Tocsik nélkül folytatódott a Tocsik-per

Tocsik Márta egy korábbi tárgyalason

A korábbi állami vállalatok területe a privatizációval az ÁPV Rt. tulajdonába került, s a kárpótlásról rendelkező, '90-ben született törvény szerint e belterületi földingatlanok értéke az adott önkormányzatokat illette.

Az önkormányzatok nagy része tudta, hogy e vagyonrésszel rendelkezik, de a nagyságát megítélni nem állt módjában, mert nem jutottak adatokhoz. Az önkormányzatoknál az ÁPV Rt. helyett a Vektor Rt. munkatársa jelentkezett azzal, hogy megszerzi a pénzt - húsz százalék sikerdíjért. A legtöbb önkormányzat ráállt erre.

Szegedi példa

Szeged Önkormányzata - ahogy erről az Index.Szeged is tudósított - '95. novemberében kötött szerződést a Vektor Rt.-vel azért, hogy '92 óta behajthatatlan jussát ÁPV Rt-től megszerezze.

Szeged e szerződés illetve a Vektor Rt. közreműködése eredményeképpen '96 januárjában 1,5 milliárd forint bevételhez jutott - 137 millió forint sikerdíj ellenében.

Később pereltek - és vesztettek

Az akkoriban e kérdésben teljes egységet mutató SZDSZ-FIDESZ-MDF-KDNP összetételű közgyűlési ellenzék az akkori szocialista városvezetést azzal vádolta, hogy jogtalan volt a 137 milliós sikerdíj.

A négy párt kezdeményezésére a közgyűlés pert indított a szerződés semmisségének megállapítása és a sikerdíj visszafizettetése érdekében. Az önkormányzat keresetében elsősorban jó erkölcsbe ütközésre, uzsorás szerződésre, feltűnő értékaránytalanságra és a közbeszerzési törvény megsértésére hivatkozott. Hétfőn a Legfelsőbb Bíróság - megerősítve a Fővárosi Bíróság korábbi döntését - a város keresetét mindenben elutasította, és egyben hatmillió forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Jó erkölcsbe ütköző sikerdíj?

A Legfőbb Ügyészség jó erkölcsbe ütközőnek tartja, hogy két vitatott szerződés alapján összesen 804 millió forintos sikerdíjat fizetett ki az ÁPV Rt. Tocsik Mártának.

A szerződések szerint Tocsik Márta a privatizációs szervezet külső tanácsadójaként azt vállalta, hogy a belterületi földek ügyében támasztott önkormányzati követeléseket minél alacsonyabbra alkudja le. Az ÁPV Rt. pedig cserébe a tiszta megtakarítás egytizedét fizette ki Tocsik Mártának.

Amennyiben a bíróság helyt ad a Legfőbb Ügyészség keresetének, a sikerdíjat vissza kell fizetni.

Dokumentumok a MÉH-ben

Lovas Péter, a belterületi földek ügyében az 1990-es évek közepén az önkormányzati igényeket gondozó Vector Rt. egyik vezetője elmondta: bizonyos önkormányzatoknál, miután megkapták a részvényeket, elvitték a papírokat a MÉH-be, másutt - mivel a kistelepülésen nem tudnak megfelelő szakembert megfizetni, így nem alkalmaztak jogászt vagy közgazdászt, egyszerűen iktatták az irattárban a részvényt, csak a Vektor érdeklődésére vették elő, mi is az.

A tanú szerint az akkori gyakorlatban amin címer van, az az államtól jött alapon gondolkodtak, így fel sem vetődött, hogy nem valósak azok az adatok, melyek a dokumentumban szerepelnek.

A tanú azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az ügyvédi munkadíj és az osztalék nem volt a többi tételhez képest jelentős - három hónap késedelmi kamattal lett volna egyenértékű az összeg.

Tocsik ezen a tárgyaláson sem jelent meg

Tocsik Márta háromnaposra tervezett vádlotti vallomásának első napján, január nyolcadikán rosszul lett a Fővárosi Bíróságon. Több órán át tartó vádlotti vallomása során a jogásznő egyre zaklatottabbá vált, majd el is sírta magát és jelezte a tanácsvezető bírónak, hogy rosszul van. Ezt követően a kiírt tárgyalásokat elnapolták, majd orvosszakértői vizsgálatot rendeltek el, melynek eredményét - bár már elkészült - egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.

A következő tárgyalást július hatodikára írták ki.