok. Ennek értelmében tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, és adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését kérheti.

Péterfalvi hangsúlyozza: "Az adatok törlésére és az adathordozók megsemmisítésére vonatkozó kérelem teljesítését különösen elengedhetetlennek tartom az adatkezelés során, mert a pc és az egyéb feljegyzéseket tartalmazó egyházi dossziék a vallás természetéből eredően számos szenzitív adatot tartalmaznak, ezek pedig az adatvédelem területén fokozottabb védelemben részesülnek.

A vallásszabadság biztosítja az egyénnek azt a jogot, hogy szabadon dönthessen a korábbi felekezetének elhagyásáról, és az önrendelkezési jogból eredően szabadon rendelkezzen a vallásos meggyőződését tükröző, illetve egyéb különleges adatainak sorsáról is. Az Egyház az adatok helyesbítésre és törlésére vonatkozó kérés teljesítése alól csak az Avtv. 14. § (3) bekezdés [levéltári védelem] és az Avtv. 16. § foglalt esetekben [törvényi korlátok] kaphat felmentést. Erre vonatkozóan az Egyház kifejtette álláspontját, mely szerint, ha valaki az egyházból kilép, és adatainak törlését kéri a nyilvántartásból, ezt a kérést teljesítik."

Nem lehet alkotmányellenes a vallási tevékenység

Az ombudsman ezért megfogalmazza: "Fontosnak tartom, hogy az Egyház a tengerentúli tradíciókban gyökerező adatkezelését megfeleltesse az európai kulturális és történelmi kontextusba ágyazott hazai jogrendszernek." A vallási tevékenység az ombudsman szerint nem lehet az Alkotmánnyal ellentétes, illetve törvénybe ütköző.

"Meggyőződésem szerint az Egyház adatkezelésének a Magyar Köztársaság jogrendjével - ennek keretében az Avtv. előírásaival - összhangban kell lennie" - hangsúlyozza Péterfalvi.

Felhívás a szcientológusokhoz

Péterfalvi ezután felhívja a Magyarországi Szcientológia Egyház és minden más Magyarországon működő szcientológia egyház vagy szervezet figyelmét arra, hogy a vallásgyakorlással, hitéleti tevékenységgel összefüggő adatkezelések során fokozottan ügyeljenek az adatvédelem követelményeinek a betartására.

"Az érintett tájékoztatáshoz való joga e törvényi rendelkezéseken alapszik, és az információs önrendelkezési jog szerves részét képezi, attól elválaszthatatlan. Az egyén által tett "feltétlen és visszavonhatatlan" joglemondó nyilatkozat a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülése szempontjából érvényesnek nem tekinthető" - szögezi le az ombudsman.