Tiszalök nem mondott nemet a börtönre

Tiszalökön épül fel a kelet-magyarországi térség új büntetés-végrehajtási intézete, amely 700 elítélt elhelyezésére lesz alkalmas, jelentette be Petrétei József igazságügy-miniszter kedden a Szabolcs megyei kisvárosban.

Szolgáltatási díjat fizetnek

A létesítmény magántőke bevonásával épül fel 2007. július 1-re az angolszász országokban Public Private Partnershipnek (ppp) nevezett rendszer keretében, ami a közszféra és a magánszektor együttműködése a közcélú infrastruktúra fejlesztésében. A nyertes befektetőnek a büntetés-végrehajtás évente 1,91 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet vissza 15 éven át. A tiszalöki börtönnek 280 hivatásos alkalmazottja lesz, további 70-100 ember működhet közre az intézet szolgáltatási feladatainak ellátásában.

A miniszter szerint a magyar büntetés-végrehajtási intézetek jelenleg túlzsúfoltak, 130-150 százalékos a telítettségük, ezért szükségessé vált két új létesítmény építése. Tiszalök mellett a másik börtön Szombathelyen épül fel.

Jól megközelíthető lesz

Petrétei József a szabolcsi helyszín kiválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta: fontos szempont volt, hogy a tiszalöki önkormányzat térítésmentesen ajánlotta fel az építési telket, illetve az új börtön jól megközelíthető lesz majd a térségben épülő M3-as autópályán.

A beruházás lebonyolítói közbeszerzési pályázatát a Főber Rt. nyerte, a társasággal október 8-án már alá is írták a szerződést. A további szervezési munkát a cég látja el, jelenleg a tenderkiírási feladatokat végzi.

Kovács Gábor önkormányzati vezető az építkezéssel kapcsolatban elmondta: a lakosság támogatta a beruházás megvalósítását, a tiszalökiek a mintegy 20 százalékos arányú munkanélküliség csökkentését várják a létesítmény működésétől.

Tiszaújvárosban nemmel szavaztak

Az Igazságügyi Minisztérium több helyszínt is megvizsgált a döntés előtt. Tiszaújvárosban például népszavazást is tartottak arról, hogy a város ipari parkjának területén épüljön börtön. A részvételi arány ugyan nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalékos küszöböt, de mivel a szavazók nyolcvan százaléka nemet mondott, ezért az önkormányzat elállt a beruházás támogatásától.

Magyarországot emberjogi szervezetek és európai intézmények folyamatosan bírálják a rossz börtönviszonyai miatt. Az Európai Bizottság egyik EU-csatlakozás előtti jelentése például megállapítja, hogy a "börtönök túlzsúfoltsága növekvő problémát jelent, amely orvosolandó". Ezen az állapoton szakjogászok szerint nemcsak börtönépítéssel, hanem a túlzottan börtönbüntetés-központú jogi gyakorlattal való szakítással is lehetne.