A fiatalok szívják meg a munkanélküliséget

2014.09.24. 07:27
0 hozzászólás

Az OECD nemrég jött ki a legfrissebb munkaerőpiaci elemzésével, ami Magyarországról is érdekes dolgokat árul el. Tudta például, hogy szlovák nőnek sokkal rosszabb lenni a munkaerőpiacon, mint magyarnak. Vagy hogy tényleg nagyon unortodoxak vagyunk a közmunkaprogramunkkal? Az is kiderült, hogy mindenhol rossz fiatalnak lenni, ha munkát kéne találni, de a legrosszabb talán képzetlen fiatalnak lenni. Mutatunk négy érdekes grafikont a visegrádi országok munkaerőpiacairól.

A munkanélküliség korcsoportonkénti felbontásából a legszembetűnőbb, hogy a fiatalkori munkanélküliség már a válság előtt is komoly problémát jelentett, bár a akkor még csak a 15-24 éves korcsoport 18 százaléka volt munkanélküli, 2013-ra ez olyan mértékűre duzzadt, hogy tavaly csaknem minden harmadik magyar fiatal maradt munka nélkül.

 

Az idősek aránya 2007-hez képest tavalyra majdhogynem megkétszereződött, miközben a középkorú munkanélküliek aránya nem változott jelentősen.

Az OECD adatai is megerősítik az utóbbi évek oktatási reformjai kapcsán gyakran emlegetett állítást, miszerint a képzettebbek kisebb arányban válnak munkanélkülivé. A visegrádi országok mindegyikében a legfeljebb érettségivel rendelkezők voltak a legtöbben a munkanélküliek között, Szlovákiában különösen sokan. 

 

A diplomások között rendre kicsi volt a munkanélküliség, ebben az esetben is Szlovákiában volt a legmagasabb, hat százalék, de Csehországban például csak 2,6 százaléknyi diplomás maradt munka nélkül, Magyarországon pedig csak négy százalék.

A visegrádi országokban a munkaerőpiaci esélyeink durván függnek attól, hogy férfinak, vagy nőnek születünk: az adatok alapján viszont relatíve jó hír, hogy a kétezres évek elejéhez képest javult a nők helyzete a régióban. Ezen a trenden egyedül Magyarország rontott, ahol 2002-ben még kilenc százalékkal volt több a férfiak mediánfizetése, mint a nőké. Ez ugyanakkor még így is elég volt a lengyelekkel közös első helyre, tehát még mindig nem vagyunk annyira szexisták, mint a csehek vagy a szlovákok.

 

Hogy mi a mediánfizetés? Ha sorba állítjuk az összes magyar férfit, és rábökünk a sor közepén állóra és rákérdezünk a fizetésére, pont a magyar férfiak mediánjövedelmét fogjuk válaszként kapni. Tehát nem az átlagbérről van szó, hanem arról az összegről, amit jellemzően a legtöbben ténylegesen haza tudnak vinni. 

Az is érdekes, hogy a régió országai milyen programokra költve igyekeznek enyhíteni a munkanélküliséget, vagy annak mellékhatásait. A grafikonon látszik, hogy két dologban is élen vagyunk a régióban: egyrészt a többi országhoz képest bődületesen sokat költünk munkanélküli segélyre, másrészt pedig példa nélküli a közmunkaprogramunk, amelyre a nemzeti össztermékünk 0,22 százalékát áldozzuk be.

 

Relatíve keveset fizetünk viszont a cégeknek azért, hogy válság esetén ne egyből kirúgják az embereket,  és arra sem ösztönözzük őket állami eszközökkel, hogy új embereket vegyenek fel. Ami még szembeötlő különbség, hogy Szlovákia és Lengyelország nagyon sokat költ korkedvezményes nyugdíjra, ami Csehországban és Magyarországon nem jelent látható tételt az állam kiadásai között. Itthon ugye a kormány komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években, hogy ez így legyen.