Bűnösnek találták a behúzott kerékkel landoló pilótát
További Bulvár cikkek
Az első- és a másodrendű vádlott védői három nap gondolkodási időt kértek, a harmadrendű vádlott a helyszínen fellebezett, esetében az ítélet nem jogerős. "Tizennyolc évi repülési tapasztalattal, hétezer repült órával a hátam mögött nem tudom elfogadni az ítéletet", nyilatkozta az elsőrendű vádlott, a gép kapitánya az Indexnek, valószínűsítve a fellebbezést.
A három vádlott (Fotó: Nagy Attila) |
Nem érdemelnek börtönt
"Nincs szükség végrehajtandó, vagy felfüggesztett börtönbüntetésre", mondta az eljáró ügyész vádbeszédében. Főbüntetésként pénzbüntetést javasolt. Az ügyész ugyan kérhette volna a vádlottak eltiltását a munkavégzéstől, mivel azonban a vádlottak repülési engedélyét a baleset után bevonták, ezt nem tartotta lényeginek.
A védelem mindhárom vádlott esetében a felmentést indítványozta, érvelése szerint a vészhelyzet a görög légiirányítás hibájából állt elő, a magyar személyzetnek köszönhetően azonban nem fordult tragédiába.
2000. július 4-én este a Malév 260-as járata kétszer próbált leszállni Thesszaloniki repterén, mivel első alkalommal nem nyílt ki a a Tu-154-es futóműve, ezért másodszorra sikerült csak a pilótának letennie a gépet. A repülőgép 86 utasa épségben átvészelte a légi incidenst, ami tragédiába is torkollhatott volna.
Két landolás
Az első landolási kísérlet - azaz átstartolás, vagyis a leszállás után rögtön magasba emelkedett a jármű - során megsérült a gép hátsó traktusa, így nem volt olyan állapotban, hogy hazarepüljön. A görög vizsgálóbizottság megállapította, hogy az első landolási kísérletkor nem volt kinn a gép futóműve, ugyanakkor a műszaki berendezések működőképesek voltak a TU-154-esen és az irányítótoronyban is. Másodszorra már működött a futómű, ezért műszaki hiba aligha lehet az eset kiváltó oka. Kedvező volt az időjárás is, így nem valószínű, hogy külső körülmények idézték volna elő a különleges veszélyhelyzetet.
A Malév egyik Tu-154-ese (2001-ben vonták ki az utolsót a Malév flottájából) |
Fogalmuk sem volt
Pár nap múlva a légiirányítók és a pilóták beszélgetését rögzítő magnófelvételek alapján már tudni lehetett, hogy a kis híján szerencsétlenül járt Malév gép a futómű kiengedése nélkül próbált meg leszállni. A manővert az irányítótoronyból távcsővel figyelő görög szakemberek észlelték, hogy a gép behúzott futóművel közelíti a leszállópályát, ezért azonnal utasítást adtak az átsartolásra, de a gép ekkor már vészesen alacsonyan volt, így a földet érés után hatalmas szikraesőt húzva közel négyszáz métert csúszott a hasán, mielőtt ismét a magasba emelkedett volna. Ugyancsak a magnószalag igazolta, hogy a pilótáknak feltehetőleg fogalmuk sem volt arról, miért kell átstartolniuk: a felvételek szerint a légiirányítóktól érdeklődtek a szokatlan manőver okáról.
A második leszállás nyitott futóművel szerencsére sikeres volt, annak ellenére, hogy a gép törzsének teljes alsó része, az egyik szárny és a fékszárnyak is súlyosan megsérültek. A Malév a repülőgépet selejtté nyilvánította, mivel a javítási munkák többe kerültek volna, mint a használt gép eladásából származó bevétel.
Légi közlekedés veszélyeztetése
A magyar rendőrség légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt rendelt el 2000 szeptemberében nyomozást, akkor még ismeretlen tettes ellen. Két évvel később elbocsátották állásából, és büntetőeljárást indítottak a gép 44 éves kapitánya ellen. A pilóta állítja: nem hibázott. Elmondta, hogy a leszálláskor több gép volt Thesszaloniki légterében, ezért állandóan új utasítást kaptak a légiirányítóktól, majd mielőtt leszálltak volna a kijelölt kifutópályára, észrevette, hogy ott már két gép is áll, ezért felülbírálta a görög légiirányítók utasítását.