A szocialisták az SZDSZ talpasaiban még bízhatnak

Újrahegesztett koalíció más szereposztással, szoros parlamenti együttműködési szerződés az SZDSZ és az MSZP között, árván kisebbségi kormányoz az MSZP, előrehozott választások - e négy alternatíva közül választhat Magyarország, na jó, csak a hatalmi elit.

Az első opcióban egyre kevesebben hisznek, míg a hétfőn Gyurcsány és Kóka párbaja ellenére vagy a szocialisták 70-80 százaléka bízott a kormányszövetség összetarthatóságában, mára csak 45-60 százalékuk tartja ezt reális lehetőségnek. Hogy miként lehetne a szabad demokratákat visszaterelni a koalícióba, arra nincs kész forgatókönyv, pusztán vélekedések és találgatások léteznek.

A szocialisták legföljebb az SZDSZ talpasaiban bízhatnak, mégpedig Gyurcsány hatalomba emelésének mintájára. Emlékeztetőül: hiába akarta az MSZP teljes vezérkara Kiss Péter Medgyessy Péter helyén látni, Gyurcsány a kongresszusi küldöttek segítségével beelőzött. Most is csak a mezei hadak, magyarán a szabad demokraták küldöttgyűlésének tagjai vethetnek véget Kóka János elnök- szocialisták szerinti - ámokfutásának. Ha pedig kimondják, hogy a koalíciót folytatni kell, akkor az a pártelnök politikájának végét, sőt a Kóka János vezérségének végét jelenti a reménykedő szocialisták szerint.

Ám az SZDSZ-es koalíció-ellenes vezetői sorfala egyelőre megbonthatatlannak látszik, nyilvánosan egyedül Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter penget szolidabb húrokat. Azaz a küldöttgyűlés meggyőzéséhez a háttérben számos prominenst kellene a koalíció pártjára hangolni, illetve sok-sok középvezetőt, egyszerű tagot kell a folytatás mellé állítani. (Nyilván nem utolsó szempont, hogyha nincs szakadás, akkor az SZDSZ delegáltaknak sem kell levonulniuk a több ezer kormányfüggő posztról).

A folytatás persze csak akkor lehetséges, ha újraértelmezik a koalíciós szerződést, például a tárcák elosztását. A formál logika alapján osztható minisztériumként az igazságügy és a külügy, és nem valószínű, hogy a környezetvédelem gazdát cserélne. Ez persze meglehetősen soványka alku, hacsak vissza nem állítják a sok évvel ezelőtti status quot, amikor a környezetvédelmi tárca alá tartozott a közlekedés pénzes területe is. (Ez persze nem orvosolja azt a helyzetet, hogy az SZDSZ nem hajlandó megszavazni a magántőke nélküli egészségbiztosítást).

A másik megoldás a középutat jelentené, lényege egy viszonylag szoros parlamenti együttműködési szerződés. Ugyanis azok az általánosságok, miszerint az SZDSZ támogatja a versenyt és a gazdasági növekedést célzó intézkedéseket, pusztán jól hangzanak. Viszont minden egyes ügyet a végső konkrétumig kellene egyeztetni, márpedig a viszonylag szigorú koalíciós szabályozás is rengeteg konzultációt követelt, így nem maradna idő és energia a kormányzásra. Kivéve, ha megvan az együttműködési kontraktus. Amiben viszont két lényeges dolgot mindenképpen rögzíteni kellene: az adóügyeket és a költségvetést.

A harmadik alternatíva, amikor az MSZP magányosan regnál, hosszú távon életképtelennek tűnik. Példának okáért itt az említett két ügy. Mert hiába ígérik meg a szabad demokraták, hogy rábólintanak a büdzsére, ha például párhuzamosan benyújtanak egy adótörvényt az MDF-fel és a Fidesszel. (Valószínűleg nem véletlen, hogy a fórumosok pont most rukkoltak ki az egykulcsos adó ötletével.) Akkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy az MSZP felel a költségvetésért, ám nem tudja betartani, mivel a többi párt ötletire kell előteremtenie a pénzt.

Ebben az estben pedig könnyen lehet, hogy a baloldal nem vállalja a kormányzást, és akkor jönnek az előrehozott választások

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!