Így múlik el a magyar krumpli dicsősége

D  FO20100804012
2019.01.30. 11:25
14 hozzászólás

Január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, aminek az oka a folyamatosan csökkenő vetésterület, és az alacsony tárolókapacitás, írta kedden a Világgazdaság.

Ha a KSH adatai alapján megnézzük, elég látványos a magyar burgonyatermesztés visszaesése: amíg a hatvanas években még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már csak 341 ezer tonna volt.

A fogyasztás viszont nem változott 2010 és 2017 között érdemben, ahogy az a KSH adatai alapján is látszik.

A magyar krumplifogyasztás egyre nagyobb mértékben jelenti importburgonya fogyasztását, ugyanis az itthon megtermelt krumpli egy része exportra megy. Közben ugyanakkor többet is költünk burgonyára, ugyanis miközben a fogyasztás mennyisége nem változott, a krumpli sokat drágult.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, miközben egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte (ez csaknem 80 százalékos áremelkedést jelent). A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya már 300 forint körüli áron kapható.

(Borítókép:  Földi Imre / MTI)