EU-szakértők a Balkán-szindróma vizsgálatára

Az Európai Bizottság illetékes szolgálatainak keddi ülésén döntés született arról, hogy az Unió szakértői testületet bíz meg annak kivizsgálásával, milyen következményekkel járhatott a gyengített uránium felhasználása boszniai és koszovói katonai műveletekben - közölte az MTI.

Az EU- és NATO-bizottsági napirenden a Balkán-szindróma

Tudósok vizsgálják a lőszerek sugárzását

A bizottsági apparátuson belül tartott tanácskozással párhuzamosan, de attól függetlenül, a soros svéd elnökség kezdeményezésére az EU politikai és biztonsági bizottsága is napirendjére tűzte a Balkán-szindróma néven ismert jelenséget. A bizottság minden rendelkezésre álló és beszerezhető tudományos információt felhasznál a kockázatok természetének és mértékének megállapítására, majd ennek függvényében szükség esetén módosítja a folyamatban lévő segélyprogramokat.

Ezzel a munkával a környezetvédelmi főigazgatóság kezdeményezésére a tagállamok szakértőiből álló munkacsoportot bízták meg, amely várhatóan február elején számol be vizsgálatainak eredményeiről.

Kedden a NATO politikai bizottsága is tárgyalt az ügyről. A NATO-tagországok nagy részében elkezdték kivizsgálni a délszláv területeken szolgált katonákat, de a szervezet tagadja, hogy a leukémiás esetek és a lövedék használata között összefüggés volna. Simonyi András magyar NATO-nagykövet elmondta: bár az általános aggodalmat a NATO-ban mindenki megértéssel fogadja, mindeddig ,,nincs olyan orvosi vagy statisztikai adat, ami alátámasztaná az összefüggést a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és a különféle betegségek között". Amennyiben szükség lesz valamilyen döntésre, az a NATO-tanács heti ülésén, szerdán fog megszületni.

Volt figyelmeztetés, de tartalma nem nyilvános

A The New York Times "Európában, egy NATO-ország katonai tisztségviselőjétől" megkapta annak a dokumentumnak a másolatát, amelyet az Egyesült Államok az 1999-es jugoszláviai légi offenzíva után juttatott el figyelmeztetésül a szövetségeseknek, és amelyben különös elővigyázatosságra intette őket a Koszovóba történő bevonulás során, kifejezetten hivatkozva a szegényített uránt tartalmazó lőszerek egészségügyi kockázatára. Az amerikai figyelmeztető dokumentum kézhez vételét több ország elismerte, de tartalmát eddig nem tették közzé - írta a The New York Times. Eszerint az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága által a szövetségesekhez megküldött, 1999. július 1-i keltezésű dokumentum azt ajánlotta: a páncéltörő aknagránátok kezelőinek, illetve azoknak, akik a behatolnak a szétlőtt katonai járművekbe, ajánlatos védőmaszkot viselniük, és fedniük kell szabadon levő bőrfelületüket.

Leukémiás esetek Olaszország: 30 eset, 6 halálos Belgium: 9 eset, 5 halálos Spanyolország: 8 eset, 2 halálos Hollandia: 2 halálos eset Portugália: 1 halálos eset Franciaország: 4 eset Nagy-Britannia: 1 eset Németország: 1 eset Görögország: 1 eset Dánia: 1 eset Csehország: 1 eset Ausztria, Bulgária, Oroszország, Svédország, Finnország azt közölte, hogy a vizsgálatok során nem találtak különös megbetegedéseket.

Tíz tonna urán az égből?

Az orosz védelmi tárca szakértői szerint, amennyiben a NATO 31 ezer urántartalmú lövedéket vetett be a délszláv konfliktusok során, akkor csaknem tíz tonna urán szóródott szét az érintett körzetekben. Az Eho Moszkvi orosz rádióállomás által kedden idézett orosz katonai források szerint elsősorban Koszovó délnyugati, Albániával határos részein lehet szennyezettségről beszélni. Vladimir S. Jazic fizikus a gyengített uránról szóló tanulmánya szerint az A-10-esen használt PGU-14-es lövedékben egy 298 grammos uránmag található. A 31 ezer lövedék uránmagja összesen tehát tényleg 9238 kilogrammot nyom.

A portugálok a legaktívabbak

A portugál védelmi, tudományügyi és belügyminiszter is Koszovóba utazott, hogy a békefenntartókkal, illetve az ott vizsgálódó szakértőkkel találkozzon. A portugál csoport az olasz szektorban méréseket végez, illetve mintákat gyűjt, melyeket később laboratóriumban vizsgálnak majd. A mintákat a portugál Nukleáris Kutató Intézet igazgatója személyesen viszi Portugáliába szerdán.

Körmendiné előbb tárgyal, aztán perel

Körmendi Istvánné, a Boszniában szolgált és azóta elhunyt mentős özvegye az Indexnek elmondta, hogy nem áll el kártérítési igényétől. Ha erről nem tud megállapodni a miniszterrel, akkor pert indít.

Az özvegy továbbra is állítja, hogy férje leukémiáját már a szolnoki kórházban felismerték, Svéd László, a Honvédség Egészségügyi Csoportfőnöke ezzel szemben azt mondja, hogy Körmendi nem leukémiában hunyt el. Körmendiné közölte, hogy mivel férje kint betegedett meg, mindenképpen kártérítést követel.

A szakszervezet szerint korai a per

Farkas László őrnagy, a Honvédszakszervezet elnöke az Index kérdésére elmondta: a hadseregben nem volt még olyan egészségromlás, illetve haláleset miatt indított kártérítési ügy, amelyben a szakszervezet ügyvédei képviselték volna a felperest. Farkas ugyanakkor olyan esetről sem tud, ahol a sértett a szakszervezetet megkerülve indított volna pert a hadsereg ellen.

Mint mondta, a szakszervezet annak idején kapcsolatban állt Körmendinével, de nem ők képviselik az özvegyet, mert nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy a lövedékek, Körmendi kinti szolgálata és a megbetegedés között egyértelmű összefüggés van. Farkas szerint meg kéne várni a nemzetközi és hazai vizsgálatok eredményét, és ezek eredményétől függően lehetne keresetet benyújtani.

A magyar katonáknál nincs rendellenesség

A magyar honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar kontingensnél végzett tavaly novemberi egészségügyi szűrés nem mutatott ki rendellenességeket. A kormány keddi ülése után tartott sajtótájékoztatón a kormányszóvivő elmondta: a katonák körében folyamatos az egészségügyi ellenőrzés, és hazaérkezésük után úgynevezett ,,visszaszűrésen" esnek át.

Szennyezett élelmiszer érkezhetett Magyarországra

Dr. Kóbor József pécsi biofizikus a Dunántúli Naplónak nyilatkozva kijelentette: miután az urán felezési ideje 4,2 milliárd év, a helyi növényzeten keresztül a táplálékláncba kerülve koncentrált mennyiségben bárkit veszélyeztethet. Nemcsak a támadások közvetlen környezetében fejtheti ki hatását, hanem más anyagokra rárakódva, beépülve távolabbi területeken is. Nem kell tehát az uránbombákkal sújtott térségbe utazni ahhoz, hogy valaki közvetlen veszélybe kerüljön; elég, ha onnan kerülnek ki sugárszennyezett tárgyak, élelmiszerek.

Magyarország és a volt Jugoszlávia tagállamai között nem állt vissza a polgárháborút megelőző szintű kereskedelmi kapcsolat, a Szerbiával való gazdasági együttműködésben pedig nem az import a domináns. Ha azonban csempészett élelmiszer vagy például dohány bejut az országba, az esetleg komoly gondokat okozhat.