Aliz
6 °C
14 °C

Márianosztra: börtön és seprűgyár

2002.12.11. 19:47
A magyar büntetés-végrehajtás kinyitja kapuit a sajtó előtt. Az új PR-politika elsőként az 1858-ban női börtönként beüzemelt Márianoszta belső életét mutatta meg. Az 1956 után Göncz Árpád és Bibó István börtönéül is szolgáló intézmény volt az utolsó, amelyben a nyolcvanas években megszűnt a kübli rendszer, ma pedig a fogvatartottak itt üzemeltetetik az ország legnagyobb seprű-gyárát. Sőt, a Nosztra Kft. adja a magyar bőrlabda-termelés száz százalékát is, amely jobb években elérheti a két-háromszázezret.
Bár a Magyarországon fogvatartott 18 ezer emberből tavaly közel 800 nyilatkozott a sajtónak, újságírók ritkán tekinthetnek be a rácsok mögötti világba. A büntetés-végrehatás azonban most a nyitás politikája mellett döntött.

Az apácáktól az EU-ig

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre
A Wágner Paula főnöknő vezetése alatt 144 éve alapított intézményben egészen 1950-ig nőket őriztek, hosszú ideig kizárólag apácák felügyelete alatt. A kolostor épületből formált börtönbe először a II. világháború után kerültek köztörvényes férfi elítéltek, de velük együtt megjelentek a politikaiak is.1956 után pedig az itt nyilvántartottak között volt Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor és Eörsi István neve is.

Az EU-szabványok szerint ma 508 férőhelyesre kalibrált több fajta körletetet magában foglaló intézményben 798-an töltik büntetésüket: a legszigorúbb fegyházi fokozat alatt 482-en, a börtön rezsimű részben pedig 234-en vannak. A múltat idéző parancsnok, Kárpáti Tamás ezredes szerint persze ez a zsúfoltság is relatív, mert a rendszerváltás előtt volt idő, amikor az őrizetesek száma az 1200-at is elérte. A szakértők egyébként úgy vélik: nincs túl sok remény, hogy költségvetési pénzekből az európai normák szerinti 100 százalékra csökkenjen a falakon belüli népsűrűség, hiszen az elmúlt években meredeken emelkedett az elítéltek száma, a férőhelyek viszont szerény mennyiségben szaporodtak.

Kübli és költségvetés

Éppen a legzsúfoltabb korszakban játszott progresszív, kísérleti szerepet a magyar börtöntörténelemben a határ mellett fekvő bv-intézet, ugyanis akkoriban önmagukat megszervezve irányították az elítéltek saját körletük életét. Az önkormányzatiságot paradox módon az országban 1990-ben lejátszódó demokratikus váltás döntötte meg, amikor az amnesztiával a belső vezetők elhagyhatták Márianosztrát. A 80-as évek modernizációs hulláma az országban utolsóként szüntette meg a zárkák kübli-rendszerét. Az akkori csatorna-beruházás után nemrégiben az évszázados tetőzetet is sikerült kicserélni, a millenniumi alapból azonban csak az intézet kolostorépületére nem, csupán azonos korszakból származó, ám az egyházhoz visszakerült templom felújítására jutott pénz.

Az erős forinttal küzd a seprűgyár

Márianosztra helyzetét mindezek mellett jelenleg a "begyűrűző piaci hatások és az erős forintárfolyam" is nehezíti. Az intézmény ugyanis szinte kizárólag nyugati exportra termeli a ciroksöprűt, és innen kerül ki a magyar bőrfoci termelés egésze is. A termelékenység nagy átlaga ugyan a speciális körülmények és a néha megbicsakló munkakedv miatt harmada a "szabad vállalkozásokban" megszokottnak, az IM által alapított, néha veszteséget termelő cégekben azonban a közérzet-javítás sem lebecsülendő cél. A német piacon szerb konkurenciával küzdő Nosztra Kft. alkalmazásában 277 gyártják a söprűket, labdákat és egyebeket, így legalább nem kell a nap kötelező sétán túli részét, 22-23 órát a zárkákban tölteni. Gálfi Lajos ezredes, a vállalkozás parancsnoka szerint jó, hogy az állam elismerte: ezek a kft.-k "sajátos költségvetéssel" működnek, hiszen előfordul a géprombolás vagy az alapanyag-pazarlás. A 12 büntetés-végrehajtási cégre jutó 540 millió forintos támogatásnak azonban a duplája is elkelne. Az elítéltek adó- és tébémentes munkadíja a kft.-kben a mindenkori minimálbér harmada, amelyből a "tartásdíj" levonása után alig több mint 8000 forint kerül az elítéltek letéti számlájára.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?