Egy hamis lakcím elég a blicceléshez

Egyre többen alkalmazzák a BKV tömegközlekedési eszközein a "hazudós" bliccelést, mivel a tapasztalatok szerint a közlekedési vállalat nem veszi a fáradságot a valódi személyazonosság megállapítására. A hazudós bliccelőnek új típusú személyi igazolványa van, ellenőrzéskor azt át is adja az ellenőrnek, de hamis lakcímet ad meg.

A törvény értelmében a BKV az igazolványról felírt adatok alapján a rendőrségtől megkérheti a valódi lakcímet, de a hazudós bliccelők azt hiszik (a kevésbé magabiztosak nyilván csak remélik), hogy a BKV nem foglalkozik a nem egyértelmű jegyzőkönyvekkel. A tapasztalatok szerint a cég csak a "madarakon", a helyszínen fizetőkön, illetve a lakcímet is tartalmazó régi személyi igazolványt átadókon hajtja be a büntetést.

Az ellenőr kérheti az okmányokat

Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ellenőrök nem kérhetik el az utasok személyes okmányait. A Btk. 137. paragrafusának értelmében "közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy" közfeladatot ellátó személy, és mint ilyen, kérheti a menetjegy vagy bérlet nélküli utas okmányait. Ugyanakkor az ellenőrnek nincs igazoltatási joga, és jogszerűen csak a menetjegy-ellenőrzés alá vont személy által önkéntesen átadott személyes adatokat rögzítheti.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint pedig az érintett rendőri szervezet jogszerűen jár el, amikor személyes adatokat igényel vagy továbbít a bliccelés miatt.

A vonatkozó törvényi előírásokból következik, hogy bárkinek - így a BKV-ellenőrnek is - joga van ahhoz, hogy jogos érdeke érvényesítése érdekében a rendőrtől kérje más személy igazoltatását; az igazoltatáskor felvett személyes adatokat - az adatokhoz fűződő jogosultságának hitelt érdemlő igazolásával - kérje az illetékes rendőrkapitányságtól. A rendőrkapitányság pedig - a jogszabályban meghatározott feltételek esetén és az érintett értesítése mellett - köteles az igazoltatott személy személyazonosító adatait az igazoltatást kérőnek kiadni.

Több "hazudós" bliccelő állította az Indexnek, hogy sohasem indult eljárás ellenük, ha új személyi igazolványt mutattak fel, és hamis lakcímet diktáltak be. A BKV szerint ami késik, nem múlik: sokáig tart előbányászni az adatokat a lakcímnyilvántartóból.

A BKV lezárja a hazudósak ügyeit

A BKV kommunikációs osztályán azt a választ kaptuk, hogy a helyszínen a rendőr nem adhatja át a bliccelő adatait az ellenőrnek, de a cég hivatalosan megkérheti az adatokat az illetékes rendőrkapitányságtól.

A feljegyzett adatok valódiságát az ellenőr nem vizsgálja. A társaság a feljegyzett adatok alapján küldi a felszólítást a pótdíj befizetésére. Néhányszor előfordul, hogy a lakcímnyilvántartó adatai alapján előzetesen (azaz a felszólítás kiküldése előtt) ellenőrizteti a cég, hogy valóban az adott címen lakik-e a bliccelő.

A BKV sajnálkozását fejezte ki az Indexnek amiatt, hogy "vannak, akik előszeretettel diktálják be rokonaik, ismerőseik címét", de ebben az esetben is a fenti eljárás szerint küldik az értesítést. Ha az egyeztetéseknél kiderül, hogy hamis címet diktált be a jegy nélkül utazó utas, akkor az ügyet a cég lezárja.