A vizitdíj eredménye, és a vizitdíj ára

Mi az, hogy indokolatlan?

A nagy kérdés az, hogy a vizitdíj valóban a felesleges orvos-beteg találkozásokat szorította-e vissza, s meg lehet-e határozni egyáltalán azt, mi tekinthető igazán indokolatlan orvoshoz fordulásnak. A betegtől nem várható el, hogy tudja: fejfájásai frontérzékenységének vagy egy kezdődő agytumornak tudhatóak be. Azért megy el orvoshoz, hogy bizonyosságot szerezzen.

Az ellenzék szerint ugyanakkor a vizitdíj épp a szegényeket tartja vissza az orvoshoz fordulástól. Gyakran hivatkoznak a GFK Hungária Piackutató Intézet felmérésére, amely azt mutatta, hogy a havi 90 ezer forint alatti jövedelműek 21 százaléka a vizitdíj bevezetése miatt halasztja el az orvoshoz fordulást.

Orvosi érvek is szólnak a vizitdíj ellen. Az minden bizonnyal csak hosszabb távon lesz érzékelhető, milyen hatása lesz az ország egészségi állapotára, ha az emberek egy része anyagi okokból halogatja az orvoshoz fordulást. A későn felismert és kezelt betegségből komolyabb baj is származhat, és ez hosszabb távon az egészségbiztosítónak is magasabb kiadással jár.

A kormány ugyanakkor előszeretettel hivatkozik arra, hogy 4 millió ember kap különböző formában mentességet a vizitdíj alól, így az nem tart vissza senkit az orvoshoz fordulástól. A nyugdíjasoknak például fizetniük kell az orvosnál - ők a mentességet úgy kapják, hogy tavaly havi 300 forinttal emelték meg a nyugdíjukat. Sokak szerint a 300 forint bagatell összeg, kevesebb, mint egy doboz cigaretta ára, de valószínűleg ezt egy szabolcsi munkanélküli másképp látja.

A hálapénz marad

Alkalmas-e a vizitdíj a hálapénz visszaszorítására. Azt az Egészségügyi Minisztérium is elismeri, hogy a vizitdíj önmagában nem szünteti meg a paraszolvenciát, csak fontos lépés ellene. Bár a 300 forintos díj alkalmas arra, hogy a betegben a „nincs ingyen az orvosi ellátás” képzetét keltse, a hálapénzt általában külön előnyök (jobb szoba, jobb ellátás) megszerzéséért adják. Amíg az általános ellátás színvonala ilyen alacsony, a betegek bármilyen kis előny megszerzéséért fizetni fognak hálapénzt. A másik ok az orvosok megalázóan alacsony bére, így amíg ezeket nem rendezik, minden bizonnyal megmarad ez a sajátos és igazságtalan szokás az egészségügyben (a 2006 óta zajló egészségügyi reform során eddig egyetlen szó sem esett az orvosok bérének emeléséről).

A vizitdíjból és a kórházi napidíjból származó bevétel nem folyik be a közös kalapba, hanem a szolgáltatónál, tehát a háziorvosnál, a kórháznál marad. Nem véletlen, hogy az évfordulón Gyurcsány Ferenc és Horváth Ágnes a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházba sietett kampányolni, ahol 460 új betegágyat vásároltak a kórházi napidíjból befolyó pénzből.

Az persze kiderült, hogy a szép új ágyakat nem csak az intézmény 141 millió forintos napidíjbevételéből vették. Az OEP többletbevételéből ehhez a kórház is kapott 110 millió forint támogatást. A Bajcsy kórház mindeközben a szállítói tartozásokkal játszik, hogy életben maradjon, volt ünneprontó a fideszes Pesti Imre, aki saját állítása szerint a felügyelőbizottság elnökeként ismeri a kórház gazdálkodását.

A kórházak adósságállománya a kórházszövetség adatai szerint az elmúlt egy év alatt megduplázódott. Kétségtelen, hogy a kórházi napidíj nem alkalmas a súlyos adóságokkal küzdő kórházak anyagi helyzetének rendezésére. Tavaly február és október között összesen 1,5 milliárd forint bevétele származott az aktív fekvőbeteg ellátó intézményeknek a kórházi napidíjból. Ez egy kórházra lebontva – forgalomtól függően – havi néhány millió forintot jelent, ami egy kórház költségvetésének töredéke, legfeljebb a vécépapírra és kisebb felújításokra elég.

Papír van

A Bajcsy kórházban például minden bevonuló beteg kap egy egységcsomagot is, amelyben evőeszköz, műanyagtányér, WC-papír és a kórház térképe van. Ennek a kérdésnek a megítélését innentől az olvasóra bízzuk. Pesti Imre fideszes képviselő szerint mindez csak kampánycélokat szolgál, a kórházban ugyanis ezt a kis csomagot azzal nyújtják át a betegnek, hogy ez a kórházi napidíjnak köszönhető. A dolog másik oldala, hogy eddig a magyar kórházakban jellemzően nem volt vécépapír, most pedig tényszerűen van.

A kórházi napidíjból az orvosok és az ápolók eddig nem sokat láttak. Egy idén február 11-én elfogadott törvény értelmében március elsejétől a vizitdíjból és a napidíjból származó bevétel legalább 30 százalékát a kórházban dolgozók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazásra kell fordítani. Megjósolható, hogy ezután sem fogják sokan érzékelni a kórházi napidíj áldásos hatását, ekkora összegből ugyanis nem sokan kaphatnak érzékelhető prémiumot - de valakik valamit kapnak.

A hivatalos átlagszámítás szerint egy háziorvosnak havi 150-180 ezer forint bevétele származik a vizitdíjakból. Ebben azonban jelentős különbségek lehetnek, hiszen nem minden parxisban (főleg vidéken) fordul meg sok beteg. Az orvosok egy része nem tartja etikusnak azt, hogy nekik anyagi érdekük főződjön a több beteghez.

Lesz-e második születésnap?

A Fidesz szerint a vizitdíj és kórházi napidíj egy év alatt nem teljesítette a bevezetésekor kitűzött egészségpolitikai célokat. Az egésznek az lett az eredménye, hogy a szegény emberek egy része nem fordul orvoshoz és a hálapénz azóta sem szűnt meg. Mint Pesti Imre elmondta: az elmúlt időszak intézkedései, az ágyszámleépítés, a volumenkorlát kiépítése, a kapacitás csökkentés, a kórházbezárások, a várólisták nemhogy csökkentették, hanem még erősítették a hálapénz létét.

A képviselő szerint vissza kellene adni azt a pénzt, amit folyamatosan vonnak ki az egészségügyből. Mint mondta, egyetért a kormányfő azon kijelentésével is, hogy nem a vizitdíjon múlik a haza sorsa. Úgy vélte, ezért kellene ezt elhagyni, és a kórházakat az egészségügyi kasszában lévő 60 milliárdos többletből támogatni.

Az, hogy mi lesz a vizitdíj sorsa, március 9-én dől el a népszavazáson. Ha a megkérdezettek többsége elutasítja, az országgyűlésnek meg kell változtatni a törvényt és eltörölni azt. Ha így lesz, 2009-ben nem éri meg második születésnapját.