Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Törökbálinti petárdagyár: rejtélyes halálesetek és TNT

2007.05.15. 20:29
A Pyro-Technic Kft. ügyvezetője szerint a napnál is világosabb, hogy nem lőpor robbant, hanem valakik TNT-t robbantottak cége raktárában. Kedden folytatódott a törökbálinti petárdaraktár felrobbanása miatt indult büntetőper, a bíróság előtt vallomást tett a cég vezetője. 2004. augusztus 5-én felrobbant a Pyro-Technic Kft. tűzijátékraktára, három dolgozó meghalt. A történetben rajtuk kívül még három halott – egy operatőr, egy katonatiszt és egy informátor – van.

Az elsőrendű vádlott vallomástételével folytatódott a Budakörnyéki Bíróságon a Pyro-Technic Kft. ügyvezetője és három vádlott-társa ellen indított büntetőper. A halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetéssel vádolt Tóth Ferenc nem tartja magát bűnösnek. A 38 éves vegyésztechnikus, Kovács Tamás Attila bíró kérdésére kijelentette, hogy "értem, mivel vádolnak, de a robbanás vádiratban szereplő okát szakmailag értelmezhetetlennek tartom".

A hatórás tárgyalás ez utóbbi kijelentés kibontásával telt, a vádlott vallomásában igyekezett ízekre szedni a vádirat állításait. A magyar bíróságokon ritkán látható offenzív védekezést projektoros prezentációval és aprólékos szakmai elemzéssel támogatta meg a cégvezető. A vád azt állítja, hogy a 118 négyzetméteres törökbálinti pirotechnikai raktárban 230 kilogramm robbanóanyag – lőpor és más pirotechnikai robbanóanyagok keveréke – repült a levegőbe. Tóth Ferenc fotókkal, adatokkal és szakértői véleményekkel, számításokkal alátámasztva mutatta be, hogy szerinte miért nonszensz a vád állítása.

Nagy erejű robbanóanyag

A vádlott szerint több dolog is szilárdan igazolja, hogy nem lőpor robbant, hanem valakik TNT-t robbantottak cége raktárában. A robbanás helyszínén rengeteg TNT-re utaló nyomot találtak: a raktár bejáratával szemben egy jókora kráter képződött (lőpor nem váj krátert a betonba), a helyszínen TNT-nyomokat és bomlástermékeit találták meg a szakértők. A környező épületek ablakai kifelé törtek, ami a nagy erejű, brizáns robbanóanyagra jellemző jelenség (a lökéshullámot követő vákuum a berobbantott ablaküveget szinte azonnal kiszívja). A Törökbálinttól 7 kilométerre lévő mérőállomáson szeizmikus mozgást rögzítettek a műszerek, ami szintén a nagy erejű robbanószerekre jellemző.


Az ügyész és a vádlottak

A vádlott hangsúlyozta, hogy a vádirat porrobbanásról beszél, ami egy pirotechniaki készáruraktárban, ahol bedobozolt, becsomagolt tűzijátékokat tárolnak, lehetetlenség. Ráadásul a tűzijátékokban szemcsés lőpor van, ami ha valahogy mégis kiszóródna, akkor sem kerülhetne a raktár levegőjébe. Tóth Zoltán határozottan állította, hogy a törökbálinti raktárban nem tároltak fekete lőport, nem tároltak pirotechnikai alapanyagokat, nem lehetett 230 kg por kiszóródva, lerakódva. Ráadásul 2004 májusában – alig három hónappal a katasztrófa előtt – hatósági ellenőrzést tartottak a raktárban, akkor még mindent a legnagyobb rendben találtak a rendőrök.

A vádlott elmondta, hogy a Pyro-Technic Balaton Kft. peremartoni telephelyén végeztek gyártó és előkészítő munkákat, a törökbálinti telepen ilyen munka nem folyt, nem is folyhatott megfelelő eszközök híján. A Pyro-Technic Balaton Kft. egyébként több magyar filmbe is bedolgozott, Tóth Ferenc szerint az ezekben a munkákban elhasznált lőport nem számolta bele a revizor az összesítésbe, így jöhetett össze 230 kilogramm hiányzó, a vád szerint Törökbálinton felrobbant lőpor.

Különös körülmények

Tóth Ferenc vallomása végén felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozók több lényeges nyomot nem vizsgáltak meg, amik pedig fontosak lehettek volna a történtek felderítéséhez.

Például a raktár mellett lévő konténerek egyikén több vérnyomot is találtak, de csak az egyikből vettek mintát. A vér az egyik robbanásban meghalt dolgozótól származott, hogy más vére is volt-e a konténeren, ma már megállapíthatatlan, az eső ugyanis lemosta a nyomokat. Megmaradtak viszont azok a szúrás- és kaparásnyomok, amik a vérnyomok közvetlen közelében, a konténer festésében láthatók még most is. Tóth Ferenc szerint elképzelhető, hogy valakik dulakodtak a robbanás előtt a konténernél, de a rendőrök ennek lehetőségét sem vizsgálták meg.


A cégvezetők

A rendőrség nem vizsgáltatta meg azt az ismeretlen eredetű elektromos szerkezetet sem, amit a robbanás helyszínén találtak, és ami feltehetőleg jelenleg is a bűnjelraktárban van.

Tóth Ferenc szerint az ügy meglehetősen különös körülményei közé tartozik az is, hogy 2005. október 27-én felhívta őt egy férfi, bizonyos T. Gábor azzal, hogy fontos információi vannak a robbanásról. Másnap találkoztak a Városligetben, ahol a férfi elmondta, hogy kik és miképp robbantották fel a raktárat. Majd közölte, hogy jobban tennék, ha eltennék a megrendelőt láb alól, mert amíg ő él, nem lehetnek biztonságban. Ebbe persze Tóth nem ment bele, mindazonáltal a férfivel folytatott beszélgetésekeről hangfelvételek készültek.

December 14-én a Pest megyei rendőr-főkapitányságon kihallgatták Tóth Ferencet, és szóba jött az októberi eset. A rendőrök elmondták, hogy T. Gábor 2005. október 27-én feltételesen szabadult a nyíregyházi börtönből. A rendőrök bekérték a hangfelvételeket, majd mindenki legnagyobb meglepetésére pár nap múlva lezárták a Pyro-Technic vezetői ellen indított nyomozást. Mint kiderült, T. Gábor korábban vallomást tett a rendőrségen, ahol azzal vádolta meg a Pyro-Technic vezetőit, hogy fel akarták őt bérelni gyilkosságra. Tóth szerint ha akkor nem készít titokban hangfelvételt a találkozóról, akkor már rég börtönben ülne.

Rejtélyes halálok

Két rejtélyes haláleset is történt a törökbálinti tragédia óta, elevenítette fel Tóth Ferenc. Kiss Róbert József, katonai szakértő amellett foglalt állást, hogy a raktárban nagy erejű katonai robbanóanyag robbant. Kiss Róbert József 2006. májusában egy NATO katonáknak tartott oktatás során egy üresnek vélt töltet felrobbanásakor vesztette életét. Halála előtt többször is megfenyegették, hogy szálljon ki az ügyből. Később egy férfi jelentkezett emailben, hogy tud a törökbálinti robbanás hátteréről dolgokat. Kapcsolatba léptek vele, de ő is meghalt, mielőtt érdemben beszélhettek volna vele.


Klikk a képre! Az olvasók képei a helyszínről

Emlékezetes egyébként, hogy a helyszínen tartózkodó három Pyro-Technik dolgozón túl meghalt Tuba Sándor a TV2 munkatársa is, aki a robbanást követő ötödik percben már helikopterrel tudta filmezni a lángokat. Az újságíró a TV2 szerkesztőségébe vitte az exkluzív anyagot, mikor halálos motorbalesetet szenvedett. A film máig sem került elő.

A per csütörtökön a többi vádlott meghallgatásával folytatódik, majd a hosszadalmas bizonyítási eljárással, szakértők, tanúk meghallgatása következik. Tóth Ferenc a tárgyalás befejezte után azt mondta az Indexnek, hogy szerinte kevés esély van arra, hogy kiderüljön, kik és miért robbantották fel az ország legnagyobb pirotechnikai raktárát. Abban mindenestre biztos, hogy az ő és társai ártatlanságát állapítja majd meg a bíróság a per végén.

TNT vagy feketelőpor?

Törökbálint-Pistályon 2004. augusztus 5-én délután öt órakor robbant fel Magyarország legnagyobb pirotechnikai raktára. A tüzet három órával a robbanás után, csak este nyolc órára sikerült lokalizálni.

Öt óra körül egy hatalmas, ablakokat megrázkódtató robbanást lehetett hallani, majd több kisebbet. A fegyverropogásra emlékeztető hangok még órákkal később is ismétlődtek. A raktárban a robbanás idején három ember tartózkodott, de a sorozatos robbanások miatt a tűzoltók sokáig egyáltalán nem tudták megközelíteni az épületet.


Klikk a képre! Barakonyi Szabolcs képei a robbanás után

A raktár bejáratánál a detonáció következtében óriási kráter keletkezett a betonban. A rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői egybehangzóan azt állították, ebben TNT-t és annak bomlástermékeit találták, de a rendőrség kizárta a merénylet lehetőségét. Mint mondták, a TNT akár évtizedekkel korábbról, amikor még katonai raktározásra használták a telephelyet, is ott maradhatott.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) 2006 elején a raktár tulajdonosait vélte bűnösnek. Azt mondták, a katasztrófa azért történt, mert a Pyro-Technik Kft a legelemibb előírásokat sem tartotta be, a baleset, úgymond, kódolva volt.

A PMRFK tájékoztatása szerint T. Ferenc ügyvezető igazgatót, T. Ferenc műszaki igazgatót és K. Zoltán üzemeltetési igazgatót egy rendbeli, több ember halálát okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével és egy rendbeli robbanóanyaggal visszaélés bűntett elkövetésével gyanúsítják, ami kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A cég peremartoni egységének ügyvezetőjét, L. Gábort robbanóanyaggal visszaéléssel gyanúsítják.