Járvány határok nélkül

Mi a madárinfluenza?

Ahogy az emberek, úgy a madarak is hajlamosak az influenzára. A szárnyasokban tizenöt különböző influenzavírus-törzs okozhat megbetegedéseket, ezek közül a H5 és a H7 a pusztulásukat is okozhatja. Az emberre a H5 törzs N1 variánsa veszélyes. A madárinfluenzát bármilyen madár elkaphatja, de a vándormadarak, különösen a vadkacsák megbetegedés nélkül hordozhatják a vírust.

Mi az a H5N1?

A H5N1 a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse. A legveszélyesebb, mert egyrészt eleve halálos az emberre, másrészt különösen jól mutálódik más állati és emberi vírustörzsekkel, így a madárról emberre is csak korlátozottan terjedő vírusból könnyen létrejöhet egy emberről emberre cseppfertőzéssel terjedő, halálos vírus.

Meg lehet-e akadályozni a madárinfluenza továbbterjedését?

Mivel a madárinfluenzát vándormadarak is terjeszthetik, a terjedése gyakorlatilag meggátolhatatlan. Megakadályozható azonban, hogy a fertőzés a házi szárnyasokra is átterjedjen, márpedig az emberi fertőzés szempontjából ez a csoport veszélyes igazán. Megoldást jelenthet a házi szárnyasok tartásának szigorítása, az állatok elzárása a vadmarakkal való érintkezés lehetőségétől.

Magyarországra átterjedhet a vírus?

Kínából Romániáig már elért, a hátralévő kis út aligha jelent akadályt a vírus terjedésének. A mostani járványt a legkurrensebb elméletek szerint vadmadarak terjesztik. Magyarország szempontjából a romániai fertőzés a legkellemetlenebb fejlemény, mivel a Duna-delta, ahol a kórt kimutatták, természetes gyülekezőhelye a Magyarországot is érintő vándormadaraknak. A romániai járvány kitörése után ezért is rendelték el a Hortobágyon megpihenő költöző madarak megfigyelését.

A vírus vándormadarak általi terjesztése amúgy tudományosan még nem igazolt tény, a hipotézis alátámasztásához a világban felbukkant H5N1 törzsek genetikai összehasonlítására lenne szükség. Ez azonban, részben a járványban érintett kormányok titkolózása miatt eddig nem valósulhatott meg.

Hogyan kapják el az emberek a madárinfluenzát?

1997-ig a tudományos világ azt gondolta, hogy a madárinfluenza nem terjed át emberre. Erre a hongkongi példa cáfolt rá. Azóta kiderült, hogy az 1919-20-as, húszmillió halálos áldozatot követelő spanyolnátha vírusa is madárinfluenza-mutáció volt. A madárinfluenza tiszta formájában csak a beteg állattal való közvetlen érintkezés útján terjed, viszont az emberi influenzavírussal találkozva cseppfertőzéssel terjedő halálos vírusmutációt alkothat. A betegséget ráadásul a legújabb kutatások szerint kifejezetten nehéz felfedni, mivel az a korábbi nézetekkel szemben nem csak légúti megbetegedéseket, hanem szinte bármilyen szervi bajt okozhat.

Hány embert érint a madárinfluenza?

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) legfrissebb, október 20-i adatai szerint Délkelet-Ázsia országaiban - Indonéziában, Vietnamban, Thaiföldön és Kambodzsában - eddig 118 embert fertőzött meg a vírus, ebből 61-en meghaltak - tehát a kór ötven százaléknál is magasabb halálozási rátájú. Ha a vírus mutálódna és csepfertőzéssel is terjedhetne, egyes becslések szerint akár egymilliárd ember halálát is okozhatná.

Terjed-e emberről emberre a madárinfluenza?

Vannak arra utaló jelek, hogy a H5N1 vírus mutálódás nélkül is képes - korlátozottan, közvetlen érintkezés esetén - emberről emberre terjedni. Legalábbis erre utal egy thaiföldi asszony halála, aki lányától kaphatta el a vírust, bár egyben ez az egyetlen példa is a vírus emberről emberre terjedésére. Igazi veszélyt az jelenthet, ha a H5N1 emberi influenzavírussal kombinálódik.

Most akkor jön a világjárvány?

A nemzetközi vírusszakértők legalábbis ettől tartanak. Az mindenesetre bíztató, hogy egy elszigetelt esettől eltekintve emberről emberre még nem terjedt át a vírus, és még nem jött létre a sokat emlegetett mutáció sem. A veszély azonban egyre reálisabb, főként hogy a madárinfluenza nem sokkal a normális emberi influenzajárvány szokásos kitörése előtt nem sokkal érte el Európát, esélyt adva ezzel a retteget mutáció születésének.

Van oltás a madárinfluenza ellen?

Az influenza elleni védőoltás tulajdonképpen a vírus legyengített változata, amin a szervezet immunrendszere begyakorolhatja a védekezést. Mivel az emberről emberre terjedő mutáns vírus még nem létezik, így oltóanyag sincs ellene. A világjárvány kitörésétől tartva a WHO a tagországok rendelkezésére bocsátotta a H5N1 vírus mintáját. Az így kifejlesztett oltóanyag ugyan az emberről emberre terjedő, még nem létező mutáció ellen nem nyújt védelmet, de az oltóanyag fejlesztése során szerzett tapasztalat segítségével a mutáció felbukkanása után gyorsabban lehet majd kifejleszteni a ténylegesen használható vakcinát. Hogy a Magyarországon kifejlesztett és hatékonynak bizonyult vakcina mennyire lesz hatásos az emberről emberre terjedő vírus ellen, az attól függ, hogy a kialakuló mutáció fehérjeszerkezete mennyire hasonlít majd a H5N1-éhez. A kísérleti vakcina nem kerül közforgalomba, nem használják fel az utazók oltására sem, csupán az influenzavakcina gyártásában és ellenőrzésében résztvevő személyek oltását végzik el vele. Az ÁNTSZ oldalán bővebb tájékoztatást találhat a kérdésről.

Van más csodaszer?

A védőoltás megérkezéséig pótmegoldást jelentenek a vírust közvetlenül pusztító, oseltamivir-foszfát hatóanyagú gyógyszerek, melyek nevét nem írhatjuk le, mert az tiltott gyógyszerreklámnak minősülne. Ezek ugyanis receptkötelesek. Az Index megkísérelt vásárolni a nemzetközi sajtóban sokat emlegetett termékek egyikéből egy budapesti patikában, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az amúgy receptköteles termék "nincs készleten és nem is lesz". Dr. Antal Csaba tisztifőgyógyszerész ugyanakkor az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a gyógyszerből vannak közforgalomba pillanatnyilag nem kerülő tartalékkészletek. A kormány intézkedési tervei szerint a világjárvány kitörése esetén a tartalékkészletből látnák el a gyógyszertárakat. A termékek receptkötelességét nem kívánják feloldani, mivel az oseltamivir-foszfát a leírás szerint akkor hatékony, ha a tűnetek megjelenése után két nappal kezdik adagolását. Azt, hogy az influenzaszerű megbetegedést valóban influenzavírus okozza, csakis orvos tudja megállapítani, így semmi sem indokolja a vénykötelesség feloldását.

A gyógyszert - aminek a nevét nem írhatjuk le - gyártó svájci Roche gyártókapacitásai nem tudják kielégíteni a világjárvány okozta pánik miatt megnövekedett keresletet, ezért a cég a Reuters értesülései szerint a licenc felszabadítását, a generikus gyógyszerek gyártásának engedélyezését tervezi.

Csirkét azért még ehetünk?

Igen. A madárinfluenza nem ételvírus, hetven fokos hőmérsékleten elpusztul. Így, hacsaknem nyersen fogyasztaná a csirkét, senkinek sem kell lemondani az ízletes csibefalatokról. Ennek ellenére Magyarországon a romániai járvány hírére a hivatalos adatok szerint 20, az Index a piacon szerzett értesülései szerint közel 40 százalékkal visszaesett a kereslet.

Mit tesznek a járvány megfékezésére az érintett országokban?

A madárinfluenza-járvány kitörése esetén egyet tehetnek, az érintett területeken a teljes madárállományt levágják, a tetemeket pedig elégetik. Romániában, Oroszországban és Törökországban vesztegzárakkal is védekeznek, a fertőzött területeket érintő személyeket, autókat fertőtlenítik.

Hogyan készül Magyarország a járványra?

A kormány a múlt pénteken nyilvánosságra hozta a járvány kezelésének vészforgatókönyvét. A tervezet legdrasztikusabb intézkedései között a kényszerintézkedések rendőri betartatása, regionális vagy országos katasztrófahelyzet kihirdetése, nyilvános intézmények bezárása szerepel.