A legrosszabbra készül a kormány

A madárinfluenza H5N1, az emberre is veszélyes vírustörzse okozta a hattyúk pusztulását Magyarországon, jelentette ki Tekes Lajos. Az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója állítását laborvizsgálatokkal még nem tudja alátámasztani, de bizonyos benne, hogy az Európai Unió weybridge-i laboratóriumában is erre az eredményre jutnak majd.

A legrosszabbra készülnek

Teljes bizonyossággal nem állítható, hogy az emberre is veszélyes vírustörzs fertőzne az országban, mondta el az Indexnek Batiz András kormányszóvivő. Ugyanakkor ő is valószínűnek tartja, hogy a H5N1 pusztít Bácskában, de ezt teljes biztonsággal az angliai vizsgálatok befejeződéséig nem lehet kijelenteni.

A kormány pénteki sajtótájékoztatóján is ezt hangsúlyozta. Az Indexnek elmondta, hogy a kormány a kezdetektől úgy kezeli az ügyet, mintha biztos lenne, hogy a H5N1 végzett az állatokkal. A kormányszóvivő szerint ezért akkor sem lesz változás a kormányzati intézkedésekben, ha bebizonyosodik, hogy valóban az emberre is veszélyes vírus támadta meg a madarakat. Batiz András úgy tudja, hogy a végleges angliai eredmények a jövő hétre készülhetnek el.

Számbavétel

Pétekre körbejárták a vesztegzár alá vont két bácskai települést, Nagybaracskát és Csátalját. 944 állattartó udvarból ötvenben nem sikerült ellenőrizni a szárnyasokat, de az összes háriállatot nyilvántartásba vették., mondta el Süth Miklós főállatorvos a sajtótájékoztatón. A járvány 41 libát, 370 kacsát és 4458 tyúkot veszélyeztet.

Csütörtökön 22, pénteken 23 vadmadártetemet vizsgáltak meg lakossági bejelentés alapján, mondta Süth. Tájékoztatása szerint az ingyenes, 189-es vonalra nem érkeztek tömegesen bejelentések, nincs pánik az országban, sem a karanténba zárt területen.

Szerdán, amikor a a kormányzat hivatalosan bejelentette, hogy Magyarországot is elérte a madárinfluenza, Süth Miklós főállatorvos szintén azt valószínűsítette, hogya legveszélyesebb vírustörzs fertőz az ország déli részén. Csütörtökre kiderült, hogy az Esztergomban talált elhullott hattyúk nem madárinfluenzában, hanem bélgyulladásban pusztultak el.

Már kedden tudtak a madárkórról>>

Egyelőre csak az bizonyított, hogy a Bácska déli részén talált döglött hattyúk közül három a madárinfluenza H5-ös vírustörzse okozta megbetegedésben pusztult el. Az érintett térségben, Nagybaracskán és Csátalján vesztegzárat rendeltek el.

„A kacsákat stressz érte” - az Index helyszíni riportja>>

Mi az a H5N1 és hogyan fertőz?

A H5N1 a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse. A legveszélyesebb, mert egyrészt eleve halálos az emberre, másrészt különösen jól mutálódik más állati és emberi vírustörzsekkel, így a madárról emberre is csak korlátozottan terjedő vírusból könnyen létrejöhet egy emberről emberre cseppfertőzéssel terjedő, halálos vírus.

1997-ig a tudományos világ azt gondolta, hogy a madárinfluenza nem terjed át emberre. Erre a hongkongi példa cáfolt rá. Azóta kiderült, hogy az 1919-20-as, húszmillió halálos áldozatot követelő spanyolnátha vírusa is madárinfluenza-mutáció volt. A madárinfluenza tiszta formájában csak a beteg állattal való közvetlen érintkezés útján terjed, viszont az emberi influenzavírussal találkozva cseppfertőzéssel terjedő halálos vírusmutációt alkothat.

Tudjon meg mindent a veszedelmes kórról>>

Egyelőre azonban nem kell pánikba esni. Európában csak Törökországban, ott is a távoli ázsiai országrészben ferőzött meg emberek - többnyire a beteg csirkéket pátyolgató gyerekek - a H5N1. A betegség alapvetően csak szárnyasokat veszélyeztet, de mivel a megfertőzött tyúkok, hattyúk egy-két napon elpusztulnak, így a járvány szinte azonnal felfedezhető és karanténozással, kényszervágásokkal könnyen kordában is tartható.

Ál-lat-e-gész-ség-ü-gyi prob-lé-ma - nézzen szembe a veszéllyel>>

Harmadik riasztási fázis

A kormány madárinfluenza-vészforgatókönyve hat riasztási fázisra bontja a cselekvési tervet. Bár a vírus immár Magyarországon is megjelent, a készültségi fokot nem kellett emelni, mivel a vírus még mindig nem terjed emberről emberre. A válságterv előírásai szerint a harmadik riasztási szakaszban a kormányzati szerveknek meg kell szervezni a riasztási láncot és le kell osztaniuk meguk között a teendőket. Mivel pillanatnyilag még mindig állategészségügyi problémának minősül a betegség, a magyar állampolgárokat közvetlenül érintő intézkedésekre csak azokon a környékeken kell számítani, ahol a betegség megjelenik. Ott is csak a szárnyasok árusítására, tartására, szállítására vonatkozó szabályok szigorodnak.

A magyar kormány vészforgatókönyve>>