Hülyének tetteti magát az állam

A 2001-es Gripen-szerződés értelmében a harci repülőket gyártó Saab/Gripen csoportnak 2015-ig a vételárral megegyező összeget, mintegy 190 milliárd forintot kellett Magyarországon befektetnie, illetve exportélénkítésre költenie. Ezt a svéd holding 7 évvel korábban, 2008. márciusára teljesítette.

A keret lekötésére vonatkozó üzleti ajánlatokat az NFGM ellentételezési bizottsága értékelte és hagyta jóvá. Az origo.hu újságíróját érdekelte, hogy a bizottság milyen szempontok szerint szelektált, ezért a közérdekű adatok nyilvánosságára hivatkozva kérte, hogy a minisztérium közölje a Gripen-keret terhére üzletelő magyar cégek listáját és az egyes ügyletek összegét.

Az NFGM erre nem volt hajlandó: szerintük a svédek nem közpénzt, hanem a sajátjukat költötték Magyarországon. A szerződésben ezért külön pont tiltotta, hogy a felek az ellentételezés tartalmáról bárkinek nyilatkozzanak. Az újságíró pert indított, a jogi képviseletét a TASZ vállalta.

A bíróság első-, majd szeptemberben másodfokon is kötelezte az alperes minisztériumot, hogy adja ki a kért adatokat, miután úgy ítélte, hogy a szerződés titoktartási záradéka jogellenes. A vadászgépekre költött közpénz és az ellentételezés között annyira szoros ugyanis a kapcsolat, hogy azok egymás nélkül értelmezhetetlenek. Ezért az üzleti titkot jelen esetben felülírja az érintett adatok nyilvánosságához fűződő közérdek.

Az NFGM pár hete úgy tett, mintha eleget akarna tenni a bíróság döntésének. Elküldött egy 14 cég nevét tartalmazó listát, amivel azonban a TASZ szerint több gond is van. Egyrészt nem szerepelnek rajta olyan cégek, amelyekről már korábban kiderült, hogy részesültek a Gripen-üzletből. Probléma az is, hogy a perben a minisztérium arra hivatkozott, milyen megterhelő lenne 80 szerződés adatait összegyűjteni; ez az utóbb bevallott 14-nél több cég részvételét sejteti.

A legnyilvánvalóbb hiányosságként azonban a listából egyáltalán nem derül ki, hogy melyik cég milyen mértékben részesült a svédek által Magyarországon elköltött pénzből, holott éppen ez volt a per tárgya. Ehelyett az NFGM-ben a listához mellékeltek egy táblázatot, amiből megtudható, hogy a bizottság egyes ülésein mekkora összegekről döntöttek - ám ezek az adatok javarészt már korábban is ismertek voltak...

A minisztérium a jelek szerint igyekszik elszabotálni a bíróság jogerős döntését. Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője az Indexnek cinikusnak nevezte az NFGM eljárását. Mint mondta, fennáll a veszély, hogy a minisztérium - követve más állami szervek hasonló ügyekben folytatott gyakorlatát - felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez sem az átlátható, sem - a jogi eljárásra fordított közpénz kapcsán - a takarékos állam benyomását nem erősítené.

Arról nem is beszélve, hogy miközben a magánszemélyek és cégek általában alávetik magukat a jogerős ítéletekben foglaltaknak, addig az állam - különösen a kényes ügyeket firtató perekben - gyakran még az elvesztett perek után is a kibúvót keresi. A TASZ határozott álláspontja az, hogy a minisztérium ezúttal sem tett eleget az ítéletben foglaltaknak.

A jogvédő szervezet ezért kampányt indított, hogy "a tudatos és aktív polgárokat bevonjuk a titkolózó közhatalommal szembeni jogi csatába, és ezzel tántorítsuk el a kormányzat szereplőit attól, hogy közérdekű adatokat rejtegessenek, vagy az adófizetők pénzén további rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményezzenek". Létrehoztak egy weboldalt, ahol megismerhetők az ügy részletei.

A szájton keresztül az érdeklődők levelet küldhetnek Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek, Draskovics Tibor igazságügyi miniszternek (egyben az Antikorrupciós Koordinációs Testület elnökének), valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy az állam adjon pontos választ az adatigénylésre, és ne költse felesleges jogi eljárásokra az adófizetők pénzét.

Az Index kíváncsi volt az NFGM álláspontjára is, de a minisztérium nem reagált a megkeresésre.