Tandíj: 1,8 millióért tanulsz, 2,3 milliót fizetsz vissza

A hétfőn hivatalba lépett Hiller István oktatási és kulturális miniszter nem sok kétséget hagyott afelől, hogy már 2007-től szeretnék bevezetni az utólag fizetendő tandíjat. Hiller ugyan késznek mutatkozott az érintett érdekképviseletekkel való tárgyalásra, de kijelentette: feladata a kormányprogram végrehajtása, s ahhoz ragaszkodni fog.

Információink szerint a tandíj bevezetésére vonatkozó jogszabály-módosítás tervezete már el is készült az oktatási tárcánál. Ha ezt a 2007-től egyetemre kerülők esetében be akarják vezetni, a módosításokat az Országgyűlésnek legkésőbb ősszel el kell fogadnia.

Nem kamatozik, de indexálják

Mint az már korábban nyilvánosságra került, az államilag finanszírozott (innentől inkább „államilag hitelezett”) képzésre felvett diákoknak képzési számlát nyitnak, amelyen feltüntetik, az állam mennyit fordított tanulmányaikra. Ezt a diák a szemeszterek, évek végén maga is nyomon követheti.

Törleszteni a mostani koncepció szerint akkor kell, ha valakinek az éves keresete meghaladja a minimálbér negyvenszeresét (ez ma havi bruttó 208 ezer forintos fizetést jelentene).

A minimálbér negyven és hatvanszoros értéke közé eső jövedelem mellett 3 százalékos, afölött 6 százalékos lenne a törlesztő kulcs. Ez legkevesebb havi 6 ezer forint, de a nagyobb keresetűek esetén elérhetné a havi 20 ezer forintot is.

Mennyit kell majd visszafizetni? Az egyéni képzési számlán nyilvántartott összeg nem kamatozik, de az éves infláció mértékével indexálják. A képzési költségeket tehát reálértéken kell majd megfizetni.

Törlesztés harminc év alatt

Az oktatási minisztérium által készített háttérszámítások alapján bemutatunk néhány példát.

Vegyészmérnök: képzésének költsége 1,8 millió forint. A diploma megszerzése után hét évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 13 évig fizet. Ezen idő alatt összesen 2,3 millió forintot fizet vissza.

Szoftverfejlesztő: képzésének költsége 4,2 millió forint. Miután jó kezdő keresetre számíthat, a diploma megszerzése után egy évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 23 évig fizet. Ezen idő alatt összesen 5,4 millió forintot fizet vissza.

Középiskolai tanár, óvónő: képzésük költsége 2,7 millió illetve 1,2 millió forint. Miután keresetük várhatóan nem éri el az utólagos képzési hozzájárulás jövedelemhatárát, nem kell visszafizetniük semmit.

Marketing-vezető: a diploma megszerzésekor 2,7 millió forintos tartozása lesz. Miután a megfelelő karrierlépcsőt csak később éri el, a becslés szerint a diploma megszerzése után 18 évvel kezdi el törleszteni a tandíjat, amelyet 16 éven át fizet (tehát a diploma után 34 évvel törleszti teljesen a tandíját). Ezen idő alatt összesen 3,2 millió forintot fizet vissza.

A rendszer számol azzal is, hogy sokan csak évekkel később keresnek annyit, hogy törlesszék taníttatásuk költségeit, sőt nagyon sokan egyáltalán nem fizetnek majd semmit.

Kiskapuk

A minisztérium háttérszámításai alapján azok, akik a versenyszférában helyezkednek majd el, a magasabb keresetek miatt szinte mind visszafizetők lesznek. A közszférában munkát vállalók jelentős része azonban csak nagyon későn vagy sohasem éri el azt a jövedelemhatárt, amely felett a tandíját törlesztenie kellene. Kivételt talán az orvosok, mérnökök és más mesterfokozatot végzők jelentenek majd.

A mostani feltételek szerint az utólagos képzési hozzájárulás rendszere 20 év alatt éri el az üzemi fordulatszámot. Az államnak a számítások szerint 2013-ra 2,7 milliárd forint bevétele lenne a törlesztésekből. A rendszer 2020-ra 42 milliárd bevételt jelentene, 2030-ra pedig mintegy 120 milliárdot.

Ha Hiller István ragaszkodik a kormányprogram végrehajtásához, vajon miről akar tárgyalni az érdekképviseletekkel? A koncepció készítői néhány kiskaput nyitva hagynak, amelyen még lehet változtatni. Felmerült például, hogy ágazatonként különböző jövedelemhatárt határozzanak meg, vagy méltányosságból bizonyos köröknek elengedjék a képzési költség visszafizetését.