Háromnapos nemzeti gyász Kínában

Két újabb túlélőt találtak a romok alat Pejcsuan (Beichuan) városában, jelentette a Xinhua kínai hírügynökség. A földrengésnek a hivatalos adatok szerint immár 34 073 halottja és 220 ezernél is több sérültje van. Hivatalos becslések szerint összesen ötvenezer halottja lehet a katasztrófának - a szecsuani hatóságok az eltüntekkel együtt 71 ezerre teszik az áldozatok számát.

Miközben egyre kevesebb esély van rá, hogy újabb túlélőkre bukkanjanak, az országban három napos nemzeti gyász kezdődött hétfőn.

Mivel már egy hét eltelt a földrengés óta és a földrengések után nagyjából három napig van esély a romok alatt rekedt túlélők kimentésére, a mentési munkákat egyre inkább a humanitárius segítségnyújtás, az otthon nélkül maradtak megsegítése váltja fel. A legfőbb problémát az élelmezés, a vízellátás és a gyógyszerszükségletek fedezése jelenti.

Illetve a még mindig tartó utórengések. A BBC jelentése szerint vasárnap újra rengett a föld, a 6,0 erősségű földrengés legalább három ember halálát okoszta Csiangjuban (Jiangyou). Ráadásul a földrengés sújtotta Szecsuanban (Sichuan) esőzések kezdődtek, ez pedig árvizekkel és fölcsuszamlásokkal fenyeget. A Xinhua beszámolója szerint egy földcsuszamlás kétszáz, a mentési munkálatokon dolgozó embert temetett maga alá.

Mindeközben a kínai vezetésnek is nehézségekkel kell szembenéznie. A Washington Post beszámolója szerint ugyan a kormány első reakciói, a mentési munkálatok gyors megkezdése, a hadsereg mobilizálása és az, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök a helyszínen irányította a munkákat, nagy elismerést hozott a Kommunista Pártnak. De ahogy egyre reménytelenebb a romok alatt rekedtek megmentése, úgy fokozódik a feszültség.

Azokban a körzetekben, ahol sok gyerek vesztette életét az iskolaépületek összeomlása miatt, már a múlt héten sok bírálatot kaptak a helyi hatóságok, amiért a feltételezések szerint korrupció fejében hagyták, hogy az iskolákat gyenge minőségű alapanyagokból építsék fel. Szecsuan egyes részein pedig az váltott ki tiltakozásokat, hogy már akkor a romok buldózeres eltakarításába kezdtek, amikor még feltételezések szerint áldozatok voltak a romok alatt.

Ez pedig egy újabb nehézségre világít rá. A Los Angeles Times beszámolója szerint a kínai kormány most keményen le akar sújtani a rémhírek és pletykák terjesztőire. Ennek két oka is van - egyrészt a hamis híresztelések valóban pánikot okozhatnak, másrészt az ellenőrizetlenül terjedő pletykák veszélyeztetik a Kommunista Párt információs monopóliumát.

Az 1993-as kínai állambiztonsági törvény bűncselekménynek minősíti a pletykák terjesztését. "A pletykát pedig olyan lazán definiálták, hogy bármi annak minősülhet, ami eltér a párt hivatalos álláspontjától" - nyilatkozta a lapnak Ceten Vangcsuk, az Amerika hangja rádióadó tibeti részlegének munkatársa.

Szerinte - és más szakértők szerint - ugyanakkor a kínai kormány kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a pletykák kiirtását tűzte ki célul. A pletyka a milliárdos ország legalapvetőbb kommunikációs csatornája, például Tibetben, ahol a lakosság nagy része írástudatlan. Ráadásul Kína császárai már háromezer éve próbálkoznak a pletykálkodás kiirtásával, és ha mindezidáig ez sem nekik, sem a pártnak nem sikerült, valószínűleg most sem járhatnak sikerrel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!