Szabó István ügynök volt

A III/III jogelődjének írt jelentéseket Szabó István, derül ki az Élet és Irodalom pénteken utcára kerülő számából. Az Oscar-díjas filmrendező 1957 és 1963 között Képesi Endre fedőnéven jelentetett a belső reakció elhárításával foglalkozó II/5-ös osztálynak. Szabó István az időszak nagy részében a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

Szabót "terhelő adatok" alapján szervezték be az ötvenhatos forradalom után, a Gervai András által közzétett dokumentumok szerint ugyanakkor lojális volt a népi demokráciához. Hogy milyen következménye lett a megtorlás korszakában írt 48 jelentésének, az nem ismert. A megfigyeltek között volt Jancsó Miklós, Mécs Károly, Törőcsik Mari. A rendező neve nem hivatalosan a 2005-ös köztársasági elnökválasztás SZDSZ-es jelöltjei között is felmerült.

Jancsó nem hiszi

Jancsó Miklós elképzelhetetlennek tartja, hogy kollégája az állambiztonságnak dolgozott volna. Az Indexnek nyilatkozó filmrendező szerint csak névazonosságról lehet szó, hiszen Szabót 1961 óta ismeri és soha, semmilyen jel nem utalt arra, hogy besúgó lett volna.

Szabó István nem éppen kedvezően ír Jancsóról, igaz, egyben el is jelentékteleníti személyét: "Senki nem veszi komolyan (...) Jancsó egy kicsit a nem létező filmrendező, ha szóba kerül a neve, a legtöbben legyintenek, mosolyognak. Már megjelenése is komikus. A negyvenéves felnőtt ember úgy öltözik, olyan frizurát hord, mint egy anarchista kamasz. (...) A beszélgetésekben, forgatókönyvi vitákban véleménye bizonytalan, egyik gondolata cáfolja a másikat, vitamódszere anarchikus. (...) Jancsó bolond - ez az általános vélemény róla, nem várnak tőle semmit, nem számítanak rá, s talán éppen ezért ártani sem tud az a sok bizonytalan, gőzös filozófia, ami benne van."

Másokról olyan jellemzéseket ír, ami már az állambiztonság érdeklődését is felkelthette. Deme Gáborról például azt is írja: "az ellenforradalom alatt többször felszólalt a főiskolai gyűléseken, de hogy mit mondott, azt már mindenki elfelejtette". Rózsa Jánosról: "Mindig van pénze, s nem tudják honnan - jól él." Mécs Károlyról: "a pénz teljesen felelőtlenné, nagyképűvé alakította". Gyárfás Miklósról: "Az ellenforradalom alatt és rövid ideig utána kormányellenes volt". Kóti Árpádról: "a KISZ ellen tett egy-két megjegyzést még múlt évben, hogy ő nem lép be."

Az Élet és Irodalom szerzője szerint az "irományok tartalmukat tekintve többnyire semmitmondók, érdektelenségük, gyermeteg mozgalmi frazeológiájuk azonban nagyon is jól tükrözi a korszak bornírt légkörét, valóságát, politikai realitását".

Az ÉS előző heti számában többek között Szepesi György rádióriporterről és Heltai András külpolitikai újságíróról derült ki, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatósággal.

MGP barátja volt

A filmes szakmában közismert, hogy Szabót a rendszerváltás előtt évtizedekig tartó bensőséges barátság fűzte Molnár Gál Péterhez, a Népszabadság kritikusához. Mint ismert, MGP-ről egy éve, 2004 novemberében derült ki, hogy jelentett.

A Latinovits Zoltánra vonatkozó állambiztonsági dokumentumok alapján vált világossá a színész hozzátartozói számára, hogy kritikus készítette a jelentéseket. MGP a Népszabadságban közzétett írásában ismerte be, hogy 1963-ban valóban aláírt egy beszervezési nyilatkozatot. (Szabó Istvánt ebben az évben bocsátották el.)

A lap MGP vallomása mellé szerkesztett kommentárjából akkor az derült ki, hogy a kritikus 1978-ban, amikor a caracasi filmfesztiválra indult, a Ferihegyi repülőtéren "lebukott" egy cigarettatárcával, amibe Kenedi János akkori ellenzéki egy mikrofilmet csempészett, és ami a Párizsi Irodalmi újságba szánt cikkét tartalmazta. Az írás végül a mikrofilmes közvetítés nélkül is megjelent, az újságírónak azonban távoznia kellett a Népszabadságtól, ahová csak 1988-ban térhetett vissza.

Életút

Szabó István 1961-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, olvasható a wikipedia szócikkében. A lengyel és a francia újhullám hatására kibontakozó magyar újhullám egyik vezéregyénisége. Filmjeiben nemzedéke élményeit, politikai és morális problémáit dolgozza fel.Az 1981-ben készült Mephistóért Oscar-díjat kapott, Oscarra jelölték a Bizalom (1979) és más filmjeit.

Megkapta a David de Donatello-díjat és a Brit Akadémia kitüntetését, továbbá négy alkalommal vehetett át díjat Cannes-ban és két filmjével nyert Ezüst Medvét Berlinben.

Legutóbb Móricz Zsigmond Rokonok című filmjét rendezte, amit hivatalosan a febuári filszemén mutatnak be.