Román egyetemek korrupciós ranglistája

2007.03.05. 21:18
Ezerötszáz euróért sikeres vizsgajegyet lehet vásárolni romániai orvosi egyetemen - állítja a romániai felsőoktatási korrupció leleplezésére törekvő országos diákszövetség vezetője.

A diákszövetség kezdeményezésére alakult meg tavaly augusztus végén az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség, amely valójában olyan civil szervezet, amely megpróbál az egyetemek vezetőségének segítségére sietni a megvesztegetési esetek feltárása érdekében.

Korrupciós lista: orvosi, jogi, műszaki és bölcsészkarok

A szervezet hétfőn közzétett korrupciós toplistája szerint az egyetemi vizsgák "ára" akár az ezerötszáz eurót is elérheti. Ilyen magas tarifát főleg az orvosi egyetemen szabnak külföldi diákok esetében. Más egyetemeken is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a diákoknak, ha nem tudásuk alapján akarnak megmérettetni a vizsgákon, mivel a jogi és a műszaki egyetemen a legnagyobb csúszópénz értéke elérheti a háromszáz eurót.

A közgazdasági szakra járó diákok szerencsésebbek, hiszen tőlük legfeljebb kétszáz eurót kérnek el a tanárok, a legjobb dolguk pedig a humán szakosoknak van, ők akár már 11 euróért is sikerrel megvehetik a diplomájukhoz elengedhetetlen, rizikósnak tartott vizsgát.

Csoportos korrupció esetén olcsóbb a vizsga

A diákszövetség szerint egyes egyetemeken csoportosan is űzik a korrupciót. Ez a gyakorlat nagyon "kifizetődő", hiszen ha egy egész évfolyam ráveszi magát megvesztegetésre, akkor a tanár "jóindulata" olcsón megvásárolható.

A diákszövetség vezetője, Gabriel Petre arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak diákok, akik már egyetemi éveik alatt megkeresik a havi háromszáz eurót. Így, ahol lehetőség nyílik rá, kevesebb mint három havi jövedelmükkel akár egy egész félévet is elvégezhetnek tanulás nélkül.

Minden felsőoktatási intézmény érintett?

Gabriel Petre arra panaszkodott, hogy a romániai egyetemek rektorai úgy tesznek, mintha nem tudnának a jelenségről, ezért szerinte indokolt lenne, ha az oktatási minisztérium illetékesei is nagyobb figyelmet szentelnének a kérdésnek. Romániában szerinte nincs egyetlen egy felsőoktatási intézmény sem, amelyből teljesen hiányozna "az apró figyelmességek gyakorlata".

A diákvezető úgy véli, hogy a jelenség elterjedéséért oktatók és diákok egyaránt felelősek, de a tanároknak kellene példát mutatniuk, ha ugyanis elhárítanák a megvesztegetés minden formáját, akkor a jelenség önmagától felszámolódna.