Tíz ábra arról, hogy hogy éltünk tavaly
További Chart cikkek
Magyarországon 2013-ban a háztartások 1 millió 287 ezer forintos egy főre jutó éves bruttó jövedelme 4,3 százalékkal haladta meg a megelőző évit. A bruttó jövedelmeken belül a munkajövedelmek aránya volt a legnagyobb (67,8 százalék), amelyek 81,6 százaléka főállású munkából származott.
A háztartások összes jövedelmének közel harmadát a társadalmi jövedelmek - nyugdíj, nyugdíj-kiegészítés, munkanélküli-ellátások, családi pótlék stb. – tették ki, egy főre jutó éves átlagos értékük 389 ezer forint volt. A társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb arányt (81,2 százalék) a nyugdíjak képviselték.

Az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon valamelyest nőtt. Az úgyneveztt Gini-együttható, amely a jövedelmük nagysága alapján sorba rendezett népesség, illetve az általuk birtokolt jövedelmi hányad kapcsolatát mutatja, 2013-ban 27,9 százalék volt Magyarországon. Ezzel még alatta vagyunk a 30,5 százalékos európai átlagnak.
A magyar társadalom legszegényebb húsz százaléka ugyanakkor 2013-ban a jövedelem egészének három tizedével kevesebből részesült, mint egy évvel korábban. Ez a jövedelem a felső három ötödhöz vándorolt.
A jövedelmi egyenlőtlenségek területi megoszlására még mindig az jellemző, hogy Budapest élesen elválik a többi településtípustól: itt él a legtöbb gazdag ember, és itt vannak a legnagyobb egyenlőtlenségek is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban oszlik meg a legarányosabban a jövedelem, és a középréteg is az ilyen városokban a legnagyobb.

Budapesten 1 millió 341 ezer forint volt 2013-ban az egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelem, a nagyvárosokban 1 millió 138 ezer forint, míg a községekben 863 ezer forint.
Ki a súlyosan deprivált?
A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.
Közép-Magyarországon 1 millió 181 ezer forint volt 2013-ban az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem. Közép-Dunántúl lakóinak átlagos jövedelme nagyjából azonos a nyugat-dunántúliakéval (1 millió 45 ezer, illetve 1 millió 101 ezer forint/fő/év), Észak-Alföld és Észak-Magyarország a sereghajtó, ahol a népesség egy főre jutó átlagos jövedelme 849 ezer, illetve 892 ezer forint volt.
A munkajövedelem aránya a bruttó jövedelmeken belül Budapesten volt a legmagasabb (72,4 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,6 százalék).
Kikre vonatkozik a társadalmi kirekesztés kockázata?
Ide sorolják azokat, akik
- súlyosan depriváltak, vagy
- alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagy
- a relatív szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el az átlagjövedelem 60 százalékát.
Az Európai Unióban szokásosan használt terminológia szerint 2013-ban
- a relatív jövedelmi szegények közé a lakosság 14,6 százaléka tartozott,
- 23,9 százaléka súlyosan deprivált
- és 9,2 százaléka élt nagyon alacsony munka intenzitású háztartásban.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya együttesen 31,1 százalékot ért el, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi.
2013-ban a lakosság 31,1, előtte viszont 33,5 százalék volt kitéve ezeknek a veszélyeknek, tehát a helyzet a Magyar Tudományos Akadémia kutatói szerint viszont a helyzet az elmúlt években meredeken romlott. Arról, hogy miért tér el az MTA és a KSH kutatásának eredménye, keretes írásunkban olvashat.
Ellentmond az MTA kutatása a KSH-énak?
Az MTA kutatásában részt vevő Messing Vera az Indexnek azt mondta, az eltérés oka az, hogy más módszertannal dolgoztak a két tanulmányban. A KSH legfrisebb publikációja az Eurostat sztenderdekkel (és a saját korábbi gyakorlatával szemben) azt az évet jelöli meg, amire az adatok vonatkoznak (tehát a 2013 tavaszán felvett survey, 2012 március - 2013 márciusi időszakra vonatkozik, és ezt ebben a publikációban 2012-ként hivatkozzák). Ez azt jelenti, hogy ami az Eurostatban (és az MTI kutatásában is) 2013-ként szerepel az, ami a most publikált KSH kiadványban 2012-ként jelenik meg.
Életkor szerint vizsgálva valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyerekek tartoznak. Körükben 2013-ban az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb volt azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának.

Ennek az az egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyerek, a másik pedig az, hogy a kisgyerekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezeknek a családoknak kevesebb pénze van. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az elszegényedés kockázata, a 65 éven felüliek már jóval átlag alatt érintettek.
A KSH idei adatfelvétele az depriváltságot meghatározó kilenc mutató mellett tartalmazott még öt tételt, amiből elég szomorú dolgok derülnek ki az ország anyagi helyzetére nézve.
A felmérés során a megkérdezettek 29,8 százaléka válaszolta, hogy anyagi okokból nem engedheti meg magának, hogy régebbi ruhái helyett újat vásároljon. A két pár cipőre vonatkozó kérdésnél mindössze 4,2 százalék válaszolta, hogy nem rendelkezik két pár cipővel.
A magyarok 36,7 százalékának nincs pénze arra, hogy rendszeresen meghívja magához a barátait, és csaknem harmaduk, 32,6 százalék nem engedhette meg magának, hogy rendszeresen járjon moziba, színházba, vagy sportolni. 2013-ban az emberek kicsit több mint egynegyede nem engedhette meg magának, hogy hetente egy kisebb összeget magára is költsön.
2013-ban a háztartások egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 833 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy reálértéken, vagyis az éves 1,7 százalékos inflációt is figyelembe véve 2013-ban a fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt, tehát szinte alig változott. A háztartások még mindig lakásfenntartásra és rezsire, ételre és (nem alkoholos) italra, valamint közlekedésre költenek a legtöbbet.
A kiadásokon belül 1,3 százalékkal csökkentek a rezsikiadások, és kis mértékben többet költöttünk ételre és italra, valamint közlekedésre. A napi szükségletek (étkezéssel,lakásfenntartással és közlekedéssel kapcsolatos költségek) kifizetése után a kiadások mintegy 40 százalékát fordíthatták további fogyasztásra a háztartások.
2012-höz képest a leggazdagabb háztartások fogyasztási kiadása az inflációt is figyelembe véve 2,8 százalékkal csökkent, míg a legszegényebbeké az átlagost jóval meghaladóan, 5 százalékkal nőtt.
A legszegényebb húsz százalék 2012-höz képest 2013-ban reál értéken nagyjából ugyanannyit költött lakásfenntartásra és energiára. Élelmiszerre viszont 8,9, közlekedésre pedig csaknem 14 százalékkal többet költöttek reálértéken.
A fogyasztásbeli egyenlőtlenségekben is látszanak a már emlegetett regionális egyenlőtlenségek.

A megkérdezettek 0–10-es skálán értékelték,hogy összességében mennyire elégedettek az életükkel. A válaszok átlagértéke a felnőtt lakosságra 6,15 pont volt. Sokkal kevésbé voltunk elégedettek a jövedelmi helyzetünkkel: itt az átlag 5,21 pont volt a tízes skálán.
Érdekes, hogy minden második 16–24 év közötti magyar fiatal arról számolt be, hogy nagyon elégedett az életével. Az életükkel nagyon elégedettek aránya az idősebb generációkban folyamatosan csökkent, a legidősebb korcsoportban 19 százalék volt.
Az is feltűnő, hogy a középkorú, 35-64 éves korosztály nagyon elégedetlen volt az anyagi helyzetével 2013-ban. Az anyagi helyzetükkel nagyon elégedettek aránya a két szélső korcsoport kivételével nem érte el a 20 százalékot. Ezzel szemben a 45–54 évesek közül minden ötödik megkérdezett nagyon szegénynek érezte magát.
Az, hogy mennyi pénzünk van, arra is hatással van, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, és természetesen arra is, hogy hogy értékeljük az anyagi helyzetünket. De amíg az anyagi helyzetünk értékelése szoros összefüggésben van azzal, hogy mennyi pénzünk van, az látszik, hogy az élettel való elégedettség csupán a legszegényebbek és a leggazdagabbak esetén mutat szorosabb összefüggést az egyén gazdasági helyzetével. A pénz tehát csak a szegényeket és a gazdagokat boldogítja. Ez jól látszik a charton is.
Az oldalról ajánljuk
- Külföld
2002 óta először hatoltak be izraeli tankok Ciszjordániába
A térséget továbbra is a palesztin hatóságok vezetik, de hosszú katonai jelenlétre számíthatnak.
15 perce
- Jégkorong
Kapott gól nélkül elődöntős a címvédő FTC, az alapszakasz győztesével játszik a döntőért
Négy közé jutott a DEAC és a DVTK is.
február 19., 08:31
- Popkulturális
A Beatles utáni legjobbak léghajón érkeztek
A gombafejűek pont olyan jól egészítették ki egymást, mint a Led Zeppelin muzsikusai.
február 19., 08:53
- Belföld
Közel 3,5 milliárd forintba került az államnak a Nemzeti Sport
A sportújság eladásain az államosítás sem segített.
február 19., 08:49
- Cinematrix
A brutalista rendezője egy forintot sem keresett a filmjével
Brady Corbet szerint sok Oscar-jelölt alkotó a saját lakbérét sem képes kifizetni.
február 19., 09:05
- Gazdaság
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
február 19., 09:04
- Külföld
Vádat emeltek Orbán Viktor és Donald Trump szövetségese ellen puccskísérlet miatt
Egy elnököt és egy bírát is ki akart iktatni.
február 19., 08:26
- Sport
Pocsék kezdés után történelmi bravúr a Vasas röplabdázóitól Európában
„Csapatszinten talán a szezon legrosszabb teljesítményét nyújtottuk.”
február 19., 08:26
- Futball
Az NB III kiesőjelöltjénél folytatja az Újpest és a Vasas korábbi kiválósága
Végül az sem szegte kedvét, hogy „hamászos robbantónak” gúnyolták.
február 19., 09:22
- Kultúr
Ő a magyar irodalomtörténet talán legtöbbet tárgyalt és leginkább vitatott alakja
A Jókai 200 bicentenáriumi konferencián fel kellett kötni a gatyánkat.
február 19., 08:28
- Külföld
Donald Trump nyíltan egy olyan gengszter mellé áll, mint Vlagyimir Putyin – kiakadtak a demokraták az amerikai elnök kijelentése miatt
február 19., 06:07
- Sport
Díjesővel indította az évet a magyar motorsport 19 éves bajnoka
Két kategóriát lépett egyszerre – komolyabb zökkenőktől mentesen.
február 19., 08:03
- Kultúr
Pintér Béla: Ha valakit meg akarnak semmisíteni, nem válogatnak az eszközök között
Még mindig fél attól, hogy megfojtják a színházát.
február 19., 08:05
- Vélemény
Amerika adja a NATO erejét, és az elnökét nem Brüsszelben választják
Amíg a NATO jelen formájában létezik, ostobaság egy európai „ellen-NATO” álmát kergetni. Hegyi Gyula írása.
február 19., 06:12
- Kultúr
A turisták ilyet még biztosan nem láttak Budapesten
Most először a külföldieket is várják.
február 19., 10:07
- Külföld
Brüsszelben riadót fújnak, újabb válságtanácskozás jöhet Trump béketárgyalásai miatt
Az Európai Unió nem szeretné, hogy az amerikaiak Ukrajna és az EU nélkül tárgyaljanak Moszkvával.
február 19., 09:31
- Külföld
Több mint 150 kis kardszárnyú delfint vetett partra a víz Ausztráliában
Az állatok a nedves homokban ragadva reménytelen helyzetbe kerültek.
február 19., 10:03
- Külföld
Tíz év börtönre ítéltek egy férfit, aki megpróbálta megölni a volt japán miniszterelnököt
A merénylő azt állította, hogy nem a kormányfő megölése volt a szándéka.
február 19., 09:50
- Tech-Tudomány
A Gmailen terjedő újabb átverések miatt a kiberszakértők megkongatták a vészharangot
A csalók a mesterséges intelligencia eszközeivel élve igyekeznek átverni a felhasználókat.
február 19., 07:44
- Futball
Augusztus óta nem látott sikerrel kerülhet még közelebb a bajnoki címhez a Liverpool
Az Arsenal volt a legutóbbi csapat, amelyik képes volt rá.
február 19., 07:31
- Belföld
Bezuhant a születésszám, óvodabezárási hullám jöhet Budapest egyik kerületében
A szülők dühösek, a városvezetés a tragikus születésszámokkal érvel.
február 19., 07:39
- Belföld
Karácsony Gergely: A főváros csatlakozik az állam elleni perhez az Óbudai Gázgyár méregtelenítéséért
200 ezer tonna mérgező, rákkeltő szennyező anyagot kellene felszámolnia az MVM-nek.
február 19., 06:45
- Belföld
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
február 19., 06:58
- FOMO
Komoly okai vannak, miért nincs híd a Gibraltári-szorosban
Geológiai, mérnöki, gazdasági és geopolitikai magyarázat is van rá.
február 19., 07:03
- Külföld
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot
Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.
február 19., 06:19
- Futball
Messi fia apja nyomdokain, már-már a papa Getafénak rúgott álomgólját másolta
A legfőbb különbség: Ciro jobblábas, nem úgy, mint a papa.
február 19., 06:31
- Belföld
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai
A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.
február 19., 06:33
- Gazdaság
Romániai céget vásárol fel a Duna Aszfalt Zrt.
Az adásvétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
február 19., 07:19
- Külföld
Ötéves kislány buktatott le egy gyermekpornográf felvételeket tároló férfit
Több mint ötezer felvétel került elő.
február 19., 06:14
Rovataink a Facebookon