Alfréd
-7 °C
2 °C

Vacak fegyver lóg Afganisztánban a magyar katonák oldalán

2007.11.30. 21:00
A kilencvenes évek közepe-vége óta van rendszerben a honvédségnél és a büntetés-végrehajtásnál a KGP-9-es gépppisztoly. Simonyi Ottó rendőr alezredes, kilencszeres mesterlövő világbajnok szerint igen szerencsétlen konstrukcióról van szó.

Kicsi, de rossz címmel kissé aggasztó cikket közölt szeptember közepén a Zsaru magazin Fegyvermester rovata a magyar fejlesztésű KGP-9 kis géppisztolyról. Simonyi Ottó rendőr alezredes írásából kiderül, hogy a honvédségnél és a büntetés-végrehajtásnál is használt, "fegyvernek csak némi túlzással nevezhető szerkezet" meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után.

"4-5 típus valamennyi rossz tulajdonságát és hibáját sikerült összeépíteni egy fegyverbe - áll többek között a hetilap szeptember 19-i számában megjelent az írásban. - Ergonómiai szempontból a KGP-9 kényelmetlen. A mellső markolat széles műanyag, szereléksín, lámpa, lézer stb. nem helyezhető fel rá. A válltámasz használhatatlan, [...] rosszul kiképzett, nehézkes, lövedékálló mellényben egyáltalán nem használható."

A négybekezdésnyi elemzés sorra veszi a többi hibát is, például azt, hogy a felhúzófogantyú nem más, mint egy a zárra hegesztett elsütő billentyű. A hegyes, görbe fémdarab a fegyver bal oldalán található, "rendesen kiáll a vége. Ha a lövő gyorsan húzza fel a fegyvert, a tenyere lesz lyukas, ha a hátára vagy oldalára veszi, akkor az."

Aggasztó vélemény

A körülbelül tizenöt éves fegyver sok rossz tulajdonságát látva különösen aggasztóan hangzik az a cikkbéli mondat, hogy a "honvédség és a büntetés-végrehajtás rendszeresítette. Több ember megfeszített munkájával sikerült elérnünk, hogy a rendőrség viszont nem."

A Zsaru magazinban közölt írás

A nem túl jó képet festő elemzéssel kapcsolatban megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központjának kiemelt főreferensét, Simonyi Ottót, aki kilencszeres mesterlövő-világbajnok, és talán nem túlzás azt állítani, a világ egyik legjobb fegyverismerője. Már csak azért is kíváncsiak voltunk Simonyi személyes véleményére, mert Földi Ferenc ezredes, igazságügyi fegyverszakértő a Kaliber Magazin 1998/4. számában ugyanerről a fegyverről pozitív kicsengésű, szinte egekbe magasztaló elemzést írt.

Sok sebből vérzik

A Varsói Szerződés katonai tömbjében Magyarország volt az egyik olyan ország, amelyben nem volt rendszeresítve pisztolylőszerrel tüzelő kicsi önvédelmi fegyver, kezdte némi visszatekintéssel Simonyi Ottó. Tehát annak ellenére, hogy a II. világháborúban elterjedt és bevált fegyver volt, és a 40-es, 50-es években kiváló géppisztolyokat terveztek és használtak hazánkban is, a hatvanas-hetvenes években csak az orosz Kalasnyikov gépkarabélyok klónjai voltak itthon rendszerben. A nyolcvanas években merült fel, hogy szükség lenne itthon is olyan géppisztolyra, mint amilyen az összes NATO-tagállamban rendszeresítve van. A fejlesztés a Haditechnikai Intézetben indult, 1987-88-re készült el a prototípus, a gyártás a kilencvenes évek közepén kezdődött.

A fegyver fődarabjai - az elsütőszerkezet, a markolat, a tok - Kalasnyikov-alkatrészekből lettek kialakítva. Ez rendben is lenne, hiszen a Kalasnyikovok a világ legmegbízhatóbb és legjobb lőfegyverei. "De a KGP-9 több sebből is vérzik. A tokfedél, amin a nézőke van, egy vékony bádoglemez, levétele és visszarakása után óhatatlanul elmozdul a nézőke, nem lehet pontosan ugyanúgy célozni vele. A nézőkével más baj is van: túl szűk a nyílás rajta, lőtéren még csak-csak lehet vele célozni, de sötétben vagy harchelyzetben már szinte alig."

A fegyver egyik legrosszabb része a felhúzófogantyú, állítja Simonyi. Az előre meredő vaskampó komoly sérüléseket okozhat, ha a harctéri stressz közben rosszul nyúl hozzá a katona, vagy ha véletlenül elesés közben a hátába vagy az oldalába fúródik. "Más géppisztolyokon ezt le lehet hajtani, vagy például lekerekített műanyag van rajta, hogy ne okozhasson sérülést."

KGP-9 a honvédség és a büntetésvégrehajtás fegyvere

A tűzváltó billentyűvel is gond van, alapállásban ugyanis sorozatlövésre van állítva, ráadásul az elsütő billentyű közvetlen közelében van, azaz ha kesztyűs kézzel vagy kicsit kapkodva nyúl oda a katona, könnyen elereszthet egy sorozatot, komoly kárt téve a használójában vagy a körülötte lévőkben. Simonyi szerint, aki nem használta soha harci helyzetben a KGP-9-et, csak lőtéren ismerkedett tulajdonságaival, nem látja veszélyforrásait.

Afganisztánban szolgál

Talán ezért is szerencse, hogy a KGP-9-et már nem gyártják, kikopóban van. Körülbelül kilencszáz-ezer darab lehet még belőle használatban, tudtuk meg az alezredestől. Nem túl megnyugtató azonban, hogy az Afganisztánban szolgáló magyar katonák felszerelésében biztos, hogy van ilyen, hiszen a honvédségnél a 7,62 mm-es AMMSZ gépkarabély mellett ez a másodlagos fegyver, amit elvileg szűk utcákon, épületekben, közelharcban használnak a katonák.

A rendőrség 2002-ben a kategóriájában világsztárnak számító német HK MP5-ös géppisztolyt rendszeresítette, noha korábban nagy volt a szervezeten a nyomás, hogy a hazai ipar termékét vegyék használatba, emlékezett vissza Simonyi.

"Nem szidjuk a KGP-9-et, de van nála sokkal jobb" - tette hozzá az alezredes, egyben emlékeztetve arra is, hogy a KGP-9 gyakorlatilag annyiban volt előnyösebb fegyver, hogy jóval olcsóbb volt, mint szóba jövő társai. "Körülbelül hatvanezer forintba került annak idején, míg a megbízhatóbb géppisztolyok 3-400 ezer forintba kerülnek."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!