Börtönt az ipari parkba!

Az Igazságügyi Minisztériumból az év elején kereste meg a tiszaújvárosi önkormányzatot egy büntetés-végrehajtási főtiszt azzal az ötlettel, hogy börtönt építenének a városban. Az északkelet-magyarországi iparváros egyike annak a harminc helyszínnek, amelyet a büntetés-végrehajtás szakemberei jártak végig. "Célunk, hogy két új börtönt építsünk, a jelenlegi 152 százalékosról 135 százalékosra mérsékelve az intézetek zsúfoltságot" - tájékoztatta az Indexet Yazbekné Szabó Katalin alezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága főosztályvezető-helyettese. Az áprilisi képviselőtestületi közmeghallgatáson nem fogadta osztatlan lelkesedés a javaslatot. Egy elektronikai cikkeket gyártó cég szerint elriaszthatja a befektetőket a büntetés-végrehajtási intézet közelsége, mások szerint a beruházás megvalósulásával a termálturisták keresnének maguknak új úticélt.

Amerikaiak és németek az ipari parkban Az amerikai Jabil Circuit Company és a német MAN mellett számos magyar cég is betelepült az elmúlt években a Tiszaújvárosi Ipari Parkba. A 140 hektáros, zöldmezős beruházás keretében létrejött terület Közép-Európa egyik legjobban előkészített ipari létesítményeként hirdeti magát. A világgazdasági recesszió miatt az elmúlt években több befektetővel is megszakadtak a tárgyalások, ezzel - lapinformációk szerint - kétmillió dolláros bevételtől és ötszáz új munkahelytől esett el az ipari park. Ezzel együtt reális lehetőség van arra, hogy 2006-ra háromezer ember dolgozzon a Tiszaújvárosi Ipari Parkban.

Legyen-e börtön?

Egy héttel ezelőtt újabb fordulat történt az ügyben: Tiszaújváros rendkívüli közgyűlése népszavazás kiírásáról döntött. "Egyetért-e azzal, hogy munkahelyteremtő beruházás részeként a Tiszaújvárosi Ipari Park területén büntetés-végrehajtási intézet létesüljön?" Ezzel még nem biztos, hogy az északkelet-magyarországi iparvárosban börtön épülne, ahhoz még az igazságügyi tárca döntésére is szükség van.

A népszavazás azért is bizonytalan, mert a helyi Fidesz a kérdésfelvetéssel sem ért egyet. Steinerné Vasvári Éva önkormányzati képviselő az Indexnek elmondta: szeretnék, ha kikerülne a szövegből az, hogy "munkahelyteremtő beruházás részeként". "A kérdés pozitív orientációt tartalmaz, ezzel sérül a választópolgárok hiteles tájékoztatáshoz való joga" - nyilatkozta a fideszes képviselő, aki a határozatot a megyei közigazgatási hivatalnál támadja meg és fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Steinerné Vasvári Éva szerint félő továbbá, hogy az elítéltekkel olyan munkát végeztetnének, amelyet jelenleg az ipari parkban a város lakói végeznek főállásban. A helyi ellenzék attól is tart, hogy a börtön lakóihoz érkező látogatók megzavarják a kisváros nyugalmát.

Leninvárostól Tiszaújvárosig A település története 1955-ben Tiszaszederkény határában egy 200 Megawattos hőerőmű építésével kezdődött. Az Erőmű közvetlen közelében lakótelep épült. 1971-ben a Tiszai Hőerőmű újabb üzemét kezdték el építeni. A villamosenergia termelés megindulása után a II. ötéves terv egyik legnagyobb vegyipari beruházásaként a Tiszai Vegyi Kombinát építésével folytatódott a település fejlődése. Az Elnöki Tanács 1966. április 1-vel az ország 66. városává nyilvánította Leninvárost. A képviselőtestület döntése értelmében 1990. november 22-én a település neve Tiszaújvárosra változott.

Inkább negatív

"Az a feladatunk, hogy a tőke figyelmét a városra irányítsuk; egy börtönberuházásnak hosszú távon inkább negatív hatásai lennének" - nyilatkozta az Indexnek Hegedüs György, a Tiszaújváros-Inveszt Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Rt. vezérigazgatója. A száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő ipari park első embere elmondta még: a recesszió a gazdaságnak főleg azokat az ágait sújtja, ahol tőkét fogadnak. Jelenleg is tárgyalnak beruházókkal, akik félő, hogy inkább a rivális közép-európai országokat vagy más magyarországi városokat választanának a börtön megépülése esetén.

A legalább ötszáz elítélt befogadására tervezett börtön kiszolgálása háromszáz-háromszázötven embernek teremtene munkalehetőséget. Tiszaújvárosban jóval az országos átlag alatti a munkanélküliség, ötszáznál kevesebb ember szorul segélyre. Az ipari park jelenleg ezerhétszáz-ezernyolcszáz embernek ad munkalehetőséget.

A polgármester támogatja

"A börtönt nem kell szégyellni, az hozzátartozik az élethez" - nyilatkozta az Indexnek Farkas Zoltán, Tiszaújváros szabad demokrata polgármestere, aki támogatja a beruházást. Úgy véli, hogy azokban a városokban, ahol működik büntetés-végrehajtási intézet, ott alacsonyabb szintű a bűnözés; a közalkalmazotti álláshelyek biztos munkahelyet jelentenek, a befektetők viszont továbbállhatnak; az épület inkább emlékeztetne bevásárlóközpontra, mint börtönre; a jelenlegi gazdasági helyzetben a város rászorul a területértékesítésre. A polgármester szerint az ipari park leendő befektetőinek is meg kell érteniük, hogy a börtönnel az ő biztonságuk is nő.

Farkas Zoltán nem tart a fogva tartottakhoz érkező látogatóktól, mivel egy elítéltet havonta egyszer kereshetnek fel hozzátartozóik. A politikus komolytalannak tartja a Fidesz felvetését arról, hogy elítéltekkel töltenének be meglévő állásokat, és ez elbocsátásokat indítana be. "Tárgyalásokat folytatunk egy céggel, amely olyan terméket gyártana a börtönben, amelyet kézimunkával lehet végezni."

Amennyiben az ügydöntő népszavazáson a város polgárainak kevesebb mint ötven százaléka vesz részt, úgy - az Igazságügyi Minisztérium mellett - a testület dönthet a beruházás sorsáról.