További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Ne lehessen üzleti titokra hivatkozni
A tervezet az üzleti titok fogalmát oly módon változtatja meg, hogy arra hivatkozva a jövőben már ne lehessen meggátolni a közpénzek magánszférában történő felhasználásának ellenőrzését, akár egy a költségvetési szervvel szerződő magáncég alvállalkozójánál sem.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a tervezet alapján az üzleti titok alapszabályozása a polgári törvénykönyvben történik, ahhoz kapcsolódóan pedig módosítani kell például a versenytörvényt, a hitelintézeti, a koncepciós, a közbeszerzési törvényt és a munka törvénykönyvét.
Marad az üzleti magántitok
Az új definíció továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére, például ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal, műszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatok. Ugyanakkor a tervezet a módosítás általános alapelveként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználásával, közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. E körben ellenőrizhet is majd az ÁSZ.
További szigorítás
Az államháztartás átláthatósága körében a javaslat a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságok létrejöttét előzetes kormányengedélyhez köti, e gazdasági társaságokban pedig a költségvetési szervnek meghatározó, 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést kell szereznie.
A tervezet szigorítást tartalmaz a tekintetben is, hogy a központi költségvetési, illetve társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezet újabb céget nem hozhat létre, abban részesedést sem szerezhet.
A törvénytervezet szerint az állami, önkormányzati költségvetési támogatásokra, a közpénzt érintő szerződésekre vonatkozó főbb adatokat közzé kell tenni.
Egymillió felett kötelező pályázat
A tervezet tartalmazza, hogy közalapítványnál, közpénzből létrehozott közhasznú társaságnál az egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező pályázatot kiírni.
Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: az új szabályozás kiterjeszti a vagyonnyilatkozat nyilvánosságát az ÁPV Rt. és az MFB vezetőire is.
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a sajtótájékoztatón közölte, hogy a napokban megtartotta első ülését a korrupcióellenes tanácsadó testület.
Önálló szabályozást igényel
Az ülésen szó esett arról, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pénzmosás eredményét felhasználók szankcionálására, az államháztartás átláthatóságának és a nemzetközi korrupciónak a problémájára. Kérdésre válaszolva Bárándy Péter elmondta, hogy az üvegzseb-törvény nem érinti a pártfinanszírozás rendszerét, a miniszter álláspontja szerint e problémakör teljesen, önálló szabályozást igényel.