Putyin pont azt veszi el tőlünk, ami fáj: a húst

Egy évre teljes importtilalmat vezet be Oroszország a gyümölcs, zöldség, marhahús, sertéshús és haltermékek importjára – jelentették be csütörtökön. Az vonatkozik az egész EU-ra (és még egy sor országra, köztük az USA-ra), így Magyarországra is.

Megnéztük, hogy hogyan változott az utóbbi három évben az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export. A fő árukategoriákat nézve így:

Látható, hogy éppen a húsexport növekedése miatt bővült ilyen lendületesen a külkereskedelem. Húsból már nagyobb értékben adunk el Oroszországban, mint zöldség-gyümölcsből, gabonából, vagy feldolgozott élelmiszerből.

Ha pedig megnézzük, hogy az Oroszországban eladott húsexportunkból melyik állat mekkora szeletet képvisel, akkor kiderül, hogy éppen a

az, ami a leginkább húzta a bővülést: két év alatt megtizenhétszereződött az orosz piacon eladott disznóhús mennyisége. A sertészsírral és a vágási melléktermékekkel együtt több, mint a húsexport fele áll sertéstermékekből.

Ugyanakkor egy iparági szakértő nevét nem vállalva azt mondta nekünk, hogy az embargót nem biztos, hogy olyan nehéz lesz kijátszani a fifikásabb kereskedőknek – talán elég lesz olyan értékesítőt találni, aki egy harmadik, embargó alá nem helyezett országból viszi majd tovább az árut Oroszországba. Aki eddig érvényesülni tudott az orosz piacon, mondta forrásunk, valószínűleg nyitott a kreatív megoldások felé.

És az is igaz, hogy a teljes oroszországi exportunknak csak a 9,5 százaléka mezőgazdasági. És hogy a mezőgazdasági exportunkon belül is elég kicsi, 3,4 százalékos csak az orosz piac súlya, tehát nem biztos, hogy túl nagy hatással lesznek ezek a szankciók az ország egészére:

A másik oldalról viszont a mezőgazdaságban az is nehézséget okozhat, hogy az EU-ban ragadt élelmiszerek lenyomhatják a többi termék árát. Ennek a termelők és a kereskedők nem fognak örülni, és az árstabilitásnak sem fog jót tenni, de a mezei fogyasztónak mégis jó lehet.