MSZP-s helyzetelemzés: Felkrákogtuk a belviszályok slejmjét

Válság plusz kollektivizmus egyenlő költségvetés, nagyjából e képlet mentén értékelik a szocialisták a büdzsé sarokszámainak elfogadását. Amelyik, vélekednek a legtöbben, szerves záróaktusa egy, az október 11-i kongresszussal elindult folyamatnak. Az MSZP gyakran lesajnált és a válság miatt determinált küldöttgyűlése, igaz, inkább suba alatt, de rendezte a hatalomtechnikai kérdéseket, illetve visszanyeste a frakció igényeit.

A kongresszus előtt mintegy két héttel tartott elnökségi ülésen gyakorlatilag szakított egymással Gyurcsány Ferenc és a szocialista vezetés (aztán persze újrakovácsolták kapcsolatukat), ám a kisebbségi kormányzás folytatását deklaráló küldöttek kötelezően előírták az együttműködést a háborúzó nagyoknak. Ennek eredményeképpen most forrásaink úgy emlegetik a büdzsé átverését, mint a miniszterelnök, Katona Béla általános frakcióvezető-helyettes, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Lendvai Ildikó frakcióvezető, illetve Veres János pénzügyminiszter összjátékának eredményét. Például a szereposztás szerint Veres és Katona védte sikeresen a költségvetés pozícióját a frakció ellenében.

Igaz, a kongresszus nemcsak azért volt a köptető, ami az MSZP sípoló tüdejéből felhozta a slejmet, hozott orvosi példát egy szocialista prominens, mert fegyverszünetet erőltetett a harcoló hatalmasokra, de azért is, mert világossá tette a képviselőknek: válság idején mellőzni kell a választókerületi lobbikat. Magyarán, magyarázta egy MSZP-s, most elmaradtak a „nem nyomom meg az igen gombot, ha nem épül új út” típusú zsarolások, és a legtöbben lenyelték az ágazati vagy regionális fájdalmakat.

A szocialisták szerint a kongresszus az SZDSZ-t is helyre tette, hiszen a liberális párt kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a legfőbb baloldali döntéshozó fórumának kisebbségi kormányról szóló határozata után a Gyurcsány-kormány és az MSZP vezetés nem lavírozhat jobbra-balra. No, meg azzal, hogy Gyurcsány marad, tetszik vagy sem. Igaz, a szocialisták szerint azért a liberálisok így is kifejezték nemtetszésüket a miniszterelnöknek, ugyanis a költségvetés igenje valóban az országnak szólt, de nem Gyurcsánynak.

Hogy mit gondoltak a szabad demokraták a kormányfőről, az a Fodor-stáb azon politikai döntéséből mérhető le, amelyik visszautasította azt a kormányzati tapogatózást, hogy mi lenne, ha a frakción belül az SZDSZ elnökét támogató Kovács Kálmán vinné el az infrastrukturális miniszter posztját. (Az erről szóló sajtótalálgatásokat a kormányzati kommunikáció persze nettó hülyeségnek minősítette.) Szóval a büdzsé támogatása ellenére Gyurcsány továbbra sem az SZDSZ szíve csücske

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!