Márianosztra: börtön és seprűgyár

2002.12.11. 19:47
A magyar büntetés-végrehajtás kinyitja kapuit a sajtó előtt. Az új PR-politika elsőként az 1858-ban női börtönként beüzemelt Márianoszta belső életét mutatta meg. Az 1956 után Göncz Árpád és Bibó István börtönéül is szolgáló intézmény volt az utolsó, amelyben a nyolcvanas években megszűnt a kübli rendszer, ma pedig a fogvatartottak itt üzemeltetetik az ország legnagyobb seprű-gyárát. Sőt, a Nosztra Kft. adja a magyar bőrlabda-termelés száz százalékát is, amely jobb években elérheti a két-háromszázezret.
Bár a Magyarországon fogvatartott 18 ezer emberből tavaly közel 800 nyilatkozott a sajtónak, újságírók ritkán tekinthetnek be a rácsok mögötti világba. A büntetés-végrehatás azonban most a nyitás politikája mellett döntött.

Az apácáktól az EU-ig

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre
A Wágner Paula főnöknő vezetése alatt 144 éve alapított intézményben egészen 1950-ig nőket őriztek, hosszú ideig kizárólag apácák felügyelete alatt. A kolostor épületből formált börtönbe először a II. világháború után kerültek köztörvényes férfi elítéltek, de velük együtt megjelentek a politikaiak is.1956 után pedig az itt nyilvántartottak között volt Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor és Eörsi István neve is.

Az EU-szabványok szerint ma 508 férőhelyesre kalibrált több fajta körletetet magában foglaló intézményben 798-an töltik büntetésüket: a legszigorúbb fegyházi fokozat alatt 482-en, a börtön rezsimű részben pedig 234-en vannak. A múltat idéző parancsnok, Kárpáti Tamás ezredes szerint persze ez a zsúfoltság is relatív, mert a rendszerváltás előtt volt idő, amikor az őrizetesek száma az 1200-at is elérte. A szakértők egyébként úgy vélik: nincs túl sok remény, hogy költségvetési pénzekből az európai normák szerinti 100 százalékra csökkenjen a falakon belüli népsűrűség, hiszen az elmúlt években meredeken emelkedett az elítéltek száma, a férőhelyek viszont szerény mennyiségben szaporodtak.

Kübli és költségvetés

Éppen a legzsúfoltabb korszakban játszott progresszív, kísérleti szerepet a magyar börtöntörténelemben a határ mellett fekvő bv-intézet, ugyanis akkoriban önmagukat megszervezve irányították az elítéltek saját körletük életét. Az önkormányzatiságot paradox módon az országban 1990-ben lejátszódó demokratikus váltás döntötte meg, amikor az amnesztiával a belső vezetők elhagyhatták Márianosztrát. A 80-as évek modernizációs hulláma az országban utolsóként szüntette meg a zárkák kübli-rendszerét. Az akkori csatorna-beruházás után nemrégiben az évszázados tetőzetet is sikerült kicserélni, a millenniumi alapból azonban csak az intézet kolostorépületére nem, csupán azonos korszakból származó, ám az egyházhoz visszakerült templom felújítására jutott pénz.

Az erős forinttal küzd a seprűgyár

Márianosztra helyzetét mindezek mellett jelenleg a "begyűrűző piaci hatások és az erős forintárfolyam" is nehezíti. Az intézmény ugyanis szinte kizárólag nyugati exportra termeli a ciroksöprűt, és innen kerül ki a magyar bőrfoci termelés egésze is. A termelékenység nagy átlaga ugyan a speciális körülmények és a néha megbicsakló munkakedv miatt harmada a "szabad vállalkozásokban" megszokottnak, az IM által alapított, néha veszteséget termelő cégekben azonban a közérzet-javítás sem lebecsülendő cél. A német piacon szerb konkurenciával küzdő Nosztra Kft. alkalmazásában 277 gyártják a söprűket, labdákat és egyebeket, így legalább nem kell a nap kötelező sétán túli részét, 22-23 órát a zárkákban tölteni. Gálfi Lajos ezredes, a vállalkozás parancsnoka szerint jó, hogy az állam elismerte: ezek a kft.-k "sajátos költségvetéssel" működnek, hiszen előfordul a géprombolás vagy az alapanyag-pazarlás. A 12 büntetés-végrehajtási cégre jutó 540 millió forintos támogatásnak azonban a duplája is elkelne. Az elítéltek adó- és tébémentes munkadíja a kft.-kben a mindenkori minimálbér harmada, amelyből a "tartásdíj" levonása után alig több mint 8000 forint kerül az elítéltek letéti számlájára.