A népszavazásig nem fedi fel titkát az SZDSZ

Még mindig nem világos, hogyan próbál majd az SZDSZ vezetése rendet teremteni a pártban, bár már Kóka János pártelnök is elismerte: erős a gyanú, hogy a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen szabálytalanságok történtek. „Jelenleg annyi látszik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes küldöttei nem szabályosan vettek részt a választáson, és nem szabályos keretek között szavaztak” – fogalmazott múlt hét végén kiadott közleményében, miután stabil bizonyítéknak tűnő információk jelentek meg a sajtóban arról, hogy nem szabályosan választották őt elnökké.

A pártelnök kezdeményezésére az SZDSZ ügyvivő testülete február 12-én vizsgálatot rendelt el, a vizsgálat vezetésével a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízták meg. Több forrásunk furcsának nevezte, hogy a borsodi ügyeket az a Jüttner Csaba tárja fel, aki Kóka egyik vidéki bástyája.

A vizsgálat befejezésének határideje legfeljebb harminc nap, az eredményt az ügyvivő testület és az országos tanács elé terjesztik. Emellett ketten is feljelentést tettek közokirat-hamisítás gyanújával ismeretlen tettes vagy tettesek ellen: Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 elnöke és Mali Zoltán, a baranyai Drávapiski SZDSZ-es polgármestere.

Az SZDSZ a nyilvánosság előtt egyelőre nem akar foglalkozni a témával, amit nemcsak a politikusok nyilatkozatai, hanem egy múlt heti, a párt vezetői által kiadott közlemény is nyomatékosít. Erejüket most a népszavazási kampányra akarják koncentrálni.

Három erőközpont

A párttagok nem ilyen egységesek, a feltételezett csalás ügyében is állást foglalt az SZDSZ-ben csaknem két évtizede létező három erőközpont. Az egyik a Magyar Bálint–Pető Iván-duó, akik először Kuncze Gáborral, majd később Horn Gáborral egészültek ki, ők a párt erős emberei, Kókának is ők voltak a fő támogatói.

A másik csoportba a mindenkori SZDSZ-elnökkel elégedetlenek alkotják, akik időről időre alternatív jelölttel – például Bauer Tamással, Fodor Gáborral – rukkolnak elő a tisztújításokon.

A harmadik erőközpontot Demszky Gábor főpolgármester jelenti. Neki – ellentétben az elégedetlenekkel – jelentős hátországa van Budapesten, személye megkerülhetetlen.

Demszky egyelőre távol tartja magát az elnökválasztási botránytól, bár az ügyvivő testület ülésén kifejtette nagyon is markáns álláspontját. „Szégyen, hogy a csalás gyanúja vetül az SZDSZ-re” – mondta vezetőtársainak Demszky egyértelművé téve, hogy nem lehet más kifutása a botránynak, csak az új tisztújítás, több indulóval.

Fodor lehet Kóka kihívója

Kóka János bejelentette azt is, hogy ha a vizsgálat alapján az SZDSZ vezetőiben bármilyen kétség merül fel, hogy jogszerűen lett-e a párt elnöke, akkor összehívhatnak egy új küldöttgyűlést, és ő készen áll rá, hogy újra megmérettesse magát, de lemondani nem mond le.

A találgatások megkezdődtek, hivatalosan ugyanis senki más nem jelezte, hogy elindul Kóka ellen. Egykori vetélytársa, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a minduntalan felmerülő kérdést elhárítja, annyit mond, hogy az ügyet ki kell vizsgálni, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket.

Előfordulhat az is, hogy megjelenik egy harmadik pályázó is a színen, és a pártbeli káoszt kihasználva elegánsan átveszi az SZDSZ vezetését. Ilyen ambíciója például Mali Zoltánnak is van, de még ő sem jelezte indulási szándékát.

Egyelőre azonban az sem biztos, hogy valóban összehívják-e a küldöttgyűlést, forrásaink megosztottak abban, hogy a Kóka mögött álló régi nagyágyúk belátják: össze kell hívni a küldöttgyűlést, vagy az elnökkel elégedetleneknek kell kikényszeríteniük az elnökválasztást.

Az erős emberek nem kedvelik Fodort, Magyarék nem örülnének elnökké választásának. Egyesek szerint azért, mert attól tartanak, hogy Fodor elnöksége alatt gyengülnének pozícióik.

Alulról is lehet tisztújítást kezdeményezni

A pártban többen úgy vélik, hogy a tisztújításhoz Kókának le kellene mondania, hiszen ez az előfeltétele egy rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának. Az országos küldöttgyűlés ugyanis az SZDSZ legfőbb döntéshozó szerve, az ő feladatai közé tartozik az elnök megválasztása.

A párt alapszabálya – amit egyébként szintén a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen fogadtak el – azt mondja ki, hogy az elnöki tisztség megüresedésén kívül akkor is országos küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a választmányok egyharmada, vagy az SZDSZ legalább ezer tagja, vagy az ügyvivői testület indítványozza.

Valószínűleg nem véletlen, hogy erről nem esik szó, hiszen az SZDSZ-nek nagyon rosszkor jött a házon belüli botrány. Ha népszavazási kampány kellős közepén a párt egyik tagja – aki ráadásul Kóka támogatója volt – kitálal, a párt egyetlen dolgot tehet, összezárja sorait, és megpróbálja kihúzni szép csendben március 9-ig. A belső vizsgálat határidejének lejárta véletlenül épp a napszavazás utánra, március 12-re esik.

A színfalak mögött nő a feszültség

A vizsgálat eredménye lényegében kiszámítható: ha csak egyetlen olyan aláírást is találnak, ami nem egyezik a küldöttével, ki lehet jelenteni, hogy az elnökválasztás eredményét manipulálták. Márpedig akadt már olyan küldött, aki ezt nevével is vállalta a nyilvánosság előtt.

Ebben az esetben egy szavazat is döntő, mivel a Kóka–Fodor-párharc első körében szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között, az elnök személye csak a második fordulóban dőlt el, és akkor is mindössze néhány szavazat volt a különbség.

A népszavazás után tehát nyilvánvalóan még jobban egymásnak esik a pártvezetés, vélte egy forrásunk, a zárt ajtók mögött most is igen feszült a viszony. A párt a főbűnösöket is megtalálta mostani bajaiért: a sajtót és a kiszivárogtatókat.

Szükség lehet tagrevízióra

Kérdéses, hogy a nagyon is kikerülhetetlennek tűnő tisztújításon kik lesznek a szavazásban részt vevő küldöttek. A párt alapszabálya lehetővé teszi, hogy a két éve választott küldöttek szavazzanak, de arra is mód van, hogy új küldötteket válasszanak. Többen tagrevíziót szeretnének, mert úgy gondolják, a liberálisok hivatalos tagságának fele egyszerű fantomtag.

„Ha van egy ötvenfős városi alapszervezet, akkor jó eséllyel húszan vannak, és kifizetik harminc ember helyett a tagdíjat, így nagyobb a súlyuk a megyében, és a tisztújító küldöttgyűléseken” – vázolta a helyzetet egy, a párt tagsági viszonyait jól ismerő forrásunk. Szerinte a tagrevízió nagyon is aktuális, de félő, ha Kóka pártelnöksége alatt csinálnák meg, akkor elcsalnák az egészet.

Azt is vitatják a pártban, hogy melyik elnökjelölt javára történhetett csalás. Köteles Péter, a manipulációs ügy kirobbantója azt állította, hogy T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ Borsod Megyei elnöke azt mondta a megye küldötteinek, hogy az amúgy titkos szavazáson ikszeljék be Kókát, mert meg van vele beszélve. T. Asztalos szerint Köteles sértett ember, aki valahogy szeretne bosszút állni rajta és az SZDSZ-en.

A Borsod megyei elnök amellett, hogy többször cáfolta az őt ért vádat, azt is hangsúlyozta, hogy a kampányban nyíltan Fodor Gábor mellett állt ki, és a küldöttgyűlésen is őt támogatta. Épp ez adott okot arra, hogy az SZDSZ-ben azt feltételezzék, ha történt manpuláció a Borsod megyei küldöttek között, az a Fodor Gábor melletti szavazatok számát növelhette. Mások viszont arról beszélnek, hogy Köteles Péter eleinte fodorista volt, később azonban köztudottá vált, hogy végül Kóka János támogatása mellett döntött.

Nem csak a népszavazásra készülnek

Az SZDSZ népszavazási kampányából kiderül – Kóka János már elnöki kampányában sem titkolta –: legfőbb céljuk, hogy elérjék azt a számításaik szerint húszszázaléknyi liberálist, akik potenciálisan az SZDSZ szavazótáborát jelenthetik. A tét most nemcsak az, hogy minél több nemre buzdítsák a választókat, hanem hogy mozgósítsák híveiket, ehhez próbál eszközül szolgálni a népszavazási kampány legfőbb motívuma, a Kádár-rendszerrel való riogatás.

Mit tehet ilyen helyzetben a párt elnöke, aki közben a gazdasági miniszteri bársonyszékből is távozott, hogy pártfeladataira összpontosítson? Ha végül megtartják, természetesen elindul a tisztújításon, hogy bizonyítsa: jogosan irányítja a liberális pártot.

Vetélytársának a kérdés ennél összetettebb. Fodor Gábor az elmúlt évben sikeres környezetvédelmi miniszternek bizonyult, a közvélemény-kutatási adatok szerint ő a legkedveltebb liberális vezető, egyértelműen a népszerű politikusok körébe tartozik, míg Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, Demszky Gábor főpolgármester és Kóka János a sereghajtók között kullognak.

A logika mégis azt diktálja, hogy Fodor Gábor ismét rajthoz álljon. Ha pedig a ezúttal őt választanák elnökké, kénytelen lenne távozni miniszteri posztjáról, hiszen annak idején számtalanszor hangot adott annak a véleményének, hogy a tárcavezetés és a pártvezetés nem férnek meg egymás mellett.

Kérdések azért maradnak, például, hogy mikorra és hogyan – ha egyáltalán – tudják összehívni a rendkívüli küldöttgyűlést, hogyan tudják visszaállítani sokat hangoztatott „demokratikus párt vagyunk” imidzsüket, és mennyire lesznek hitelesek a még megmaradt támogatóik körében.