Venezuela a Japánban bekövetkezett katasztrófa miatt fölfüggeszti atomprogramjátm közölte helyi idő szerint kedden Caracasban Hugo Chávez, a dél-amerikai ország elnöke. "Utasítottam Rafael Ramírez energiaügyi minisztert, hogy fagyasszák be az atomprogramra vonatkozó tervek kidolgozását" - jelentette be Chávez az állami tv-ben. "Rendkívül kockázatos és veszélyes a világra", ami Japánban történt - mondta. "Egyelőre nem lehet tudni, mekkora a baj a súlyosan megrongálódott Fukusima-1 atomerőműnél" - tette hozzá.
Venezuela tavaly októberben írt alá megállapodást Oroszországgal a jelentős kőolajvagyonnal rendelkező latin-amerikai ország első atomerőművének megépítéséről. Az elképzelés szerint egy 4 ezer megawattos erőművet helyeztek volna üzembe nagyjából tíz éven belül. Szakértők szerint ugyanakkor Venezuelának nincs igazán szüksége atomerőműre, hiszen óriási kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkezik, ráadásul az országban adottak a feltételek a vízenergia, továbbá a nap- és szélenergia hasznosítására. (MTI)
A Kyodo hírügynökség jelentése szerint magyar idő szerint 22:10-kor robbanás hallatszott a fukusimai atomerőmű 2-es blokkja felől, írja a Guardian. Részletek egyelőre nem ismertek, de a japán szakemberek egész nap a robbanást igyekeztek elhárítani.
A hatóságok szkennerekkel vizsgálták a Fukusima Dai Icsi erőmű környékén élőket, de egy-két kivételtől eltekintve senkinél sem találtak nagyobb sugárdózisra utaló jeleket. Akiknél igen, azoknál is csekély mértékű, a veszélyes szinteket meg se közelítő szennyezést mértek. (BBC)
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója éppen Vancuverben van egy atomreaktorokkal foglalkozó konferencián, ahol japán szakemberek adtak tájékoztatást a fukusimai erőműben történtekről. Aszódi beszámolója szerint a fukusimai egyes atomerőmű három működő blokkjában, az 1-esben, a 2-esben és a 3-asban is hosszabb-rövidebb időre teljesen szárazra kerültek a reaktorok fűtőelemei - a 2-es reaktorblokkban hétfőn kétszer is - ezért a szakemberek feltételezik, hogy megtörtént a részleges zónaolvadás. A 2-es reaktorblokkban, hogy megakadályozzák az 1-esben és a 3-asban már bekövetkezett robbanást, részlegesen megbontották a reaktorcsarnok falát, hogy a hidrogén ne tudjon összegyűlni - a reaktorcsarnokon kívül még egy konénment épület is véd a környezeti szennyezéstől. A beszámolót teljes egészében itt olvashatja .pdf formátumban.
Kan Naoto japán miniszterelnök szerint a hatóságok "minden tőlük telhetőt megtesznek" az ország atomerőműit sújtó problémák megoldásáért, jelentette a Kyodo hivatalos japán hírügynökségre hivatkozva a BBC.
Egy neve elhallgatását kérő atomipari vezető szerint a japán atomipari vezetők "teljesen bepánikoltak", írja a New York Times. A vezető maga nem vesz részt a nehézségek elhárításában, de sok kapcsolattal rendelkezik Japánban. Azt mondta, "teljes a zavar, nem tudják, mit csináljanak". Ezzel egyidejüleg a fukusimai 2-es reaktort újra tengervízzel hűtik. A 2-es reaktor helyzete vasárnap stabil volt, de a 3-as reaktorblokkban történt robbanásban tönkrement három generátor abból az ötből, amelyek a 2-es reaktorblokk hűtését szolgálták. A 2-es reaktornál is robbanásveszély van.(BBC)
Az atomerőművek létezése óta egyetlen 7-es besorolású baleset volt, a csernobili. 6-os besorolású is csak egy, 1957-ben Cseljabinszkban, a Szovjetunióban, ahol száraznitrát robbant be egy erpsen radioaktív hulladékot tároló tartályban, 15 ezer négyzetkilométeres területet beszennyezve. 5-ös besorolású már több volt, a legismertebb a Three Mile Island-i incidens, amikor a reaktormag kétharmadrészt leolvadt. Ott nem történt jelentősebb környezeti szennyezés. A két korábbi eset - ahogy az orosz példák is - kevésbé releváns. 1957-ben Nagy-Britanniában a windscale-i erőműben grafittűz okozott komolyabb szennyezést, 1952-ben a kanadai Chalk Riverben a leállítórúd meghibásodása miatt megszaladt a reaktor, a normál teljesítmény többszörösét adta le. (Guardian, Wikipédia)
A francia nukleáris biztonsági hatóság, az ASN szerint a fukusimai erőműben történtek 5-ös vagy 6-os besorolásuak lehetnek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hétfokozatú baleseti skáláján. A balesetet eddig 4-es fokozatúnak ítélték, írja a BBC.
John Large brit nukleáris szakértő elmondása szerint délire fordult a szél Fukusimában, ami bármilyen radioaktív felhőt Tokió felé fújhat. (BBC)
A New Scientist Short Sharp Science blogja remek összefoglalót írt egy zónaolvadás várható következményeiről. A legrosszabb eshetőség, ha a reaktortartályt körbevevő, 13 centi vastag acélból készült konténmenttartály a hűtés hiánya miatti nyomásnövekedés következtében megreped, ekkor radioaktív gázok, főként cézium- és jódizotópok szabadulhatnak ki, ám ezeket a konténment épület - ami a hírek szerint nem sérült, felfoghatja.
Az ugyanakkor, hogy az erőmű közelében már kimutattak céziumot, arra utalhat, hogy a fűtőanyag közvetlenül is érintkezhetett a levegővel. Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója vasárnapi közleménye (.pdf) szerint az 1-es - és azóta a 3-as reaktorblokkban bekövetkezett robbanásban megsérülhetett a reaktorcsarnok, ahol a kiégett fűtőanyagot kezelik. A közlemény részletesen leírja azt is, mi és hogyan történhetett.
Attól viszont továbbra sem kell tartani, hogy a radioaktív szennyezés nagy területen szóródna szét.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági igazgatója, James Lyons szerint egyelőre nincs jele annak, hogy megkezdődött volna a zónaolvadás a fukusimai reaktorblokkokban, ugyanakkor "a helyzet nagyon dinamukus", írja a BBC. A japán kormány visszafogott szóvivője, Edano korábban azt nyilatkozta, hogy minden bizonnyal már megolvadtak a reaktormagok a fukusimai egyes atomerőmű 1-es, 2-es és 3-as reaktorblokkjában.
A brit Vöröskereszt legfrissebb összesítései szerint 530 ezer ember kényszerült otthona elhagyására a földrengés és a cunami következtében. 1,2 millió háztartásban nincs áram, 1,4 millióban nincs folyóvíz. Legalább 4700 lakóépület elpusztult, 50 ezer megrongálódott. (Guardian)
A fukusimai atomerőműt üzemeltető Tepco tájékoztatása szerint a Fukusima Dai Icsi erőmű 2-es reaktorblokkjának hűtési problémáit a hármas reaktorblokk épületében történt hidrogénrobbanás okozta, ami a 2-es blokk hűtését biztosító öt generátorból hármat tönkretett. A 2-es reaktorblokk konténment épületében - ez a betonszarkofág szerű épület akadályozza meg a keletkező szennyezett anyagok kijutását a környezetbe - viszont szintén felgyűlt a hidrogén. Hogy elkerüljék a robbanást - ilyen történt szombaton az 1-es reaktorblokkban is -, a Tepco szakemberei megpróbálják leereszteni a felgyülemlett gázokat, írja a Guardian. Ez minden bizonnyal a radioaktív sugárzás növekedésével járhat, mivel a hűtésre szolgáló víz felveszi a radioaktivitást, a hidrogén pedig a hűtővízben lejátszódó kémiai folyamatok révén keletkezik.
"Holttestek dagálya lepte el a japán partokat hétfőn" - írja napi összegző jelentésében az AP amerikai hírügynökség. A hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma közel 1900, de szinte bizonyos, hogy ennél sokkal több áldozata volt a földrengésnek és a cunaminak. A Guardian összesítése szerint Mijagi prefektúrában 785 megerősített halálesetet tartanak számon, de a hatóságok szerint csak itt tízezer lehet a halottak száma. Egyedül a 17 ezer lakosú Minamisanriku városkában tízezren tűntek el, a város határában kétezer holttestet mosott partra a víz. Ivate prefektúrában 574 a halálos áldozatok száma a hivatalos adatok szerint, de itt egy 23 ezer lakosú város, Rikuzentakata vált egyenlővé a földdel, a 15 ezres Ocucsiban pedig 12 ezren tűntek el. Fukusimában, ahol az atomerőmű reaktorblokkjai olvadoznak, 420 az igazolt halálesetek száma és 1200 az eltűnteké.
Az angolnyelvű német hírportál, a The Local értesülései szerint a Lufthansa minden, Japánból visszatérő gépét szkennerekkel vizsgálja át radioaktivitás jelei után kutatva. Eddig még egy gépen sem mértek a normálistól eltérő értéket. (Guardian)
"Stressztesztet kell végezni valamennyi európai atomerőműben, és ha lehetséges, a környező országok atomerőműveiben is" - reagált a Japánban történtekre a német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, Jo Leinen. (BBC)
A Fehér Ház tájékoztatása szerint tanácsokon túl is segítséget nyújtanak Japánnak, felszerelést és technikai forrásokat biztosítanak a fukusimai reaktorok hűtéséhez. (Guardian)
Az amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottság tájékoztatása szerint a japán kormány hivatalosan is az Egyesült Államok segítségét kérte a rekatormagok lehűtéséhez. A tanács "fontolgatja, hogy technikai tanácsokat adjon". Hillary Clinon külügyminiszter pénteken még azt állította, hogy az amerikai hadsereg hűtőanyagot adott a japánoknak, de erről kiderült, hogy tévedés. (Guardian)
A japán kormány szóvivője szerint nagyon valószínű, hogy olvad a fűtőanyag a fukusimai egyes atomerőmű három reaktorblokkjában. Ennél súlyosabb baleset aligha történhet egy atomerőműben, de a szakértők szerint így sem kell aggódni. A reaktormag csak saját olvadásához elég energiát termel, a biztonsági, 13 centi vastag acélborításon nem tudja átrágni magát. Ha viszont nem sikerül megmenteni a reaktorokat, az akár olajválságot is előidézhet.
A fukusimai atomerőműből érkező aggasztó hírekre reagálva a Fülöp-szigeteki kormány figyelmeztetést adott ki, amiben arra kéri a polgárait, hogy ne higgyenek a teljes zónaolvadásról szóló rémhíreknek, ahogy annak se, hogy a sugárzás a környező országokra, így a Fülöp-szigetekre is veszélyt jelentene. (BBC)
18 darab Mitsubishi F-2A vadászgépet mosott el, csapott a hangároknak a szökőár a macusimai légibázison, ahol a japán honvéd légierő 21. légiszázada állomásozik. A gépekben esett károkról egyelőre nincs hír. (Jalopnik)
Nincs közvetlen hatása a Japánban történt földrengésnek az Európai Unióra, az Európai Bizottság tájékoztatása szerint egyetlen tagállamban sem mértek megemelkedett sugárzást - jelentette ki hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek találkozója előtt az azt elnökként vezető Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. (MTI)
Gyors egymásutánban négy, 5,1-5,2-es erősségű utórengés rázta meg Japán északkeleti partjait, jelentette az amerikai földtani intézet. (BBC)
Hong Kong, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Tajvan is bejelentette, hogy megvizsgálják sugárterhelésre a Japánból importált élelmiszereket. (AFP)
Hétfőn az eddigi maximumnál kétszer nagyobb sugárzást mértek a Fukusima erőműnél, állítja az érintett blokkokat üzemeltető Tokyo Electricre hivatkozva a Kyodo News. Ugyanakkor ez nem tudni, pontosan mennyit jelent, korábban voltak olyan hírek, hogy a szokásos terhelés nyolcszorosát mérték az erőmű közelében, más szakértők arról beszéltek, hogy egy mellkasröntgennek megfelelő a sugárzás mértéke.
Japán hivatalosan is szakértőket kért a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségtől (NAÜ), hogy segítsenek a jelenlegi nukleáris helyzet kezelésében, állítja az AFP a nemzetközi szervezet elnökét, Jukija Amanót idézve.
A Japán északi részére vezető utakat lezárták, csak a sajtó és a segélymunkások mehetnek arra, állítja a Tokyo Twilighter.
Az NHK japán tévé szerint hirtelen megnőtt a nyomás a Fukusima-1 2-es reaktorában, amikor véletlenül lekapcsolták a keringető rendszert, és leállt a víz szivattyúzása, így pedig teljesen szárazra kerültek a fűtőanyagok. Az információkat ugyanakkor hivatalosan nem erősítették meg. (BBC)
A legutolsó hír még arról szólt, hogy több méter magasan sikerült tengervizet szivattyúzni a 2-es reaktorba, most a fukusimai erőmű érintett blokkjait üzemeltető Tokyo Electric mégis arról számolt be, hogy a nukleáris fűtőelemek megint szárazra kerültek. Korábban két és fél órán át voltak szárazon, nem tudni, azalatt elkezdtek-e megolvadni. (Kyodo News)
A fukusimai reaktor burkának tervezésében résztvett Maszasi Goto mérnök azt mondta, legnagyobb félelme, hogy a 3-as és az 1-es reaktornál történt robbanás esetleg megsértette az acélburkolatot. Mint mondta, a reaktor kevert-oxid (MOX) fűtőanyagot használ, amely könnyebben megolvadhat, és akár kétszer akkora területet is szennyezhet. Szerinte a következő 24 óra kritikus lesz. Ugyanakkor a japán kormány eddig kategorikusan tagadta, hogy megsérült volna bármelyik reaktor burkolata. (BBC)
Finnországban is megnőtt a kereslet a jód tartalmú tablettákra, miután az elmúlt napokban lehetséges radioaktív szivárgásról érkeztek hírek a fukusimai atomerőműtől, írja az AFP. Az állami tisztviselők mindenkit biztosítottak, hogy nincs szükség efféle biztonsági intézkedésekre.
A jód hatásáról a Wikipédián: "Atomerőművekben használt urán maghasadásakor keletkezik, amely nukleáris katasztrófa esetén kikerülhet a levegőbe. Ilyen esetben a pajzsmirigyet telíteni kell jóddal, hogy megakadályozzuk a radioaktív jód raktározását."
