Újra a koalíció felmondásáról beszélt Horn Gábor

Horn a Nap-keltében is megerõsítette az Infó rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatát. Akkor ezt mondta az Aréna címû mûsorban: "Mi azért vagyunk ebben a koalícióban, hogy ezeket a reformokat végrehajtsuk. Addig maradunk a koalícióban, amíg a reformok útján haladunk - ha nem csináljuk, akkor ki fogunk lépni".

Az ügyvivõ a pénteki tévéinterjúban azt mondta, hogy a lényeg nem az, hogy feldarabolják az állami egészségpénztárt, és hét másikat hoznak-e létre, méghozzá hét újabb állami szervezetet, hanem az, hogy verseny legyen ebben az ágazatban.

A 49 százalékon is vita lesz?

A biztosítókkal való tárgyalás után azonban az is kiderült a szabad demokrata vezetõ szerint, hogy nem azon van a hangsúly, hogy területi vagy nem területi alapon mûködnek a majdani esetleges cégek, hanem azon, hogy a magántõke mit kezdhet a 49 százalékos részesedéssel, és hogy az állam fog-e versenyezni saját magával, ha 51 százalékos többségben lesz minden regionális (vagy nem regionális) egészségbiztosítóban.

Horn szerint az is fontos, hogy politikai garanciát kapjanak a biztosítók, pontosabban, hogy csökkenjen a politikai rizikó az ágazatban. És ez nem is arra vonatkozik az SZDSZ-es politikus szerint, hogy ha majd jön a Fidesz, akkor eltörlik-e az egész reformot. Horn szerint egyébként ha az egészségbiztosítók jól mûködnének, akkor a Fidesz sem gondolkodna azon hogy megszüntesse õket.

Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ idõrõl idõre a koalícióból való kilépéssel fenyegetõzik, aztán végül az ország érdekeire való hivatkozással mindig bentmarad a kabinetben, Horn azt mondta: sok kérdésben tényleg sikerült elõrelépniük korábban is, de vannak olyan ügyek is, ahol nem tudtak eredményt elérni. Ekkor némileg tompította is a kilépésrõl szóló megjegyzését, és gyakorlatilag azt sugallta, hogy nem minden kérdést tekintenek koalíciós szakítópróbának.

Felháborodott a kérdésen

Az interjú végén egy újságíró feltette a kérdést Horn Gábornak, hogy korábban arra hivatkozott egy politikai mûsorban, hogy az õ szüleit is levitték a Duna-partra, ezzel azt a benyomást keltette, mintha õket is megölték volna a második világháborús üldözések idején. Közben viszont kiderült, hogy Horn Gábor 1955-ben született.

Horn felháborodott már a kérdésen is. Szerinte az talán azért nem baj, ha szülei túlélték a "Duna-partot". Apját és annak bátyját ugyanis 15 éves korukban valóban leterelték a folyópartra, de õket nem tudták belelõni a Dunába, mert elszöktek a csoportból.

Antiszemita beszédet mondott szerinte Semjén

Idõközben Horn az Indexhez eljuttatott egy szûkszavú közleményt, miszerint "Sajnálattal jelentem be, hogy nekem is csatlakoznom kell a Semjén Zsolt által bepereltekhez. Én is úgy gondolom ugyanis, hogy Semjén Zsolt hétfõn antiszemita beszédet mondott el a Parlamentben."

Semjén, a KDNP elnöke szerdán fordult bírósághoz, mert szerinte egy újságíró megsértette a jó hírnevét, amikor antiszemitának bélyegezte egy hétfõ esti tévémûsorban. A párt szóvivõje nem akarta megnevezni az érintett újságírót. Az MTI és a Független Hírügynökség is úgy tudja azonban, hogy Szakonyi Péterrõl, a Napi Gazdaság munkatársáról van szó, aki hétfõ este a Hír Tv Lapzárta címû mûsorában volt vendég.

Szakonyi az Indexnek azt mondta, hogy egyelõre nem tudni, kire gondolt a képviselõ, ezért a feljelentés hírével nem is foglalkozik.

A KDNP elnöke hétfõn napirend elõtt szólalt fel a parlamentben, és egyebek mellett azt mondta: "annak megfontolását kérem izraelita vallású és zsidó származású honfitársainktól, hogy jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit?".