Ötszázmilliós műkincsért perlik a magyar államot
További Bulvár cikkek
A felperes - aki Courbet Birkózók című festményére, valamint Daugbigny, Rodin és Vonmenzel egy-egy ceruzarajzára tart igényt - az alkotások összértékét 500 millió forintban jelölte meg.
Pontatlan nyilvántartásra hivatkoznak?
Az elsőrendű alperes, a Szépművészeti Múzeum és a másodrendű alperes, a magyar állam jogi képviselője azzal az érveléssel kérte a kereset elutasítását, hogy a perben követelt műtárgyak a magyar állam tulajdonában vannak, azokat a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelési szerződés alapján birtokolja. Mint az ügyvéd kifejtette, Hatvany Alexandra, Hatvany Ferenc lánya a második világháború után elhagyta Magyarországot és az állampolgársági törvény címén 1951-ben megfosztották állampolgárságától, vagyonát elkobozták, ez az eljárás során közvetve bizonyítást nyert. Mint perbeszédében mondta, a magyar állam a kiadni kért műtárgyak tulajdonjogát ezáltal megszerezte.
Az ügyvéd szerint a felperes által hivatkozott múzeumi törzsnyilvántartás az eredet tekintetében nem precíz, az abban szereplő letéti bejegyzés ugyanis csupán az előzményre utal, arra, hogy Hatvany Alexandra a műtárgyak esetében közérdekből múzeumi elhelyezést kért. A múzeumi törzsnyilvántartás a tulajdonba vételt rögzíti, a közgyűjtemény az állami tulajdon kezelőjévé vált.
A felperes képviselője szerint az állam tulajdonjoga nincs bizonyítva, nincs kormányhatározat a felperesi jogelőd, az 1968-ban elhunyt Hatvany Alexandra állampolgárságának megfosztásáról, és nem igazolható annak kihirdetése.
A bíró a végzésében határozathozatal céljából szeptember 23-ra halasztotta a tárgyalást.
Amerikai sztárügyvéd
Soós B. Tibor ügyvéd úgy tájékoztaott, a műkincsper idén tavasszal kezdődött, azután, hogy felröppent a sajtóban a hír, Ed Fagan amerikai sztárügyvéd pert indít a Magyar Köztársaság ellen a Hatvany-hagyaték ügyében. Az ügyvéd akkor úgy nyilatkozott, hogy a szerinte törvénytelenül, az örökösök hozzájárulása nélkül magyarországi múzeumokban "fogva tartott" festmények visszaadását vagy megváltását akarja elérni.
Soós B. Tibor aggályosnak tartotta a felperesi legitimációt azon az alapon, hogy a három élő Hatvany-leszármazott - a Hatvany-unoka és Hatvany Ferenc két, Svájcban illetve Franciaországban élő lánya - korábban Németországban a hagyaték ügyében közös jognyilatkozatot tett, amelynek tartalma nem ismert.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a magyar állam négy évvel ezelőtt már kiadott egy, szintén a Szépművészeti Múzeumban őrzött Hans Canon-festményt Hatvany Ferenc egykori gyűjteményéből. Az eredetileg banki letétbe helyezett képet a szovjetek hurcolták el, majd a hetvenes években juttatták vissza Magyarországra.