A hírös kecskeméti zsiványpör

Két sarokra a Cifra Palota borzalmas giccsétól, a bíróság épülete előtt rövidujjú pólóra vetkezett kommandósok tartják szóval egymást a fülledt melegben, a Rákóczi út bíróság előtti forgalmi sávja lezárva, az aszfalton két rendőrautó és egy rabomobil árválkodik. Az épületbe csak röntgenes csomagvizsgálat után és fémdetektoros kapun áthaladva lehet bejutni, a díszes belső terekben mindenfelé kommandósok, biztonsági emberek és rendőrök - kint posztoló társaikhoz képest ők a szerencsésebbek, viszonylag hűvöset tartanak az épület falai.

Folyosói csevej kilenc előtt, a tolmács egy tévéstábnak ecseteli a szerb tanúk és az egyik vádlott közti különbséget: "Endrigó egy költő" - mondja a szerb vádlottról, aki szabatos és szép szerb beszédével vívta ki a nő elismerését, míg vele ellentétben Szlobodan Sztojanovics, a sokat emlegetett védett tanú mondatai jócskán hagynak maguk után nyelvhelyességi kívánnivalót.

Jöttek a lányok táncolni

"A vádlottak előállítása teljes létszámban megtörtént" - nyitja a hétfői tárgyalási napot a bíró. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság stukkóktól roskadozó dísztermében körülbelül tizenöt rendőr és két kommandós (a Hírösből), tucatnyi ügyvéd, tizenegy vádlott feszeng a biztonsági kamerák figyelő szemei előtt. A hallgatóság jórészt hozzátartozókból és a vádlottak nőiből áll, jobboldalt hátul néhány újságíró jegyzetel.

A bíró beszólítja a negyedik védett tanút, akinek kihallgatása már második napja húzódik. A tagbaszakadt, kopasz férfi koromfekete ruhában ül a bíróság elé. 2001-ben utcaiharcos-bajnok volt; amíg ő a teremben van addig tilos bármiféle képrögzítő berendezés használata, a tévés stáb rutinosan távozik.

Klikk a képre!

Telefonlehallgatási jegyzőkönyveket ismertető bíró (Fodor Endre) a felvételeket le is játssza, a beszélgetések az első kettő kivételével M. Richárd és egykori testőre, a tanú, Sz. Zoltán között zajlanak. Mint kiderül, ő Szlobodan Sztojanovicstól tudta meg augusztus 4-én, hogy szorul a hurok "nagyon nagy baj van, kommandósok fogtak meg mindenkit" hangzik az ideges, már-már kiabáló szerb beszéd. Gazdájának Sz. Zoltán adja tovább a rossz hírt: "elkapták őket", "az gyönyörű" - így a válasz.

A lehallgatásra gyanakodó testőr és főnöke között rögtönzött virágnyelven folyik a csevej "jöttek megint a lányok kintről táncolni", értesíti M. Richárdot a Szerbiából becsempészett fegyverek megérkezéséről Sz. Zoltán. Igen ám, de időközben "elkaptak mindenkit" és a "csajokat is lefoglalták" Kecskeméten. A korábban behozott fegyverek viszont még megvannak, azok a lányok "dolgozhatnak bármikor".

Tercsi, Fercsi, Kata, Klára

A gyanúsítottból védett tanúvá előlépett férfi az ügyész kérdéseire elmondja, hogy 2001-ben nyerte meg a utcai harcos bajnoki címet, és még abban az évben kapcsolatba került a vádlottakkal. Az ötödrendű vádlott testőre 2002-ben lett, miután több szórakozóhelyen is kidobóember volt. Eddigre már nagyjábol tisztában volt vele ki kicsoda a csapatban.

Az illegális és legális ügyletekkel foglakozó M. Richárdot, akitől havonta körülbelül háromszázezer forintos fizetést kapott szolgálataiért, több "üzleti" tárgyalásra is elkísérte, ezeken általa ismert és ismeretlen emberek kértek segítséget ügyeik elrendezéséhez, természesen nem hivatalos úton. Bűnözői körökben ugyanis ismert volt, hogy "különféle problémákkal Ricsihez lehet fordulni" - mondja a tanú. "Ez olyan donkorleónés történet" - hangzik hallgatóság soraiból.

(A tárgyalás hangnemére jellemző egyébként a becenevek bizalmaskodó burjánzása, csak úgy röpköd a sok Janó, Ricsi, Laci, Zsiga, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára - még az ügyész és a bíró is afelől érdeklődik, hogy a "Ricsi csapata" milyen volumenű volt az alvilági bandák között.)

Klikk a képre!

A Ricsi csapatához hasonló nagyságú négy-öt volt az alvilági bandák között, de Radnaiéhoz hasonlóról nem volt tudomása a tanúnak, aki szerint a vádlottak védelmet is adtak más alvilági csapatok ellen. Ugyanis "ha valaki komolyabb pénzhez jut, annak hamar híre megy" és bizony nem árt a pártfogás, amitől fogva az is közszájon forog, hogy "az illetőt ki védi". A védelemnek természetesen ára van, pédául ötmillióból kettőt biztos le kell passzolni, de ez az arány persze az összeg nagyságától erősen függ.

Radnai, aki a vád szerint T. Tibor vállalkozó életére tört, érdekeltségeire fenve fogát, körülbelül hasonló méretű szervezet felett uralkodott mint az ellenlábas, azonban ami miatt egyedülálló volt az alatta terpeszkedő alvilági piramis, az a hatalmas vagyon és a politikai és rendőri kapcsolatok. (A más tanúk szájából hallott, hasonlóan bombasztikus kijelentéseken edződött hallgatóság között enyhe derültség.) Konkrét rendőri, politikai kapcsolatról nem akar beszámolni, mivel nem tartozna szorosan a fegyvercsempészés és gyilkossági előkészület ügyéhez, bár tudna neveket mondani, ami miatt már kapott fenyegetéseket is.

Titkos küldetésben járó jedilovagok

A védői kérdések előtt ebédszünet. A szomszédban megbújó McMao's távolkeleti gyorsbüfében dolgozók szerint nem érzékelni semmi különöset a városban, attól hogy Kecskeméten folyik az ország egyik legnagyobb jelentőségű büntetőpere, az itteniek még nem veszik a lelkükre a dolgot, nem is nagyon beszédtéma, az újságokból (Petőfi Népe, hej) pont eleget tudnak meg a fejleményekről. "Annyi, hogy május óta több rendőr jár ide" - biccent két, hatalmas egzotikus hamburgereket lakmározó egyenruhás felé a pultos. "De a maffiózók nem itt ebédelnek" - teszi hozzá, majd újabb adag zöldséges pirított tészta készítésére ösztökéli a kínai alkalmazottat.

Kora délután folytatódik a tárgyalás, ezúttal a fő vádlottak ügyvédei vallatják körmönfont keresztkérdésekkel a tanút. A kérdések nyomán újabb érdekes mozzanatokról hallani a bűnszervezet életéből, például a "jugó" Szlobodan előszeretettel mászkált golyóálló mellényben, Sz. Zoltán kétszer is találkozott vele (egyszer egy Tesconál, máskor a Westendnél), második alkalommal még pisztoly is volt a délszláv kapcsolatnál.

A tanú előadásmódja nem éppen gördülékeny, a gyanúsan sok rendőrségi szlenget használó Sz. Zoltán akadozó beszéde, nyökögése szinte állandó mulatság tárgya a vádlottak hozzátartozói között: "öööö, ilyet konkrétan, hogy valakit meg kellene ölni, ilyet nem hallottam, de, öööö, voltam olyan beszélgetésnek fültanúja, amikor általában a cselekményről szó volt". A tanú nem jeleskedik a konkrétumok sorolásával (szavajárása: "nem tudok konkrétumot mondani"), az ügyvédek sikertelenül próbálnak belőle használható adatokat kihúzni.

A délutánra bemelegedő teremben lassan mindenkire rátelepszik valami ólmos-kedélyes nyugalom, az egyik ügyvéd (az egyetlen aki talárban nyomja végig a tárgyalást) a büntető törvénykönyv puhakötésű példányával legyezgeti magát. Különösebb incidens nem történik, se székdobálás, se bekiabálás, csupán a kósza huzattól becsapódó ablakok keltenek kétszer némi riadalmat. A vádlottak közül többen fejüket forgatva néznek fel a magasszinti ablakokra, mintha attól tartanának, titkos küldetésben járó jedilovagok toppannak be kivont fényszablyával, rendet vágandó a sötét oldal soraiban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!