Nincs kegyelem

Öt nap múlva megkezdi a rendőrség a január elsején életbe lépett új KRESZ-szabályok alapján a szabályszegési bírságolást. Az intenzív tájékoztató kampányt leginkább óriásplakátokon folytatta a rendőrség, a "Májustól nincs kibúvó! TE VAGY a felelős, tiéd az autó" szövegű fegyelemfelkeltő hirdetéseket úton-útfélen láthatják még most is a közlekedők, a plakát az úgynevezett objektív felelősség elvének életbe lépésére figyelmeztet.

Samu István tábornok, az ORFK rendészeti főigazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón emlékeztett arra, hogy a közlekedési rendszabályokat még 2007 decemberében nagymértékben módosította az Országgyűlés, az új törvényi szabályok január elsején életbe is léptke, de a szankcionálás megkezdésére, azaz a súlyos bírságok kiszabására négy hónap haladékot kapott a rendőrség. Ezt az időt a rendőrség arra használták fel, hogy szervezetileg és eszközökkel is felkészüljenek a szabályok fokozott betartatására és ezzel az intenzív közigazgatási bírságolásra. A határidő május elsején lejár.

Zsebbe vágó

Röviden összefoglalva arról van szó, hogy a rendkívül népszerű gyorshajtáson kívül még hat "szabálysértési műfajban" lehet számítani komoly - lebukásonként akár háromszázezer forintos - és mérlegelés nélkül kiszabott büntetésekre.

A "megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések" (1) mellett a fénysorompók (2), a közlekedési lámpák jelzéseinek figyelmen kívül hagyása (3), a megállás és várakozás szabályainak megsértése (4), az autópálya leálló sávjának szabálytalan használata (5), a behajtási tilalom és a kötelező haladási irány negligálása (6), valamint a védett és fokozottan védett természeti területen való tiltott közlekedés (7) kemény büntetésére kell számítani a munka ünnepe után. Mindezekről a rendőrség honlapján is közreadott részletes táblázatokból érdemes tájékozódni.

A tábornok azt üzente az autósoknak, hogy "a rendőrség sikeresen felkészült a megújult közlekedési törvények betartatására", és hogy az objektív felelősség elve alapján a kiszabott bírság a jármű üzemben tartójának zsebére megy, ő a felelős mindazért, amit a járművét vezető vét a szabályok ellen. (Ezt az új elvet egyébként a gyorshajtási bírságok trükkös állampolgári kivédése ellen vezették be, hiszen rengetegszer védekeztek azzal a gyorshajtáson ért - lefotózott - autók gazdái, hogy nem ők vezették a traffipax által bemért járművet, így a korábban érvényes jogszabályok alapján nem tudták a hatóságok behajtani a bírságot.) A rendőrség pont ezért hangsúlyozza is, hogy "a jármű más személynek történő használatba adása esetén fokozott körültekintéssel célszerű eljárni", mert ha a kiszabott bírságot nem fizeti ki a kocsi (vagy teherautó, kamion) használója, és azt behajtani sem tudják tőle, akkor a bírságot az üzembentartónak kell megfizetnie, súlyos esetben az ő jogosítványát vonják be.

A notórius gyorshajtók is jobban teszik, ha kétszer is meggondolják, hogy mekkora tempóban hajtanak végig az autópályákon. "Az M1-esen nyolc kamera van, ha mindegyik készít felvételt a gyorshajtásról, akkor már nem pár tízezer, hanem akár nyolcszor háromszázezer forintról is lehet szó" - mondta Komáromi Endre ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője

Hatásosnak tűnik a szigor

A most lezáruló "interregnum" négy hónapja alatt az új, szigorúbb szabályok szerint, a "zéró tolerancia jegyében" eljáró rendőrség 2416 jogosítványt vont be, 18 427 figyelmeztető levelet küldött ki csak a gyorshajtóknak, és ezek alapján 655 millió forint közigazgatási bírságot szabhatott volna ki, ha nincs ez a négy hónapos türelmi időszak, ismertette a megdöbbentő adatokat Samu István tábornok. Az eddigi tapasztalatok alapján, a rendőrség az új szankcionálási rendszerben, a fentebb ismertetett hét területen körülbelül évi kétmillió közigazgatási határozattal számol, ha csak a legenyhébb 30 ezer forintos büntetéssel számolunk, akkor is hatvanmilliárd forintnyi büntetésről beszélünk, ami az eddigi tízezer forintos helyszíni bírságokból befolyt összeghez képest jóval nagyobb tétel - ha a szabálysértések száma nem csökken, ami ugye a rendőrség deklarált célja.

"Ne aggódjanak ebből a pénzből egy huncut vas sem marad a rendőrségen" - mondta az Index kérdésére Komáromi Endre. Ez a tervek szerint azt jelenti, hogy a beszedett bírság egy részéből a rendszer építik ki, működtetik, fizetik a benne dolgozókat, a maradék pedig az államkasszába megy, ahonnan a rendőrség a jövő évi költségvetési tételek formájában részesül csak belőle.

A súlyos pénzbüntetésekkel fenyegetett szabálysértések visszaszorításán túl természetesen cél a 2001 óta folyamatosan romló baleseti statisztikák javítása is. A hazai közlekedéspolitikai célkitűzéseket tartalmazó "Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015" című program 2010-re a halálos áldozatok számának 30%-os csökkenését irányozza elő, az Európai Unió által kitűzött 50 százalékos csökkenést pedig 2015-re célozza meg, fogalmaz ezzel kapcsolatban az ORFK közleménye is.

Ezzel kapcsolatban Samu István tábornok számolt be arról, hogy az első negyedévebn "pozitív változás állt be a közlekedésbiztonsági adatokban: 36 százalékkal kevesebb volt a halálos baleset, így száztízzel kevesebben, "csak 181-en" haltak meg az utakon, mint 2007 hasonó időszakában, és hogy mindez nagyban köszönhető a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az új KRESZ-szabályok betartatásának.

A fotó bizonyít

Nem árt tudni, hogy változik a szabálysértési eljárás rendszere is: a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a rendőrséget jelölte ki a kormány. A fényképpel dokumentált jogsértéstől számítva hatvan napon belül kell a rendőrségnek a bírságot megállapító határozat meghozni. (A rendőrség honlapján meg is tekinthető egy mintapéldány a május 1. után várható bírságoló határozatból.)

Amennyiben a szabálysértést nem a jármű üzembentartója követte el, és ezt a meghatározott, dokumentált módon bizonyítja, a bírságot a használatba vevő személynek kell megfizetnie. Az ezt bizonyító okiratokat (a használatba vevő személytől származó nyilatkozatot, menetlevelet, fuvarlevelet) a határozat kézbesítésétől számított nyolc munkanapon belül kell a rendőrségnek elküldeni.

A határozat ellen persze lehet fellebbezni, első fokon a megyei, másod fokon a regionális közlekedésrendészet vizsgálja felül, hogy volt-e alapja a büntetés kiszabásának, harmadfokon pedig a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. De Komáromi Endre szerint nincs sok értelme a fellebbezésnek, mert egy nagy mértékben automatizált rendszerben, minden esetben bizonyító erejű fényképfelvétel alapján állapítják meg szabálysértést, és hozzák meg a büntető határozatot. (A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mindezt szabályozó rendelete a jövő héten jelenik meg, érdemes lesz áttanulmányozni alaposan nemcsak a magánembereknek, de a fuvarozó cégeknek még inkább, hiszen sok tekintetben leginkább őket érintik a változások leginkább, főként az adminisztrációban.)

Hatósági összefogás

Az új KRESZ betartatása érdekében a rendőrségi rendszerhez a közutak kezelői, az önkormányzatok, a természetvédelmi hatóságok is csatlakozhatnak idővel. Hatszáz önkormányzat már jelezte is, hogy bekapcsolódna, ehhez azonban előbb megfelelő technikai eszközöket, elsősorban ugye megfelelően bemért és hitelesített kamerákat kell beszerezni. Amíg ez nem történik meg, addig a rendőrség eszközparkját vetik be. A gyakorlatban ez úgy néz ki majd, hogy a rendőrjárőrök akár menet közben is lefotózzák majd például a tilosban parkolókat, a képe automatikusan továbbítják az adatfeldogozókhoz, és a már említett hatvan napon belül lehet is számítani a bírságlevélre. (Emellett természetesen megmarad a leállításos ellenőrzés gyakorlata is, nem pusztán az automata, kamerákra támaszkodó rendszer marad életben.)

Komáromi Endre szerint megéri majd az önkormányzatoknak a saját eszközpark beszerzése, mivel ennek árát és az üzemeltetési költséget utólag visszakapják a megelőző évben befolyt büntetésekből. Így a természetvédelmi területek amúgy nem túl nagy költségvetéssel gazdálkodó fenntartói - amennyiben beruháznak például a járőreik által használható megfelelő fényképezőgépekbe - sikerrel vehetik fel a küzdelmet a területükön randalírozó, nagy károkat okozó quadosokkal, motorosokkal, hobbiralisokkal szemben.

A szigorításokkal kapcsolatban Samu István elismerte, jelenleg áttekinthetetlen mennyiségű KRESZ-tábla van kihelyezve az utakon, és sokszor óhatatlanul is szabályt sértenek a közlekedők, akármennyire is igyekeznek betartani a szabályokat. Ígérte szerint átláthatóbb és egyszerűbb lesz a jelzésrendszer. Elrettentő példaként Németországot hozta fel, ahol tudomása szerint évente kétmillió euró értékben helyeznek ki olyan közlekedési táblákat, amiket a kutya sem vesz észre és tart be.