90+5'
Ecuador
0
Curacao
0
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Rendkívüli üzemmódba kapcsolt Magyarország a kánikula miatt, életveszélyre figyelmeztetnek a hatóságok - Kátai-Németh Vilmos megnevezte a szociális és családügy új vezetőit
- Egyre nagyobb a Szőlő utcai botrány, tizenegyre nőtt a gyanúsítottak száma
- Magyar Péter megmutatta, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
- Bódis Kriszta bemutatta „élete szerelmét”, és őszintén vallott hallásvesztéséről
Az ebédszünetben érezhették magukat a legjobban az MSZP zöldszámtalálkozójának résztvevői, mert ekkor nem csak telitömhették magukat a jófajta virslikkel, debrecenikkel, hanem még szót is válthattak kedvenceikkel: Kovács Lászlóval, Lendvai Ildikóval, vagy épp a budapesti vezérrel, Mandúr Lászlóval. A mindenről véleménnyel bíró időskorúak a szünetek közti programokon érezhették elemükben magukat, hiszen a tapasztalt politikusok türelemmel hallgatták őket, és még válaszoltak is.
Mint egy nyílt nap az iskolákban, olyan volt az MSZP második zöldszámtalálkozója, a mindig szemfüles portások ugyanis még csak meghallgatni se akarták az arra tévedő újságírót, mondván ezen a napon bárki bejöhet, s odamegy ahová akar. És tényleg, sehol egy biztonsági ember, de még csak egy tábla se, hogy idegeneknek továbbmenni tilos.
Kovács László pártelnök ránézésre, de mondandója alapján is olyan, amilyen mindig - unalmas. Pedig nem érdektelen dolgokról beszél, arról, hogy a koalíció válságát éli. De hiába a Clinton-i kampánystáb tanácsadói mivolta (ezt felszólalásában említi meg), a pártelnök valószínűleg hasonlóan unalmasan jelenti majd be a párt választási győzelmét, vagy éppen vereségét is, a választások éjszakáján, mint ahogy most. Nyilván azért sem erőlteti meg magát Kovács, mert ez még nem a miniszterelnöki esküje, hanem csak egy újabb médiaesemény nyugdíjasokkal megtűzdelve.
Valószínűleg az a felszólaló fogalmazta meg a legérdekesebb véleményt az egész találkozó során, aki azt mondta, hogy a kormánypártok elől le kéne nyúlni a római katolikus szavazókat, mert szerinte Orbán megszerezte támogatóiknak a Református Egyházat, Torgyáné pedig a görög katolikus közösség. Ez a felvetés azonban nem talált megértő fülekre, így nem várható, hogy a Mátyás-templomról Kovács László mosolyogna vissza ránk például a kampány során.
Kovács az unalmas
|
Még az ellenlábasok se gyalázkodnak
De ez mellékszál, mert a választás még messze van, és különben is, ez most egy zöldszámtalálkozó, sorsokkal, emberekkel, véleményekkel. Simon Gábor, az azóta nevet változtatott BIT egykori elnöke, aki a párt választmányának alelnökeként maga is gyakran fogadja a hívásokat, három nagy csoportra osztja a telefonálókat. Az átlagos telefonálónak nincs túl sok közlendője, csak annyi, hogy nem tagja egy pártnak se, rossz ami van és még inkább a szocialistákra szavaz, mint bárki másra. Vannak azután a minden kérdésben megszólalni igyekvő, leginkább a sajtólevelezőkhöz hasonlító idősebb korúak és persze akadnak ellenlábasok is.
Nem gyalázkodnak nagyon ők sem, csak arról érdeklődnek például, hová került Horn Gyula pufajkája, vagy hogy mi lett a pártvagyonnal. Persze a szocialista zöldszámot megtalálják az unatkozó nyugdíjasok is, de ők végképp kevés vizet zavarnak. Simon Gábor szerint arra mindenképpen jó a telefonvonal, hogy kiderüljön, a nem Budapesten élők mit gondolnak a napi politikáról, mi az, amire jobban figyelnek és melyek azok a kérdések, amik hidegen hagyják őket.
A legérdekesebb vélemény
|
Szocialista ebéd virslivel
Az ebéden látszik leginkább, hogy ez egy szocialista rendezvény. Mert a meghívott telefonálók nem a pártkongresszuson látott terülj, terülj asztalkákat állhatták körbe, a húsosfazekat ezúttal virslivel és debrecenivel töltötték tele, mint a réges-régi május elsejéken. A sör viszont hiányzott, helyette az egyik híres üdítőscég termékeit osztogatták és mellé még jó feketét. Az egymást továbbra is elvtársazó vezetők és hívők teli szájjal próbálták az ebédszünetben leváltani a koalíciót.
,,Én azt mondtam a zöldszámra is, hogy nagyon jól csinálják és ne hagyják megint az Orbánt győzni, mert akkor megnézhetjük magunkat" - nyilvánult meg egy Kovács-fan. De a többi is nagyjából hasonló volt, és szerves részét képezte egy komoly kézrázás, no ez nem úgy ment, ahogy szokás, hanem a pártelnök ponteciális szavazói szorongatták Kovács kezét, a bátrabbak még a hátát is meglapogatták. Valószinűleg nem ez utóbbiért távozott Kovács László a rendezvény vége előtt öt órával, hanem azért, hogy vidéken is oszthassa az igét. Maradnak viszont az elszántak, illetve a szekcióülések (mint a kongresszuson, csak itt nem kell döntést hozni), e termekben derül ki, mit gondol az MSZP médiáról, gazdaságról, honvédelemről, aktuálpolitikáról. De ennek már semmi jelentősége, mert úgyis csak azt mondják el, amit amúgy a sajtótájékoztatókon, csak épp egyszerűbben, emészthetőbben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
