Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Mi lesz a taszári bázis helyén?

2008.10.01. 10:41
Hosszú idő után végre eldőlni látszik Taszár község repülőterének a sorsa. Kedden Kolber István államtitkár Kaposváron bejelentette, hogy október elsejei hatállyal kiírták a taszári Kapos reptér hasznosítási pályázatát. Sok egyéb szempont mellett azt is nézik majd, teremt-e új munkahelyeket a nyertes beruházás.

Nyilvános, egyfordulós nemzetközi pályázatot írtak ki a Taszár egykori repülőterének a hasznosítására, eredmény az év végére várható. A jelentkezőknek a pályázatok leadására két hónapjuk van, ezután az állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 30 napon belül dönt a reptér sorsáról.

Még 2008 áprilisában az MNV Zrt.nyilvános piacfelmérő felhívást tett közzé a taszári repülőtér hasznosítására. Akkor Kolber István a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy nyilatkozott: "Taszár ma már alkalmas arra, hogy piacra vigyük". Azt is mondta, alapvető követelmény lesz a döntés meghozatalakor, hogy a repülőteret olyan befektető kapja meg, aki hosszú távon is fenntartható fejlesztést tervez. Fontos célként fogalmazták meg, hogy a jövőbeni beruházás a környék lakóit munkahelyhez juttassa. Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere akkor csalódott volt, mert szerinte már 2004-ben ígéretet kaptak arra, hogy Taszáron több mint 4000 új munkahelyet létesítenek majd.

Kedden az államtitkár a pályázat céljaként az 540 hektáros ingatlanegyüttesnek a térség gazdasági fellendülését és a munkahelyteremtés lehetőségét is magában hordozó hasznosítását jelölte meg. A hasznosítási pályázat előkészítését célzó tavaszi piacfelmérő fordulóban már 12 nemzetközi érdeklődő mutatta be elképzelését a reptér hasznosítására. Előzetesen harmincan váltották ki a dokumentumokat a reptér hasznosítására, várhatóan ez a szám a tényleges kiírás után növekedni fog. A pályázati anyag elérhető mind Taszár és környéke önkormányzatainak honlapján, az MNV honlapján és olvasható volt a Financial Times Global Business Newsletter hírlevelében is.

A repülőtér építését még 1928-ban kezdték meg, és három évvel ezelőtti bezárásáig sokféle cél és igény elvárásainak eleget tett. Eleinte kereskedelmi célokra használták, majd a második világháború kitörése előtt átadták a Magyar Királyi Honvédség részére. A németek, majd később az oroszok birtokolták a taszári bázist, utóbbiak helyre is hozták a második világháborúban megsérült hangárokat.

Többek között a délszáv válság idején töltött be fontos szerepet Taszár, és ez jelentette egyben a község életében a csúcspontot is. 1995 decemberében megérkeztek ugyanis az amerikai csapatok az IFOR (majd később SFOR és KFOR) kötelékében, és ezzel egy új korszak vette kezdetét. A helyiek akkor azt mondták, számtalan vállalkozó érkezett Taszárra az ország különböző részeiről, a gyors meggazdagodás reményében. Mindenki várta az amerikaiakat, ám végül az utolsó katonák 2005-ös elutazása után levonva a mérleget, rá kellett jönniük, hogy a gyors gazdasági felemelkedéshez fűzött remények nem váltak valóra. Pedig még olyan "csodák" is megtörténtek az alig több mint 2000 lelket számláló településsel, mint például az akkori amerikai elnök (Bill Clinton) 1996 januári látogatása a bázison.

A repülőtér sorsáról - az amerikaiak távozása után - számtalan elképzelés született. Voltak, akik logisztikai központot szerettek volna, mások a polgári repülés mellett tették le voksukat. A lényeg általában mindegyik ötletnél az volt, hogy a tervezett beruházás biztosítson munkahelyet a Taszáron vagy a környező településeken élőknek.

A pályázatok elbírálásánál a bizottság a megajánlott vételár mellett a megvalósítani kívánt fejlesztés szakmai kidolgozottságát, a finanszírozás megalapozottságát, a vállalt szociális és foglalkoztatási garanciákat, az ingatlanok elhelyezkedése szerint illetékes helyi önkormányzatokkal tervezett együttműködés jellegét, az ajánlattevő referenciáit is értékelni fogja majd.