Felmentették az adócsalással vádolt Tasnádit

A szakértők álláspontjának ütköztetése, majd a vád és védőbeszédek előzték meg kedden a Pesti központi Kerületi Bíróságon Tasnádi Péter adócsalási ügyének ítélethirdetését. A vádirat szerint Tasnádi adózás nélkül, szinte ingyen jutott a 620 millió forintos rózsadombi házhoz, a be nem fizetett adó összege így - a nyomozás adatai szerint - eléri a 248 millió forintot, Tasnádival szemben emiatt adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás miatt indult büntetőeljárás.

Vádbeszédében az ügyész maga is elismerte, hogy tényleges anyagi kár nem érte a magyar államot az ügylet során, mivel ha a vitatott ingatlan megszerzését adóbevallásában szerepelteti Tasnádi és befizeti a 248 millió forintot, a tavaly májusi tulajdoni helyzetet rendező szerződés aláírásával a pénz visszajárt volna. Az ügyészség szakértőkre hivatkozva azt rója Tasnádi terhére, hogy budai ingatlanját cége építette fel a vállalkozónak, majd amikor elkészült, akkor átruházta az épület tulajdonjogát Tasnádi Péterre, ez pedig az akkori adószabályok szerint adóköteles jövedelemként kellett volna megjelenjen az akkor egyébként előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó adóbevallásában.

Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte, Bíró László a Tasnádi védelmét ellátó ügyvédcsoport vezetője viszont bűncselekmény hiányában kérte felmenteni védencét. Tasnádi Péter az utolsó szó jogán állította, hogy bűncselekményt nem követett el, és kérte felmentését.

Négy szerződés egy ingatlanra

A nem jogerős ítélet szerint Tasnádi nem jutott ténylegesen jövedelmhez az ügylet során, így adóköteles jövedelme sem keletkezett. A bírósági ítélet szóbeli indoklásából kiderült, hogy az ügy kapcsán összesen négy szerződés készült. Az egyik még 1996-ban, amikor Tasnádi saját cégével állapodott meg arról, hogy tulajdonában álló rózsadombi telkére a Hotex Kft. épületet húz fel.

Az 1999-re csaknem teljes egészében elkészült, jogi nyelven felépítményként emlegetett ingatlan tulajdonjogáról az év decemberében állapodott meg Tasnádi és cége, amikoris 721/229-ed arányban Tasnádi lett az épület többségi tulajdonosa is.

2003-ban rendezték a tulajdoni viszonyokat

Ezt a szerződést viszont 2000. januárjában hatálytalanították, így az eredeti 1996-os megállapodás maradt érvényben. Ennek alapján, már a büntető eljárás kezdetét követően, tavaly májusban földhasználati szerződést kötött a vállalkozó és Hotex Kft-je. Ennek értelmében az épület a cég tulajdonába került, a telek pedig Tasnádi Péteré maradt. Az ügyészség úgy vélte, hogy 1999-ben, amikor az épület megkapta a használatba vételi engedélyt és a telekkönyv szerint Tasnádi volt az ingatlan száz százalékos tulajdonosa, lényegében vagyoni joghoz jutott, amely alapján adót kellett volna fizetnie. Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy Tasnádi nem gazdagodott az ügylet során, hiszen Hotex Kft. a későbbi megállapodás alapján érvényesíthette tulajdonjogát, amit úgy szerzett, hogy lényegesen értékesebb épületet húzott fel a telken, mint amennyit maga a földterület ért. Márpedig a polgári törvénykönyv szerint, ha a felépítmény értékesebb a teleknél, akkor az építettő tulajdonjogot szerez. A bírósági ítéletet Tasnádi és védői elfogadták, míg az ügyész fellebbezett.