További Belföld cikkek
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
- A végzős osztályok tablójára került Hoppál Péter képe egy pécsi gimnáziumban
A régi hívek még elkötelezettebbek
A Fidesz tábora továbbra is akkora, mint az idei év során legtöbbször - valamivel alatta marad a 30 százaléknak. E határértéknek mindössze egyszer, szeptemberben tudott föléemelkedni. Ha hosszabb ideig megtartható új szavazókat nem is szerzett a párt, a régiek elkötelezettsége valamelyest erősödött. Erre utal a részvételi hajlandóság viszonylag magas foka, amely szinte azonos a szokványosan MSZP-s aktivitással (73, illetve 74 százalék gondolja egy mostani választás biztos résztvevőjének magát). A korábbinál nagyobb eltökéltség következménye, hogy a fiatal demokraták a biztos pártválasztók körében jobban állnak, mint az év java részében; most 48 százalék voksolna rájuk.
Az MSZP a nyári visszaesést követően stabilizálta szavazótáborának nagyságát. A választókorú népesség 26 százaléka tekinthető a szocialista párt hívének, míg az aktív szavazói körben 44 százaléknyian tartoznak ide.
A fővárosban továbbra is jelentős a szocialista fölény
A két párt versengése erős településszerkezeti meghatározottságot hordoz. Budapesten egyértelmű a szocialista fölény. A fővárosi lakosság 35 százaléka számít a kormánypárt hívének, míg az ellenzék 22 százalékot tudhat maga mögött. A részvételüket biztosra ígérő és preferenciával rendelkezők csoportján belül kétszeres a különbség: az MSZP 59 százalékot, a Fidesz 30 százalékot érne el. Vidéken a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken ugyan tartja a lépést az MSZP (27 százalékkal, a Fidesz tábora 28 százalékos), de a többi városban és a falvakban lemaradt. A vidéki városokban a szocialistáknak 23, a fiatal demokratáknak 34 százalékos tábora van, míg a községekben 24, illetve 31 százalékon állnak. Megfigyelhetők a regionális eltérések is, szinte ugyanazokkal a sajátosságokkal, amelyeket a parlamenti választások mutattak. Közép- és Nyugat- Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön a Fidesz erősebb, Észak-Magyarországon az MSZP. Dél-Dunántúlon mostanában holtversenyben áll a két párt.
Az SZDSZ esetében is markáns a települési meghatározottság, a fővárosban a választókorú népesség 6 százaléka támogatja. Mind a kisebb, mind a nagyobb vidéki településeken a választásra jogosultak 2 százaléka a szabad demokraták híve.
A szegények bizonytalanok
A jövedelem és vagyon alapján meghatározott alsó csoportban csaknem egyformán áll az MSZP és a Fidesz (21, illetve 24 százalék). Itt, a szegényebbek között különösen magas, 51 százalék a bizonytalanok, a politikától távolmaradók aránya. Az alsó közép társadalmi rétegben erősebb az ellenzéki párt, az idetartozók 32 százaléka velük szimpatizál, míg 26 százalék a szocialistákkal. A felső közép csoportban nagyjából azonos súllyal vannak jelen: az MSZP 29 százalékot, a Fidesz 31 százalékot ért el. A felső rétegben is szinte egyforma a támogatottságuk, de itt valamelyest a szocialisták állnak jobban: 31 százalékkal, szemben a Fidesz 28 százalékával.
|