Az idősebbek jobban ellenzik a Fudan Egyetemet, mint a fiatalok

2021.09.09. 18:17
A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség tagjainak a Fudan Egyetemhez és a pedofiltörvény melegellenes módosításához való viszonyulásáról.

Júliusi omnibuszkutatásunkban a 18–64 éves, tehát gazdaságilag aktív online népesség Fudan Egyetemmel és a pedofiltörvény melegellenes módosításával kapcsolatos véleményére voltunk kíváncsiak. Ezerfős mintánk országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre is.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júliusában zajlott.

Fudan Egyetem

A magyar kormány a kínai Fudan Egyetemnek tervez magyarországi campust építeni, amelyhez 550 milliárd forintos kínai hitelt vesz igénybe. A campus helye Budapest azon részén lenne, amely jelenleg a Diákváros nevű lakhatási és infrastrukturális projektnek van fenntartva. A budapesti campus számára az állam ingyenesen öt saját tulajdonú ingatlant adna át.

A válaszadók legnagyobb hányada nem ért egyet azzal, hogy a Fudan Egyetem Magyarországon campust építsen. Ezen belül a leginkább azzal nem értenek egyet, hogy a Fudan Egyetem-beruházás finanszírozásához az állam kínai hitelt vegyen fel 550 milliárd forint értékben (76 százalék), ezt követően pedig azzal, hogy a beruházást (akár saját forrásból, akár hitelből) a magyar állam finanszírozza (70 százalék). Hasonlóan 70 százalék körül van annak ellenzése is, hogy a magyar állam ingyenesen biztosít területet és ingatlanokat a Fudan-campus építéséhez, és annak, hogy a Fudan-campus azon a helyen épüljön fel, amely eredetileg a Diákváros nevű magyar lakhatási és felsőoktatási projekt tervezett helyszíne lenne. Magával a beruházással általánosságban a válaszadók 62 százaléka nem ért egyet.

A válaszadók 69 százaléka hallott a fent említett Fudan Egyetem-campus építési tervéről. Ezen belül a legtájékozottabbak az 55 év feletti nyugdíjasok, nekik több mint négyötödük, míg a 18–24 éves korosztálynak kevesebb mint a fele hallott már erről. A campus helye Budapesten lenne, így nem meglepő, hogy a Közép-Magyarországon, azon belül is a Budapesten lakóknál a legmagasabb ismertsége aránya (80 százalék). Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekszik a tervezet ismertsége, ami azt jelenti, hogy míg az alapfokú végzettségűek kevesebb mint fele, addig a felsőfokú végzettségűek közel 90 százaléka hallott már róla.

A válaszadók több mint háromötöde egyáltalán nem vagy inkább nem ért egyet magával az intézkedéssel. Az 55–64 éves korosztály több mint kétharmada ellenzi az építkezést, míg ez a 18–24 évesek kicsivel több mint felére igaz. A végzettséget tekintve a felsőfokú végzettségűek 70 százaléka nem támogatja az intézkedést, míg ez az arány a nyolc általánossal rendelkezőknél a legalacsonyabb (48 százalék), azonban náluk a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy támogatják-e a beruházást (23 százalék).

A válaszadók több mint 70 százaléka nem támogatja, hogy az építkezést (akár saját forrásból, akár hitelből) a magyar állam finanszírozza. Ennél többen, a válaszadók több mint 76 százaléka egyáltalán nem vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a magyar állam a beruházás finanszírozásához kínai hitelt vegyen fel 550 milliárd forint értékben. Minden életkori csoportnál elmondható, hogy az ellenzők aránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik, azaz leginkább az 55–64 évesek azok, akik nem támogatják egyik finanszírozási formát sem. Ugyancsak az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan növekszik az ellenzők aránya, ez azt jelenti, hogy az alapfokú végzettségűek körülbelül háromötöde, a felsőfokú végzettségűek több mint 75 százaléka nem támogatja.

A válaszadók közel 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy egyrészről a Fudan-campus azon a helyen épüljön fel, ami eredetileg a Diákváros nevű magyar lakhatási és felsőoktatási projekt tervezett helyszíne lenne. Másrészről pedig azzal, hogy a magyar állam ingyenesen biztosítson területet és ingatlanokat a Fudan-campus építéséhez. Az életkort vizsgálva a 35–44 és az 55–64 évesek azok, akik a leginkább (több mint 70 százalék) ellenzik a fentieket, azonban a többi korosztálynál is meghaladja a 60 százalékot az ellenzők aránya. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ellenzi a Fudan-campus felépülését a Diákváros helyén, valamint azt is, hogy a magyar állam ingyenesen biztosítson területeket és ingatlanokat a beruházáshoz.

A válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogy ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, melyik pártra szavaznának (függetlenül attól, hogy lakóhelyükön jelen van-e az adott párt), és ezen eredményeket összevetettük az intézkedés támogatottságával. Eredményül azt kaptuk, hogy az ellenzékre szavazók legnagyobb hányada (78 százalék) nem támogatja azt, hogy a Fudan Egyetem campust építsen Magyarországon, de leginkább azt nem támogatják, hogy ennek finanszírozásához kínai hitelt vegyen fel a magyar állam (85 százalék), azonban ezt a kormánypárti szavazók több mint fele sem támogatja.

Pedofiltörvény

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény nemrégiben kiegészült az LMBTQ emberekkel kapcsolatos pontokkal. A törvénymódosítás tiltja a „hagyományostól eltérő” szexuális kapcsolat bemutatását a 18 évnél fiatalabbak körében, ezenkívül tiltja a homoszexualitás megjelenítését, népszerűsítését, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának a bemutatását, valamint az ilyen témában megjelenő médiatartalmak elérhetőségét a 18 év alattiak számára.

A válaszadók legnagyobb hányada hallott erről a törvénymódosításról. Az ezzel való egyetértés sokkal differenciáltabb, mint az a Fudan Egyetem campusának építési beruházásával kapcsolatban tapasztalható. Mindez azt jelenti, hogy a pedofiltörvénnyel a válaszadók kétötöde ért egyet, egyötöde igen is meg nem is, míg 30 százaléka nem ért egyet.

A törvénymódosításról a válaszadók négyötöde hallott. Az életkor, az iskolai végzettség és az anyagi helyzet növekedésével párhuzamosan nő a tájékozottság aránya. A törvény a gyermekek védelmét szolgálja, így nem meglepő, hogy a gyermekesek (83 százalék) valamivel nagyobb arányban hallottak a törvénymódosításról, mint a gyermektelenek (75 százalék). A válaszadók több mint fele szerint a törvény növelheti az indulatokat a „nem hagyományos” szexualitású (szexuális másság, homoszexualitás, egyéb LMBTQ) közösségek ellen. Több mint kétötödük úgy gondolja, hogy ez a törvény megnehezíti azoknak az embereknek az életét, akik érintettek a „nem hagyományosnak” mondott szexualitásban, illetve hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén ígéretüknek megfelelően vissza kell vonniuk a törvényből azokat a tartalmakat, amelyek nem a pedofil bűnelkövetéssel, hanem a szexuális másságokkal foglalkoznak. Hasonló arányban értenek egyet azzal, hogy ha a „nem hagyományos” szexualitás túl sokat jelenik meg a médiában, akkor az népszerűsítheti ezeket a viselkedésformákat, illetve azzal, hogy a 18 éven aluliaknak is szóló nyilvános médiatartalmakban korlátozni kell a „nem hagyományos” szexualitás megjelenítését, mert az ilyen szabályozásban az államnak szerepe van. Az oktatási intézmények és az azokban foglalkoztatottak szerepéről és felelősségéről megosztottak válaszadóink.

A válaszadók között valamivel magasabb arányban vannak azok, akik egyetértenek a törvénnyel, azonban az arányuk nem éri el az 50 százalékot.

A törvénymódosítással leginkább a 45–54 évesek értenek egyet teljesen vagy inkább (53 százalék), míg a többi korosztálynál a támogatók aránya nem éri el az 50 százalékot, és ezen belül is leginkább a harminc év alattiak azok, akik nem értenek egyet vele.

A módosítással való egyetértés a településméret csökkenésével párhuzamosan növekszik, azaz a fővárosban támogatják legkevésbé. Mindez magával vonja a régiószintű eltéréseket is, ami azt jelenti, hogy a Kelet- és Nyugat-Magyarországon élők több mint kétötöde támogatja és 25-30 százaléka ellenzi a módosítást, míg a Közép-Magyarországon élők 38 százaléka támogatja és szintén ugyanennyien nem értenek vele egyet. Ezzel szemben az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan emelkedik azoknak az aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. A gyermekes párok több mint fele támogatja a törvénymódosítást.

Ezt követően megkérdeztük, mennyire értenek egyet azzal, miszerint ez a törvény megnehezíti azoknak az embereknek az életét, akik érintettek a „nem hagyományosnak” mondott szexualitásban (szexuális másság, homoszexualitás, egyéb LMBTQ), illetve azt is, hogy véleményük szerint ez növelheti-e az indulatokat a „nem hagyományos” szexualitású közösségek ellen. Az előbbi állítással a válaszadók 44 százaléka, míg az utóbbival kicsivel több mint fele ért teljesen vagy inkább egyet. Ezen belül mindkét állítással inkább a nők értenek egyet, de ezen belül is főleg az indulatok esetleges növekedésével (nők: 56 százalék, férfiak: 46 százalék). Kicsivel több mint felük gondolja azt, hogy a törvény megnehezítheti a „nem hagyományosnak” mondott szexualitásban élők életét (nők: 50 százalék, férfiak: 39 százalék).

Nyolc általánossal rendelkező válaszadóink több mint fele gondolja azt, hogy ez megnehezítheti az érintettek életét, míg a felsőfokú végzettségűek közel háromötöde, illetve a középfokú végzettségűek és a nyolc általánossal rendelkezők kicsivel több mint fele ért teljesen vagy inkább egyet azzal, hogy ez a törvény növelheti az indulatokat. A háztartás típusánál azt tapasztaltuk, hogy a gyermekkel élő egyedülállók háromötöde, valamint azon egyedülállóknak, akik mással élnek, és a többgenerációs családoknak több mint fele ért teljesen vagy inkább egyet azzal, hogy a törvény megnehezítheti az érintettek életét. A kormánypártiak egynegyede, míg az ellenzékiek háromötöde ért teljesen vagy inkább egyet azzal, hogy ez a törvénymódosítás meg fogja nehezíteni az érintettek életét. Továbbá a kormánypártiak 25 százaléka és az ellenzékiek több mint kétharmada gondolja azt, hogy mindez növelheti az indulatokat a „nem hagyományos” szexualitású közösségek ellen.

A következő kérdéseink az oktatási intézmények feladatával voltak kapcsolatosak. A válaszadók 35 százaléka teljesen vagy inkább egyetért, és szintén ugyanekkora hányaduk ért egyet is meg nem is azzal, hogy nem az oktatási intézmények feladata, hogy a szexuális életről/szexualitásról beszélgessenek a gyermekekkel, valamint azzal, hogy ez a szülő(k) feladata. Valamivel többen (37 százalék) értenek teljesen vagy inkább egyet azzal, hogy az iskolában csak azok a szervezetek és személyek foglalkozhassanak szexuális felvilágosítással, akiket a kormány regisztrál ilyen tevékenységre. Ezen belül megosztottak a válaszadók az egyes demográfiai csoportok szerint, és nem lehet kiemelni egyetlen olyan csoportot sem, amely a leginkább egyetért vagy nem ért egyet ezekkel az állításokkal. Azonban a pártpreferenciánál azt tapasztaltuk, hogy a kormánypárti szavazók 55 százaléka gondolja teljesen vagy inkább azt, hogy nem az oktatási intézmény, hanem a szülők feladata, hogy a szexuális életről beszélgessenek, ugyanez a kérdés ellenzéki szavazóknál nagyon megosztott. Ugyancsak a kormánypárti szavazók több mint kétharmada szerint csak azon szervezeteknek és személyeknek kellene felvilágosítást tartaniuk, akiket a kormány regisztrál ilyen tevékenységre, az ellenzéki szavazóknál ez az arány 26 százalék.

Érdekelt minket az is, hogy mennyire értenek egyet azzal, miszerint a 14–18 éves korosztály oktatási intézményben egyáltalán ne kapjon felvilágosítást a „nem hagyományos” szexualitású (szexuális másság, homoszexualitás, egyéb LMBTQ) kultúrákról. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók 44 százaléka gondolja azt, hogy kapjanak felvilágosítást, míg egynegyede, hogy ne. A településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy kapjanak erről felvilágosítást a 14–18 évesek. Ezen belül a budapestiek több mint fele úgy vélekedik, hogy az iskola világosítsa fel a fiatalokat, míg a falun vagy községben élőknél ez az arány valamivel kevesebb (37 százalék). A gazdasági aktivitást tekintve azt tapasztaltuk, hogy a tanulók (59 százalék), a gyesen vagy gyeden lévők (56 százalék), az aktív szellemi dolgozók (54 százalék) és az egyéb eltartottak (52 százalék) azok, akik inkább gondolják úgy, hogy az oktatási intézményben a tinédzserek kapjanak felvilágosítást a „nem hagyományos” szexualitású kultúrákról. Hasonlóan vélekedik a felsőfokú végzettségűek több mint fele is. Az ellenzéki szavazók 57 százaléka, míg a kormánypárti szavazók 26 százaléka szerint kapjanak felvilágosítást a fiatalok a „nem hagyományos” szexualitású kultúrákról.

Utolsó kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek az alábbiról: az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén ígéretüknek megfelelően vissza kell vonniuk a törvényből azokat a tartalmakat, amelyek nem a pedofil bűnelkövetéssel, hanem a szexuális másságokkal foglalkoznak. Összességében a válaszadók 44 százaléka támogatja teljesen vagy inkább a visszavonást. Ezen belül a nyolc általánossal rendelkezők közel háromötöde, a közép-magyarországiak fele, azon egyedülállóknak, akik gyermekkel élnek együtt, 64 százaléka, a többgenerációs családoknak több mint fele és azon egyedülállóknak, akik mással élnek, 50 százaléka támogatja a visszavonást. A kormánypárti szavazók 28 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 58 százaléka vélekedik úgy, hogy el kell távolítani a törvényből azokat a tartalmakat, amelyek nem a pedofil bűnelkövetéssel, hanem a szexuális másságokkal foglalkoznak.

A kutatás az Index és a  KutatóCentrum  együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júliusában zajlott.

  • Tippek
  • Bankszámla