A legmelegebb évtized – egészen a következő évtizedig

Az Index is megírta a minap, hogy a NASA mérései szerint az előző volt bolygónk valaha mért legmelegebb évtizede. Ezen belül 2019 volt a második legmelegebb év a rendszeres hőmérséklet-mérések kezdete, tehát a 19. század közepe óta. 

Sajnos a hasonló, rekordforróságot jelző statisztikákhoz már hozzászokhattunk. Miközben persze fontos folyamatosan tudatosítani magukban, hogy mekkora bajban is vagyunk, sokan érzéketlenné válnak a perzselő forróságot jelző (és előrejelző) meteorológiai hírekhez.

Például ki kapja már fel arra a fejét, hogy az elmúlt 170 évben az utóbbi öt év volt az első olyan ötéves periódus, ahol minden év hőmérséklete több mint 1 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti átlagot?

Talán, ha ugyanezt grafikonon látjuk, jobban átmegy az üzenet: hatalmas a probléma.

Ahogy az ábrán látszik, (egyelőre) 2016 tartja magát a valaha mért legmelegebb év kitüntető pozíciójában, amelyet főként az El Niño időjárási anomáliának köszönhet. Ha még anomáliának lehet nevezni a szélsőséges időjárási eseményeket, a sokéves átlagtól egyre jobban eltérő, és egyik évről a másikra ellentettjükre változó aszályokat és áradásokat, hőhullámokat és sarkvidéki hidegbetöréseket.

terkep.png

Tavaly két hőhullám is tízezrével ölte az embereket Európában, júniusban és júliusban. Franciaországban június 28-án új országos rekordmeleget, 46 fokot mértek, de megdőltek a hőmérsékleti rekordok Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban is.