Árpád
-2 °C
3 °C

Kártérítésért perelik az államot a zámolyi romák

2000.07.24. 19:01
Hétfőn Strasbourgban politikai menedékjogot kértek, és 130 millió forintra beperelték a magyar államot az országot vasárnap elhagyó zámolyi romák. Lépésüket faji üldöztetéssel indokolták, szakértők szerint azonban kérdéses, hogy megkapják-e a menedékjogot. Zámolyon felépített otthonaikat az Országos Cigány Önkormányzat megpróbálja értékesíteni.
A Fejér megyei Csóron délután buszra szálltak, és három éves hányattatás után vasárnap elhagyták az országot a zámolyi romák. A hét zámolyi és a hozzájuk csatlakozott öt csóri roma család faji üldöztetéssel indokolta azt, hogy Franciaországba utazik, ahol politikai menedékjogot akarnak kérni. Amennyiben azt nem kapják meg, Kanadába folytatják útjukat.

Kérdéses, hogy Franciaország megadja-e a politikai menedékjogot a Magyarországról érkezett családoknak. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek elmondta, szerinte a zámolyi romáknak nincs sok esélyük arra, hogy Franciaországtól megkapják a politikai menedékjogot.

A zámolyi romák története
Három évvel ezelőtt hat zámolyi romacsalád otthona életveszélyesen megroggyant, így a helyi önkormányzat azokat leromboltatta. A családokat jobb híján a kulturális központban szállásolták el, ám másfél évvel ezelőtt, jogerős bírói ítélettel kiköltöztették őket onnan az Országos Cigány Önkormányzat telkén álló faházakba. Itt több fenyegető levelet is kaptak. Tavaly augusztusban a romák egyik éjszaka megöltek egy csákvári fiatalembert, aki társaival állítólag baseball ütővel támadt rájuk. A rendőrségi nyomozás még tart az ügyben. Ezután a téli hideg miatt egy budapesti villában szállásolták el őket, ahonnan azonban egy éjszakai támadás után, mivel Zámolyra féltek visszamenni, áprilisban Csórra költöztek Krasznai Józsefhez, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnökéhez. A falu tiltakozott a cigányok odaköltözése ellen.
A menedékjog kérelmének elbírálásakor ugyanis Franciaországban úgynevezett szűkítő értelmezést alkalmaznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy először az állam, jelen esetben a magyar felelősségét vizsgálják, illetve azt, hogy kitől származik az üldöztetés. Ha állami szervtől, például a rendőrség részéről érik atrocitások a menedékjog-kérőt, vagy az üldöztetés hátterében az érintett ország esetlegesen diszkriminatív törvényi rendelkezései vannak, van esély arra, hogy Franciaországban megadják a menekült státuszt. Amennyiben azonban nem állami szervtől, például skinheadek részéről érték sérelmek a menekülőket, és nem bizonyosodik be az, hogy a hivatalos szervek elmulasztottak védelmet nyújtani azok ellen, szinte semmi esély nincs arra, hogy politikai menedékjogot kapjanak.

Kanada ebből a szempontból némileg liberálisabb a francia hatóságoknál, azonban ha az ügy vizsgálata során bebizonyosodik, hogy például szabályszerű rendőrségi intézkedést folytattak az ügyben, ott sem valószínű, hogy megadják nekik a menedékjogot -vázolta a romák esélyeit Pavárdi Márta. A Strasbourghban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyhez a romák a menedékjogért fordulni akarnak, egyébként nem foglalkozik ilyen ügyekkel- tette hozzá. A tizenkét család 30 napig vízummentesen tartózkodhat Franciaországban, utána azonban tovább kell menniük. Amennyiben a kanadai hatóságok sem fogadják el a politikai menedékjogra vonatkozó kérelmüket, minden bizonnyal vissza kell térniük Magyarországra.

A romák 130 millió forint kártérítést követelnek az államtól

Hétfőn a Franciaországba érkező romák pert indítottak a magyar állam ellen is, amelyben hároméves hányattatásukért 130 millió forint kártérítést követelnek. Krasznai József, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnöke, aki egyébként a zámolyi romák utazását szervezte, az MTI-nek elmondta, hogy üldöztetésüket különböző dokumentumokkal, többek között újságcikkekkel és tévéfelvételekkel akarják alátámasztani.

Az Országos Cigány Önkormányzat álláspontja

Farkas Flórián az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke szerint a zámolyi romáknak nem kellett volna megtenniük ezt a lépést, hiszen azzal sokat ártottak az ország hírnevének. Az OCÖ komoly segítséget nyújtott az érintett családoknak, hiszen az állam szociálpolitikai támogatásának igénybevételével házakat építettek nekik Zámolyon.

A cigányság nem a kivándorlásban gondolkozik, hiszen Magyarországon vannak a gyökerei, s itthon akar emberhez méltó körülmények között élni -fejtette ki az MTI-nek Farkas Flórián.

Az MTI híradása szerint az Országos Cigány Önkormányzat megpróbálja értékesíteni Zámolyon a romáknak felépített, két hét múlva használatba vehető komfortos ingatlanokat. A házakat 1998 közepén kezdték el építeni, amikor a hét családnak másfél év után jogerős bírói ítélettel távoznia kellett a zámolyi kultúrházból.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?