Zsanett-ügy: nem vallott az öt rebiszes
További Bulvár cikkek
Másfél éve pattant ki az úgynevezett Zsanett-ügy: a 21 éves lány következetesen állítja, hogy öt rendőr - az akkor még Rebisz, ma Készenléti Rendőrség állományába tartozó T. Péter, F. Zsolt, R. Gábor, B. Gergely és I. Tibor - 2007. május 4-én hajnalban közúti ellenőrzés során megállította Budapesten, egy sötét mellékutcába vitte, majd ketten - T. Péter és F. Zsolt - megerőszakolták.
A rendőrök mindvégig tagadták bűnösségüket. Az ellenük indult közvádas büntetőperben az elsőfokú bíróság csupán az ügyészség által kötelességszegés miatt emelt vádban mondta ki bűnösségüket, amiért nem jogerősen pénzbüntetést, illetve megrovást szabott ki. Eközben E. Zsanett ellen is büntetőeljárás indult hamis vád miatt, ám ezt - éppen a pótmagánvádas ügy miatt - felfüggesztették. A vádló és a megvádoltak november 17-én, hétfőn a Fővárosi bíróságon találkoztak.
A hétfőn megkezdődött eljárásban E. Zsanett jogi képviselője, Tuza Péter ügyvéd ismertette a pótmagánvádat, ami szerint 2007. május 4-én hajnalban a rendőrök megállították E. Zsanett autóját a Múzeum körúton. Először a be nem kapcsolt biztonsági öv, majd az úti okmányok miatt vonták kérdőre az intézkedő rendőrök a fiatal lányt, és arra céloztak, pénzzel is el lehet intézni, hogy ne vegyék el a jogosítványát. A pótmagánvád szerint miután Zsanettnél nem volt pénz, beültették a rendőrautóba azzal, hogy beviszik a kapitányságra vérvételre, azután egy szűk utcában megálltak, és két rendőr - az első- és a másodrendű vádlott - megerőszakolta a lányt.
"Nincs több időnk! Hagyjátok abba! Nem éri meg!" - felkiáltásokkal harmadik társuk félbeszakította az erőszakot, ezután visszavitték a Múzeum körútra a lányt, és autójában hazakísérték. Ekkor Zsanettnek még húszezer forintot kellett adnia rendőröknek, akik megfenyegették, hogy "ha beszél, a világ legrosszabb dolga történik vele". A lány mindezt a XIII. kerületi rendőrkapitányságon mondta el feljelentésében.
Nem vallottak a vádlottak
Az öt rendőrt részben tettesként, részben bűnsegédként vádolja a sértett hivatalos személy által elkövetett kötelességszegéssel, hivatalos eljárásban színleléssel elkövetett személyes szabadság megsértésével, erőszakos közösüléssel és súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolással.
A vádlottak a hétfői tárgyaláson nem tettek vallomást, mind az öten a nyomozás során elmondottakat tartották fenn. Az ő korábbi, a mostani tárgyaláson részletesen ismertetett vallomásaik szerint csak annyi történt, hogy E. Zsanett nagyon sírt, mert barátja szakított vele, viszont nem volt nála semmiféle irat, ezért hazavitték, hogy igazolni tudja magát.
A szolgálati körzet elhagyása és a feljelentési kötelezettség elmulasztása azért történt, mert megsajnálták a zokogó lányt, állt a felolvasott vallomásokban. "Nem közösültem vele, főleg nem erőszakosan" - vallotta korábban F. Zsolt. "Úgy hallottam, hogy a lány a Hooligans zenekar egyik tagjának barátnője, és a Hooliganst rendőrellenes zenekarnak tartják, biztos ez az oka a feljelentésnek" - vélte B. Gergely. "Az egész nonszensz, a lány valamiért biztos haragszik a rendőrségre" - mondta I. Tibor.
Erőszak tehát a vádlottak szerint nem történt, pénzt nem kértek és nem kaptak a fiatal nőtől. Nyilas Levente bíró kérdésére mind az öten úgy válaszoltak, hogy nem érzik bűnösnek magukat.
Szavakon lovagolnak
A vádlottak vallomásai után Tuza Péter annyi megjegyzést tett, hogy az ügyészség a korábbi eljárásban egyszer sem kísérelte meg a vallomások közti ellentmondások, a vallomásokban lévő önellentmondások, illetve a szembesítésekkor felmerült ellentmondások tisztázását. Tuza Péter szerint tíz olyan fontos körülmény van, amiben ezeket mindenképp fel kell oldani, ezekről a könnyebb kezelhetőség kedvéért külön listát is készített, amit a következő tárgyaláson nyújt majd be.
A hétfő tárgyalást nagy médiaérdeklődés kísérte, érdekes momentum volt, amikor a terem előtt gyülekező tévéseknek, újságíróknak, fotóriportereknek Magyar György, a harmadrendű vádlott ügyvédje azt mondta, nem érti, hogy miért nem fontosabb ügyekkel foglalkoznak, hiszen "ez csak egy pótügy". Figyelemreméltó mozzanat volt az is, hogy a tárgyalás kezdete előtt a bíró ismertette, hogy Tuza Péter külön kérésére a teljes tárgyalásról kép és hangfelvétel készül.
A tárgyalás után a rendőrök védői újságíróknak, riportereknek úgy nyilatkoztak, hogy a pótmagánvádas eljárásban nincs új bizonyíték, ami ügyfeleik esetleges bűnösségét igazolná, Magyar György emlékeztetett arra is, hogy E. Zsanett ellen hamis vád miatt eljárás van folyamatban.
Tuza Péter úgy fogalmazott az eljárás várható eredményéről szólva, hogy előzetes várakozásokat megfogalmazni jogászként inkorrekt lenne. Egyetlen elvárása van: hogy ez az eljárás pártatlan és tisztességes legyen. Kérdésünkre, hogy miért van szükség a teljes tárgyaláson kép- és hangrögzítésre, Tuza Péter azt felelte, hogy "ebben az eljárásban szavakon lovagolnak, minden szónak jelentősége van".
A rendőrök ellen indított pótmagánvádas büntetőeljárás szerdán E. Zsanett meghallgatásával folytatódik, majd a tanúkat és a szakértőket hallgatja meg a Fővárosi Bíróság a következő két hétre tervezett hat tárgyalási napon. Ha a bíróság úgy találja majd a bizonyítási eljárás végén, hogy a rendőrök bűnösök, legsúlyosabb büntetésként kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat rájuk.