Kitúrja a minisztérium az egyetemeket a Tüskecsarnokból

Új hasznosítási formát talált ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Tüskecsarnoknak, tudta meg az Index. A lágymányosi ingatlanon még az 1994-re tervezett budapesti világkiállításra kezdtek építeni, de az expo elmaradása miatt a kivitelezés 1997-ben leállt, körülbelül 45 százalékos készültségi fokon.

Multifunkció

A minisztériumtól megtudtuk: a Tüskecsarnokkal az a céljuk, hogy létrejöjjön Budapesten egy nagy befogadóképességű multifunkciós rendezvényközpont, amely "a nemzetközi elvárásoknak megfelel".

A tárca nemleges választ adott arra a kérdésünkre, hogy kiadták-e már a megbízásokat a konferenciaközpont tervezésére, A minisztérium szerint "a projekt előkészítése, így a magánbefektető kiválasztásának szempontrendszere is folyamatban van".

Uniós pénzekre vagy magántőkére várnak?

"Az ÖTM részéről a magánbefektető bevonása érdekében indítandó pályázati eljárás pontos részleteit egy uniós támogatási konstrukció kidolgozása és véglegesítése után határozhatóak meg. A támogatási konstrukció kidolgozásakor lehetőséget kell teremteni arra, hogy az uniós forrás részaránya a magántőke minél nagyobb arányú bevonásával csökkenthető legyen. Ennek érdekében az ÖTM projektgazdaként 2007. május 31-én benyújtotta a kongresszusi központ projektjét kiemelt nagyprojekt formában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére" - tudtuk meg a minisztérium írásos válaszából.

A tárcánál közölték azt is, hogy időközben a Közép-Magyarországi Régió kiemelt fejlesztési projektjei közé nevesített beruházásként került be a Tüskecsarnok. Ám ezzel kapcsolatban információink szerint felmerült egy probléma. A több milliárd forint értékű terület, amelyen a Tüskecsarnok áll, osztatlan közös tulajdonban van, és a terület három vagyonkezelője közül nem mindenki adta jóváhagyását a konferenciaközpont építéséhez.

Egy kis probléma

A félkész létesítmény két egyetem vagyonkezelésébe került, hosszú évekkel ezelőtt. Az ELTE és a Műegyetem kapta meg a semmire sem használható csarnokot, amelyet persze őrizni kellett, és az állagmegóvásra is költöttek időközben az oktatási intézmények.

A Tüskecsarnok a korábbi úszó Eb idején is felmerült lehetséges helyszínként, ám végül nem jött össze elég pénz, és inkább a Margitszigeten bővítették a meglévő uszodát, hogy be tudja fogadni a világversenyt. A Tüskecsarnok állapota közben folyamatosan romlott.

A 2005-ös szerződés

2005-ben a Nemzeti Sporthivatal (NSH) átvette a vagyonkezelői jogokat a két egyetemtől, azt ígérve a megállapodásban, hogy a csarnokban sportlétesítményt alakítanak ki, amelyből az egyetemek 10 százalékos használati jogot kapnak.

Az elmúlt hónapokban az időközben megszüntetett NSH jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) új ötlettel állt elő: konferenciaközpontot akarnak itt létesíteni. Információink szerint tízmilliós nagyságrendű összeget ajánlott fel a szaktárca az oktatási intézményeknek cserébe azért, hogy belemenjenek a korábbi szerződések módosításába, miközben olyan funkciót hoznának Lágymányosra, amely az egyetemeknek konkurenciát jelentene.

Konkurencia lenne az egyetemeknek

Az ELTE és a Műegyetem is komoly bevételre tesz szert ugyanis konferenciák rendezéséből, éppen ezért a saját kezelésükben lévő félkész épület efféle hasznosítása alapvetően sértené az érdekeiket.

Az Index megkérdezte az ÖTM-et, igaz-e, hogy a minisztérium 30-40 millió forintot ajánlott az ELTE-nek és a Műegyetemnek a létesítményért, amelynek értéke többmilliárd forint.

Valótlant kérdeztünk a minisztériumtól

A minisztérium írásban válaszolt, eszerint "A kérdés valótlan állítást tartalmaz, ugyanis a Tüskecsarnokkal kapcsolatos valamennyi hasznosítási jog az ÖTM-nél van, a létesítmény tulajdonosa pedig a Magyar Állam, s nem az említett egyetemek".

A Tüskecsarnokkal az eredeti elképzelés az volt, hogy a világkiállítás után egyetemi sportkomplexumként hasznosítják. Ez az egyetemi sportkomplexum az ÖTM szerint elsősorban az említett két egyetem hallgatóinak állt volna rendelkezésére.

"A beruházás félbeszakadása miatt az egyetemek a létesítményt soha nem használták, a beruházási költségek finanszírozásából nem vállaltak részt" - folytatódik az írásos válasz.

Az esetleges magánbefektetőről tudtak az egyetemek

A minisztérium hangsúlyozza azt is, hogy az ÖTM jogelődje, a Nemzeti Sporthivatal 2005-ben kötött megállapodásában szerepel annak rögzítése, hogy az egyetemek tudomásul veszik: az NSH a létesítményt magánbefektető bevonásával fejezi be. (Információink szerint ez igaz, de az egyetemek akkor úgy adták át az épületet, hogy sportlétesítmény épül majd ott.)

Az ÖTM szerint "ezzel az egyetemek szerződésben rögzítetten lemondtak a létesítmény hosszú távú, kizárólagos sportcélú hasznosításáról. Ennek ellentételezése fejében az NSH vállalta, hogy a létesítmény befejezését célzó pályázatba egy olyan kötelezettséget foglal bele, miszerint az egyetemeknek joga van a létesítmény valamennyi funkcióját 10 százalékos mértékben használni".

Konkrét pénzügyi támogatás: csak nem pénzről van szó?

A szaktárca az állítólag felajánlott 30-40 millió forintról nem tett említést, de hangsúlyozta: a "funkcióváltással járó beruházás előkészítésének fázisában mindkét érintett egyetemmel, az ELTE-vel és a BME-vel felvette a kapcsolatot".

Az írásos válasz szerint "az ÖTM elképzelése és célja az volt, hogy az önmagában nehezen megfogható és konkretizálható vállalás helyett egy olyan, az egyetemek számára konkrét és sportcélra fordítható pénzügyi támogatást biztosít, amely az egyetemek számára valós és azonnali segítséget jelent."

Belefér a sportfunkció, de nem úgy

"Az egyeztetések eredményeként az ÖTM úgy döntött, hogy - az eredeti, az NSH és az egyetemek között létrejött megállapodás feltételeit betartva - a további fejlesztés feltételrendszerében szerepelteti, hogy a megvalósult létesítmény minden funkciójának 10 százalékos mértékű használatára az egyetemeknek joguk legyen" - folytatódik a válasz.

A minisztérium szerint az általuk felvázolt elképzelésbe (a multifunkciós konferenciaközpont megvalósításába) bizonyos sportfunkció is belefér, de természetesen ez nem azonos a korábbi kizárólag sportcélú létesítmény tervével.

Az ÖTM szerint a konferenciaközpont ötlete három okból is nagyon jó. Egyrészt javítja az ország imázsát, másrészt nem kerül közpénzbe, harmadrészt pedig kincstári tulajdonban marad az ingatlan, miközben a magántőke fejleszti azt.