Az osztályon a legemberségesebb a takarítónő volt

2007.10.11. 23:51
A magyar kórházak közismerten nincsenek jó állapotban, de az elmúlt évek felmérései alapján a betegek döntő többsége mégis elégedett volt az ellátással. Minden rendben van? Vagy tudjuk, hogy ennél többet nem várhatunk? A magyar egészségügy miért kullog mégis a sor végén egy nemzetközi felmérésben? Az Index szeretné megismerni az érzelmileg túlfűtött szubjektív vélemények és a hideg statisztikák között a kórházi valóságot. Írjanak arról, mit tapasztaltak a kórházakban, és segítsenek kórháztesztünk elkészítésében.

6 óra, ébresztő, fel!

A szülészet-nőgyógyászatra, a csecsemő és gyermekosztályokra, valamint a pszichiátriára a betegek fokozott érzékenysége miatt jellemzőbbek a negatív tapasztalatok. A Tárki felmérése szerint 2001-ben a szülő nők csupán 21 százaléka volt tökéletesen elégedett az ellátással.

Gyakori panasz, hogy a kórházban értelmetlenül korán kell kelni, így a beteg nem tud megfelelően pihenni. A Tárki 2001-es felmérése szerint egy tipikus kórházban reggel hatkor már kényszerűen ébren van a betegek 87 százaléka.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület vizsgálatában kiemeli azokat az eseteket, amikor egy vizsgálatnál a beteg előzetes beleegyezése nélkül az orvoson és az ápolón kívül mások (a takarítónő vagy a karbantartó?) is jelen voltak. Az Egészségbiztosítási Felügyeletnél egy asszony nemrég amiatt tett panaszt, hogy nőgyógyászati vizsgálatát nyitott ablak előtt végezték, amelyen be lehetett látni.

Az intimitást a kórházak láthatóan felemásan próbálják megvalósítani Dicséretre méltó, hogy nem kell bugyi nélkül végiggrasszálni az asszisztens meg a doki előtt, hanem az öltözőn keresztül lehet egy külön szobába menni. Az viszont furcsa volt, hogy szimultán két beteggel foglalkoztak.

Magas szintű ápolás

A beteg a kórházban többet találkozik az ápolókkal, mint az orvossal, ezért hangulatát döntően az ő viselkedésük határozza meg. Bár a megkérdezett betegeknek csak 48 százaléka volt határozottan elégedett az ápolók munkájával, összességében azonban az adatok azt mutatták, hogy a személyzet többsége az elvárható legmagasabb szintű ápolást nyújtotta.

Ehhez kellett az is, hogy a betegek elnézőek tudnak lenni, mert látják, milyen túlterhelt a személyzet vagy mennyire nincsenek meg a megfelelő eszközök munkájukhoz. Ezt példázza a következő vélemény: A betegek napokat feküdhetnek az összepiszkolt pelenkába, senki nem cseréli le, mert kevés a pelenka a kórházban.

Az orvosoknál a régi hagyomány szerint leginkább azt kifogásolják, hogy nem mindig partnerként kezelik a beteget, illetve nem adják meg a szükséges és érthető tájékoztatást a beteg állapotáról, a kezelés lépéseiről (a kezelés előtt és közben).

Adnak enni

Örök téma a kórházi vécék állapota. A 2004-es országos felmérés azonban azt mutatja, hogy a kórházi vécék többsége jó vagy elfogadható állapotban van. A válaszolóknak kevesebb mint 10 százaléka fogalmazott meg komolyabb kritikát, a döntő többség a fürdőket és WC-ket tisztának, rendezettnek vagy elfogadható állapotúnak tartotta.

Nem egészen ez volt a helyzet, amikor idén júniusban az z Index tett egy kis körsétát a budapesti kórházak folyosóin és vécéin. A látottak lehangolóak voltak.

A felmérések sem azonos képet mutatnak. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület nem reprezentatív felmérésében a fürdőszobákat és vécéket a megkérdezetteknek mindössze 34 százaléka mondta tisztának. Sokan panaszkodtak a szakrendelőkben lévő vécék állapotára is.

És van még egy fontos dolog:. „Az étel olyan pocsék, hogy idősek otthonából érkezett néni - aki nem volt elkényeztetve - sem tudta megenni”. És ez nem elszigetelt szubjektív vélemény. A megkérdezett betegek alig fele találta megfelelőnek a kórházi kosztot. Különösen kritikusak voltak ezen a téren a fiatalabbak és a férfiak.