További Belföld cikkek
- Megkezdődik a modellváltás a BME-n, így maradna jogosult az egyetem az Erasmus-programra
- Az ukrajnai bizonytalanság miatt csúcsra kell járatni a magyar gáztározókat
- Tarlós István kiírt magából mindent Budapestről, és még többről is
- Egymásnak feszült a Kúria elnöke és az általa felfüggesztett bíró
- A legtöbb helyen kirándulóidő lesz szombaton, de lesz, ahol záporra is számítani lehet
Támogatók
Ebben a folyamatban a szélső értékeket a január és a szeptember jelentette. Az év elején a szocialista pártot a választókorú lakosság 37 százaléka, a fiatal demokratákat 27 százaléka támogatta. Az erőviszonyok nyár végi kiegyenlítődését követően szeptemberben ért a csúcsra a Fidesz (34 százalék), s került mélypontra az MSZP (26 százalék). A szocialista párt azóta lényegében változatlan nagyságú szavazótáborral rendelkezik, a fideszesek aránya pedig előbb csökkent (29 százalékra), majd újra emelkedett. Jelenleg az ellenzéki pártnak 31 százaléknyi támogatója van, a vezető kormánypárt 25 százalékot érezhet maga mögött.
Biztos választók
A biztos pártválasztók körében is hasonló tendenciákat regisztrálhattunk, bár ott a Fidesz négy hónapja mutatkozó előnye - a szeptemberitől eltekintve - érzékelhető, de mintahibán belüli volt. Így van ez decemberben is, a politikailag aktív népesség 48 százaléka voksolna a fiatal demokratákra, 43 százaléka szocialistákra.
Kispártok
Az idei évben az SZDSZ mindvégig tartotta a harmadik helyezését, többnyire a lakosság 3, néha 2 százalékának támogatását élvezve. Az aktív választók körében mindez általában 4, némely hónapban 3, illetve 5 százalékos szavazati arányt jelentett.
Az MDF szinte mindvégig a választásra jogosultak egy százalékára számíthatott, a biztos pártválasztók között ez 1-2 százalékos eredményre jogosította a pártot - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a Szonda Ipsos 2003-ban, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásaiból származnak.
Sokat csökkent az MSZP támogatottsága
2003-ban a Fidesz úgy szerezte és őrizte meg a pártok népszerűségi listáján az első helyet, hogy alig és csak kis időre tudott újabb támogatókat magához vonzani. Január és augusztus között látványosan kis tartományban, 27 és 30 százalék közötti volt az ellenzéki párt támogatóinak aránya. Egyetlen hónap alatt 6 százalékponttal felszökött, majd ugyanilyen hirtelen 5 százalékponttal visszaesett a párt támogatottsága. Két hónapig 29 százalékon állt, s most decemberben 31 százalékra nőtt a fideszesek aránya. Az MSZP idei támogatottsága sokkal nagyobb mértékben módosult, mint a Fideszé. Bár az év első öt hónapjában lényegében változatlan, 35 és 37 százalék közötti volt a tábora, azt követően a nyáron 26 százalékra szűkült. A szocialisták az utolsó negyedévben már nem vesztettek több szavazót, jelenleg nagyjából a lakosság egynegyedére számíthatnak.
A biztos pártválasztók körében is nyáron láthattuk a fordulópontot. Addig a Fidesz rendszerint 40 százalék alatti eredményt produkált, az év közepén 42-43 százalékot ért el, utána pedig 50 százalék körüli voks jutott volna neki egy most vasárnapi választáson. A szocialistáknak januártól augusztusig meglehetősen állandó, 48 és 52 százalék közötti volt az eredménye a részvételüket biztosra ígérő, pártot is választók csoportján belül. Szeptemberre ez 39 százalékra esett vissza, azt követően pedig 43-44 százalékon stabilizálódott.
A fenti eredmények következtében az év első hét hónapjában az MSZP állt a pártok népszerűségi listájának élén, megelőzve a Fideszt. Augusztusban egyforma volt a két párt támogatottsága, az utóbbi hónapokban a Fidesznél az előny. Az esztendő vége felé már keveset változtak az adatok.
Egység a bajban
Decemberben az aktív választóknál kisebb az MSZP hátránya, mint az összes kérdezett körében. Ennek oka, hogy a szocialista hívek részvételi hajlandósága határozottabban erősödött az elmúlt hónapban, s jóval felette áll a Fideszének. Megfigyelhető egyébként, hogy a támogatók aktivitása, eltökéltsége annak függvénye, hogy mennyire látják pártjukat fel-, illetve leszálló ágban, mennyire érzik előnyüket, lemaradásukat jelentősnek vagy éppen csekélynek. A Fidesz szavazóinak elszántsága az utóbbi hónapokban nem változott, 73-75 százalék gondolja magát egy választás biztos résztvevőjének. Az MSZP-sek aktivitása viszont - látván a Fidesz előretörésének megtorpanását - egyetlen hónap alatt 74 százalékról 83 százalékra emelkedett.
|