Gyurcsány ma túlélne bármilyen puccsot

„Az aligha vitatható, hogy a Fidesznek érdeke volt Dávid Ibolya gyengítése. Az is feltételezhető, hogy ezt valahogyan segítette is a Fidesz” – mondta az Indexnek szokásos havi elemzésében Török Gábor politikai elemző, a Vision Consulting vezetője a megfigyelési-adatgyűjtési ügyről. Gyorsan hozzátette, hogy mint a legtöbb hasonló ügyben, a politikai elemző nem tudja megítélni az elhangzó vádak igazságtartalmát, de pár dolog azért világosnak látszik.

Az aligha derül majd ki, hogy a fideszes „segítség” a legmagasabb szinten támogatott tudatos politika volt-e, vagy a Fidesz „környezetének” a Fidesz által legfeljebb hallgatólagosan elfogadott akciója.

Az is világos, hogy a kormányoldal valahogyan, titkosszolgálati eszközöket is alkalmazva befolyásolta ezt a folyamatot. „De a döntések, illetve szereplők és ezek kapcsolata a miniszterelnökkel és az MSZP vezetésével vélhetően szintén homályban maradnak majd.”

Török Gábor úgy látja, hogy a fenti bizonytalansági pontok ellenére a vádak egyértelműek: az MSZP azzal vádolhatja a Fideszt, hogy politikusai tiltott módszerekkel avatkoztak be egy másik párt, konkrétan az MDF kampányába. A Fidesz pedig azzal vádolhatja az MSZP-t, hogy tiltott módszerekkel lehallgatta politikai ellenfeleinek beszélgetéseit. „E két vádat egymás mellé téve szerintem világos, hogy az MSZP „vádja” ha nem is hitelesebb, de potenciálisan erősebb.”

Potenciálisan tehát az ügy a kormánynak lehetne kedvezőbb, de ez érdemben nem változtat a kormány megítélésén, támogatottságán. Ennek az az egyik oka, hogy az ügy bonyolultsága egyelőre megakadályozza az egyértelmű győztes vagy vesztes kihirdetését.

A közvélemény előtti kép jelenleg ugyanis nagyjából annyi lehet, hogy volt egy csúnya megfigyelési ügy, amiben a Fidesz és a titkosszolgálatok is valamilyen – negatív – módon érintettek. A másik ok Török Gábor szerint, hogy az MSZP vádjainak hitelességét aláássa a kormány egészének hitelességi problémája. „A Gyurcsány vezette népszerűtlen kormánytól ezeknek a vádaknak a jelentős részét egyszerűen nem hiszi el a közvélemény: ma már szinte bármi, amit a miniszterelnök mond, hiteltelennek hat az MSZP szavazótáborán kívül.”

Vagyis a politikai elemző szerint a megfigyelési-adatgyűjtési ügy nem fog komoly eredményeket hozni az MSZP-nek. Ezt részletesebben is kifejtette:

Egy politikai vitában, amikor egymással ellentétes, nehezen érthető álláspontok jelennek meg, a választók annak alapján döntik el, mit higgyenek el, hogy általában kinek hisznek inkább. Ebben a dimenzióban az MSZP, de különösen Gyurcsány akkora hátrányban van, amit nem tud ellensúlyozni az, hogy magát az ügyet tekintve az MSZP helyzete potenciálisan pozitívabb.

Politikai kilátások

Török Gábor a nyári és a szeptemberi eseményeket értékelve azt mondta, hogy a kisebbségi kormány egyelőre fennmarad, de nem azért, mert a felek elégedettek a helyzettel, hanem azért, mert nincs többsége egy másik, alternatív felállásnak.

Szeptember első fontos tanulsága, hogy a kisebbségi kormány képes túlélni az ellene intézett támadásokat. De ez a túlélési képesség különbözik a cselekvési képességtől. „Az MSZP-nek az egyik legfontosabb probléma éppen az, hogy a túlélésre ugyan képes a kormány, de arra már nem, hogy aktív politikával növelje a támogatottságát.”

Ehhez valamilyen látványos változásra lenne szükség, amitől a választók is elhiszik, hogy a kormány szakít az elmúlt évek népszerűtlen gyakorlatával. Ezt azonban kisebbségben a kormány nem tudja megtenni. Nemcsak azért nem, mert a parlamenti szavazásokon elbukhat, hanem mert minden kezdeményezését, sőt a kormányfő jogát a kezdeményezésre is folyamatosan támadják már nemcsak a jobboldalról, hanem a szabad demokraták közül is.

Gyurcsány ereje

Új többséget viszont nem tud az MSZP teremteni, hiszen az SZDSZ-nek ehhez Gyurcsány távozása a feltétele, ő viszont elég erős ahhoz, hogy a külső és belső támadásokat is visszaverje.

Török Gábor szerint az, hogy kiderült: az SZDSZ nem fogja támogatni a parlament feloszlatását, az MSZP-n belül Gyurcsányt erősítette, miközben az SZDSZ-ben gyengítette Fodort. Az MDF-en belüli problémák fő haszonélvezője – különböző okokból – viszont az MSZP és az SZDSZ lehet. Hasonlóképpen az, hogy a Fidesz nem próbálkozik az intenzívebb nyomásgyakorlás eszközeivel, szintén Gyurcsányt erősíti – ahogyan egyébként a népszerűtlen Gyurcsány pozícióban tartása kifejezett célja a Fidesznek, és az egyik fő oka, hogy a párt nem törekszik a nyomás erősítésére.

A politikai elemző szerint szeptember fejleményei a vártnál is kedvezőbb helyzetbe hozták a miniszterelnököt. Gyurcsány már szeptember végén szinte biztosra veheti: az SZDSZ-beli személyi és tartalmi ellentétek elégséges muníciót adnak majd ahhoz, hogy legalább néhány SZDSZ-es képviselő megszavazza a költségvetést, vagy távolmaradásával elérje annak elfogadását.

Az SZDSZ táncolása

Szeptember elején úgy tűnt, hogy az SZDSZ következetes ellenzéki stratégiát fog követni, és ennek a szakértői kormány követelése lesz az eszköze. Ezt az irányt azonban erőteljesen kritizálta részben a párt belső közvéleménye, részben a balliberális értelmiség. Ezek hatására az SZDSZ meghátrált, szeptember végén már a korábbiaknál enyhébb követeléseket fogalmazott meg, és tárgyalásokat helyezett kilátásba az MSZP-vel.

„Az SZDSZ-ben láthatóan rivális stratégiák élnek együtt, és a párt sodródik a markáns ellenzékiség és a konstruktív, az MSZP-vel együttműködő ellenzékiség között. Ennek egyik oka a szakértői kormány koncepciójának kudarca.” Miközben a szakértői kormány terve a választók körében vélhetően korántsem volt olyan népszerűtlen, mint amilyen erős támadások érték, ezeket a támadásokat a liberális vezetés nem tudta kezelni. A koncepció anélkül bukott meg, hogy a politikai ellenfeleknek ebben aktívan részt kellett volna vállalniuk.

Gyurcsány stabilizálódott

Az SZDSZ meghátrálásával Gyurcsány Ferenc megerősödött, és egyelőre lekerült a napirendről a miniszterelnök-csere. Ezáltal az MSZP paradox helyzetbe került. Miközben a párt vezetőinek többsége úgy ítéli meg, Gyurcsány ma már egyre inkább versenyhátrány számukra, nincs rá eszközük és közvetlen motivációjuk sincs, hogy eltávolítsák. „Gyurcsány ma vélhetően túlélne bármilyen nyílt puccsot, különösen, mivel potenciális kihívói nem egységesek” – mondta Török Gábor. Mivel az SZDSZ megosztottsága könnyen oda vezethet, hogy a kormány el tudja fogadtatni a költségvetést, az MSZP vezetését nem sürgeti semmi, hogy fellépjen Gyurcsánnyal szemben. Vagyis Gyurcsány részben az MSZP megosztottsága, részben belső támogatottsága, részben az SZDSZ magatartása miatt stabilizálni tudta hatalmát.

Az említett paradox helyzetnek Török Gábor szerint logikailag négy lehetséges megoldása van.

Az első, ha Gyurcsány a közvélemény előtt is megerősödik, és így nem okoz versenyhátrányt az MSZP-nek. A második, ha Gyurcsány pártelnöki posztjának megőrzése és az MSZP helyzetének javítása érdekében maga távozik a kormányfői posztról. A harmadik, ha az MSZP vezetése mégis sikeres puccsot hajt végre a kormányfő ellen. Ez, a harmadik forgatókönyv egyelőre előre nem jelezhető, kaotikus állapotokat okozna. Végül a negyedik, ha Gyurcsány nem erősödik meg, de nem is áll félre, és nincs ellene nyílt támadás, vagy egy ilyen támadás sikertelen lenne. Ebben az esetben az MSZP Gyurcsány vezetésével komoly vereséget szenved majd a következő választáson.

Török szerint a fenti forgatókönyvekben egy a közös: többségük Gyurcsány Ferenc stratégiáján múlik. Igen csekély annak az esélye, hogy a kormányfő ellenében végrehajtott váltás sikeres legyen, és ráadásul javítson is az MSZP helyzetén. Mivel ezt az MSZP minden szereplője tudja, egyelőre mindenki bízhat abban, hogy egy későbbi időpontban Gyurcsány beleegyezik majd valamiféle koordinált átmenetbe.

„Jelenleg én is ezt, vagyis a második forgatókönyvet tartom a legvalószínűbbnek; akár jövő tavasszal, akár az EP-választások után, akár egy új miniszterelnök-jelölt bemutatásával közvetlenül a parlamenti választás előtt” – mondta Török Gábor. Ami azonban a következő hónapokra szinte biztosnak látszik, az az, hogy a kisebbségi kormány hatalmon marad, és hogy az MSZP és a kormány jövőjét érintő kérdésekben változatlanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesül.