Nagy tervei vannak a kormánynak a legrosszabb megújuló energiával

Korábban már elemezgettük a kormány idén megjelent energia és klímastratégiáját, szakértőkkel és az ezért felelős államtitkárral, Kaderják Péterrel is. A stratégia egyik aspektusa viszont új megvilágításba került nemrég:

Mindez annak fényében érdekes, hogy az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC nemrég arra figyelmeztette a világ döntéshozóit, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat biomassza, vagyis gyakorlatilag fa elégetésére cserélni valójában nem igazán megújuló, és a klímaváltozás szempontjából is elég rossz. Márpedig a kormány eléggé számít erre a "megújuló" energiaforrásra a klímaváltozás elleni harcában. 

Az EASAC közleménye szerint az, ha biomasszával működő erőművekkel váltjuk ki mondjuk a szénerőműveket, ami a jelenlegi szabályozás szerint megfelel a klímavédelmi céloknak, valójában még több szén-dioxid kibocsátásával is jár, mintha hagynánk, hogy tovább lapátolják a szenet  kazánokba. A tudósok szerint

Az EASAC tanácsát a magyar kormány is megszívlelhetné, a 2030-ig tervező klímastratégiában ugyanis növelné a biomassza és megújuló hulladék részesedését az áramtermelésben és a fűtésben is. 

A villamosenergia-termelésben a kormány 10 év alatt ezer gigawattórával növelné, a  jelenlegi több 2332 gigawattóráról 3328-ra. Mindez része a célnak, hogy 2030-ra a villamosenergia 20 százalékát megújuló forrásból nyerjük. Csakhogy szakértők szerint a biomassza, amennyiben igazából fáról van szó, messze nem olyan megújuló, ugyanis egy ma elültetett facsemete, fajtól függően 50-100 év múlva tud majd annyi szén-dioxidot megkötni, mint most, amikor kivágjuk és elégetjük. Ennyi idő alatt viszont már visszafordíthatatlan hatásai lesznek a klímaváltozásnak. 

Ahogy látszik, és ahogy erről már írtuk, a leginkább a napenergia hozzájárulását növelné a kormány, de a második legnagyobb növekedést a biomasszától reméli, miközben a szélenergia felhasználása változatlanul alacsony szinten maradna.

Még nagyobb hangsúlyt kap a biomassza a fűtésben. Az energiastratégia szerint "a fűtési és hűtési szektorban a megújuló energia aránya addicionális intézkedésekkel megközelítheti a 30%-ot 2030-ban". Csakhogy ennek a túlnyomó része biomasszából és megújuló hulladékból jönne. " "Nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a távhőszolgáltatásban, valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben" - írja a stratégia. 

Mindez viszont nem azt jelenti, hogy a kormány továbbra is azt szeretné, hogy az emberek fával fűtsenek otthon, sőt, a stratégia azzal számol, hogy 2030-ig a lakosság biomassza-felhasználása 46 százalékkal csökken. Az ipari felhasználás viszont növekedne, ami az EASAC szerint pont elég rossz ahhoz, hogy ne legyen része egy klímastratégiának.