Egyre több hivatalban tesznek bejelentést 'fenékfogdosásról'

Szexuális zaklatás terén Magyarország évekkel elmaradt jogalkotási és kulturális szempontból Európa nyugati részeihez képest, derült ki az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal csütörtöki háttérbeszélgetésén. A törvény ez év végéig ad haladékot az állami pénzből gazdálkodó szervezeteknek, hogy dolgozzák ki saját esélyegyenlőségi tervüket. A nem állami cégeket csak kérhetik, rájuk nem vonatkozik a törvény ezen pontja.

Prevencióval a zaklatás ellen

Szabó Szilvia, a hivatal jogi szakértője szerint prevencióval lehet elkerülni a zaklatásokat, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal ugyanakkor nem tud konkrét tanácsot adni, miként előzhetőek meg az ilyen esetek. Magyarországon az sincs definiálva, mit jelent a szexuális zaklatás.

A hivatal azért kezdeményezte a csütörtöki háttérbeszélgetést, hogy megmagyarázza, miért nem tekinthető megalapozottnak illetve megalapozatlannak az a néhány hete nyilvánosságra került vád, amely szerint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal gazdasági igazgató-helyettese fogdosta és zaklatta titkárnőjét.

Fogdosta a melleit?

Július 16-án a a Blikkben megjelent, hogy az EKH alkalmazottja, Sz. Gabriella levélben megvádolta szexuális zaklatással a hivatal gazdasági és humánpolitikai igazgatóhelyettesét. A nő állítása szerint főnöke bizalmaskodni kezdett vele. "Mindennap szeretne elhívni teniszezni, sörözni, masszázsra. Rendszeresen fogdossa a mellemet. Simogatja a fenekemet. Beszorít a sarokba. Az arcomra többször adott puszit, és azért csak oda, mert eddig mindig sikerült kitérnem a szájra adott alól" - írta a levélben.

Két hete a gazdasági vezető ellen megszüntették a fegyelmi eljárást. A nő és a férfi továbbra is a tárcánál dolgozik, más-más emeleten - mondta Galambos Róbert szóvivő.

Fordított bizonyítás

Hogy mi történt a vizsgálat ideje alatt, és miért zárult így le az ügy, arról Kovárik Erzsébet a hivatal elnöke elmondta, hogy az egyenlő elbánásról szóló törvény szerint szexuális zaklatás esetén ugyan a gazdasági vezetőnek kellett volna bizonyítania, hogy nem inzultálta alkalmazottját, ám a nő levele miatt fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárásoknál azonban nem alkalmazható az antidiszkriminációs törvény, hanem a munkaügyi szabályok az iránymutatók.

A munkaügyi törvény úgy rendelkezik, hogy a vádlónak kell bizonyítania állításait, a nő azonban erre képtelen volt, a megvádolt férfi pedig tagadott, így megszüntették az eljárást. A hivatal szakemberei remélik, hogy ilyen esetekben a jövőben az antidiszkriminációs törvény szerint járhatnak el az intézményvezetők. Az esélyegyenlőségi tárca csütörtöki háttérbeszélgetésére másfél héttel azután került sor, hogy személyiségi jogokra hivatkozva az EKB egyáltalán nem is akarta nyilvánosságra hozni a fegyelmi vizsgálat eredményét.

A sajtó fölfújta

A hivatal szerint a sajtó felfújta az ügyet, ugyanakkor elismerik, az ügy kirobbanása óta többen is telefonáltak, és hasonló esetekről számoltak be (a hivatalvezető szerint budapesti, nem államigazgatási hivataloktól is érkeztek panaszok). Az EKB szakemberei azonban megfelelő szabályozás híján csak annyit tanácsolhatnak, akiket inzultus ér, kiszolgáltatottak, mondják el panaszukat minél szélesebb körben, így egy esetleges eljárás esetén számíthatnak tanúkra.