Zsarolással is gyanúsítják Székelyt

2000.10.16. 17:33
Egyhangú szavazással a Parlament mentelmi bizottsága úgy döntött: javasolja Székely Zoltán kiadását. A megvesztegetéssel gyanúsított politikus nem jelent meg a testület előtt, noha azt nyilatkozta korábban, hogy elmegy, és maga is kéri kiadását. Isépy Tamás, a bizottság fideszes elnöke jelezte: Polt Péter legfőbb ügyész átirata szerint Székely Zoltánt vesztegetéssel és immár zsarolással is gyanúsítják. Az Országgyűlés keddi ülésén dönt a mentelmi bizottság javaslatáról. Turi András, az Ügyészségi Nyomozóhivatal vezető ügyésze nem kívánta kommentálni azokat a híreket, hogy esetleg őrizetbe vennék Székelyt, amint felfüggesztették mentelmi jogát.
Székely Zoltán
Vesztegetés és zsarolás gyanúja
Egyhangú szavazással döntött az Országgyűlés mentelmi bizottsága, hogy javasolja Székely Zoltán, a kisgazda frakcióból kizárt független képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - tájékoztatta a bizottság ülését követően az Indexet Isépy Tamás elnök. A mentelmi ügy kapcsán Áder János házelnökön keresztül kereste meg a testületet Polt Péter legfőbb ügyész, aki első átiratában vesztegetés gyanúját, másodikban pedig már zsarolást is említett.

Székely harmincmilliót kért először az ügyészség szerint

Isépy tájékoztatása szerint az az ügyészség álláspontja: Székely Zoltán azzal követte el mindkét bűncselekményt, hogy megfenyegette Balla Dániel csatornázási vállalkozót, ha nem engedi át nyolcszázmilliós megrendelésének ötven százalékát egy általa megjelölt alvállalkozónak, vagy nem fizet harmincmillió forintot készpénzben, mindent elkövet azért, hogy ellehetetlenítse Balla vállalkozását. Azt is kilátásba helyezte: vizsgálatokat indíttat, és ez akár az elnyert munkák elvesztését is jelentheti.

A mentelmi jog felfüggesztése azért indokolt, mert az ügy korrupciós jellege súlyosan árt az Országgyűlés tekintélyének - mondta Isépy Tamás, hozzáfűzve: egy felmérés szerint az eset kapcsán a lakosság 70 százaléka úgy ítéli meg, hogy a képviselők megvesztegethetők. A politikus szerint Székely csak azután veszítheti el parlamenti mandátumát, hogy a bíróság jogerős ítélettel kimondta a bűnösséget és a bírói testület a közügyektől való eltiltást is elrendelte mellékbüntetésként.

Szavazhat a Parlamentben a gyanúsított

A jogerős bírói döntésig így Székely Zoltán szabadon gyakorolhatja képviselői munkáját. Kérdés persze, ez hogyan valósítható meg, ha igazak azok a sajtóhírek, hogy őrizetbe veszik a honatyát, amint elvesztette mentelmi jogát. Isépy Tamás nem tudja, mi vár Székely Zoltánra, ha kiadják, annyi azonban bizonyos: szabadon folytatható onnantól kezdve a büntetőeljárás. Túri András, az Ügyészségi Nyomozóhivatal vezető ügyésze az Index kérdésére szintén nem tudott válaszolni arra, várható-e a képviselő letartóztatása.

Az ügyész általánosságban elmondta: egy mentelmi jogától megfosztott képviselőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra. Vagyis a képviselő útlevele is bevonható, ha az elkövetett cselekmény büntetési tétele legalább öt év.

Várhatóan bevonják Székely útlevelét

Bárándy György szerint a zsarolást eleve öt évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a vesztegetést legfeljebb nyolc éves börtönnel lehet büntetni, így csaknem bizonyos, hogy Székely Zoltán a szabad utazáshoz való jogát korlátozni fogják. Bárándy szerint akkor indokolt valakinek az előzetes letartóztatása, ha a várható büntetés olyan magas, hogy tartani lehet a szökéstől, elrejtőzéstől, illetve ha a bűnismétlés veszélye fenyeget vagy a tanúk befolyásolása számításba jöhet.