1997: Vádemelési javaslat Zemplényi György ellen

A Központi Bűnüldözési Igazgatóság harmincegyrendbeli csalással, továbbá négyrendbeli sikkasztással gyanúsítja Zemplényi Györgyöt – idézi a Népszabadság az azóta különös eseteiről elhíresült, és egyenruhájától is eltiltott Kiss Ernő dandártábornokot, a mai Nemzeti Nyomozó Iroda elődjének, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak a főigazgatóját. A lap tudósítása szerint a rendőrség arra jutott: az úszószövetség egykori elnöke harmincnyolc jogi és magánszemélynek bizonyíthatóan 452 millió 784 ezer forint kárt okozott.

Zemplényi ellen még 1992-ben indult eljárás devizagazdálkodás megsértésének alapos gyanúja miatt. A Cooptouristnál nem számolt el egy negyvenmillió forintos valutahitel-szerződéssel az üzleti életben Idea Tours néven utazási irodát is működtető úszómenedzser, aki további két cégben volt érdekelt, ezek közül a Club Dávid Kft.-ként alapított, 2006 óta Nasda Ingatlanforgalmazó és Utazásszervező Kft. néven működő cég azóta is létezik.

Zemplényi az úszók számára fölöttébb sikeres, 5 arany-, 3 ezüst- és egy bronzérmet hozó barcelonai olimpiáról már nem tért haza. 1992 augusztusában Interpol-körözést adtak ki ellene. A rendőrségi vizsgálat megállapította: 1991 közepétől 1992 nyaráig vette fel a csaknem 500 millió forintnyi kölcsönt – ami hozzávetőleges számításaink szerint mai értéken nagyjából 3,4 milliárd forintnak felel meg –, és azt ígérte, hogy a pénzt az olimpia után visszafizeti. Nem tette, az 1997-es vádemelési dokumentumok szerint a 450 milliós kárból 9 millió forintnyi térült meg.

Zemplényi 1996 nyaráig bujkált Svédországban – a büntetőeljárást ebben az időszakban, 1993-tól hazaérkezéséig felfüggesztették –, ahol szintén kalandos ügyei voltak. Hol érseknek, hol rabbinak adta ki magát, de volt, amikor műértőként vagy ékszerkereskedőként bukkant fel világcsavargásainak ezekben az éveiben. Közhellyel élve: Rejtő Jenő-i életet élt ekkor is, amit a svédek egy 2008-ban bemutatott dokumentumfilmben örökítettek meg – a címe találóan csak ennyi volt: A csaló. Egy kis összefoglaló svédül tudóknak a filmről, amiből többek között az is kiderül: Zemplényi 1995-ben magát katolikus érseknek és műértőnek kiadva érkezett Svédországba.

A Népszabadság így ír A csaló bemutatása után: "Akár papi ornátusban, akár hosszú göndör pajeszú rabbiként vagy éppen a magyar úszószövetség formaruhájában volt, képes volt arra, hogy bárkit becsapjon [...] Pár nap alatt tizenöt igen jómódú embert beszélt rá, hogy fektessék pénzüket műalkotásokba, amelyeket természetesen soha sem láttak."

A hazaérkezése sem volt egyszerű: anyja leánykori nevére szóló útlevelet kért és kapott a hazautazáshoz. Ezért később Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánynak hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének vádjával bíróság elé kellett állnia (azonban felmentették). Halála előtt nem sokkal is megtalálta Zemplényi Pintért; az utolsó, az RTL Klubnak adott interjújában azt mondta: 1992-ben elérte, hogy az akkori országos főkapitány leállíttassa az ellene folyó nyomozást – ezt 1999 januárjában a Belügyminisztérium cáfolta.

Az 1992 és 1996 közötti időszakban történt kalandozásainak köszönhetően 1997 elejére, mire a magyar vádemelés megtörtént, már megérkezett Budapestre a svéd hatóságok kiadatási kérelme. Ezt azonban a bíróság elutasította, így az 1996 őszén újraindított, és 1997 februárjára lezárt nyomozást követően Magyarországon állították bíróság elé 1997 őszén. A bíróságon azt mondta az orvosszakértő szerint személyiségzavarral küszködő Zemplényi, hogy nem érzi magát bűnösnek, "de ártatlan sem vagyok".

Első fokon 1998 májusában négy év fogházbüntetésre ítélték, a jogerős ítéletet megromlott egészségi állapota miatt szabadlábon várhatta. Megérnie azonban már nem sikerült: 1999 januárjában szívinfarktus végzett vele.