Így változtatta meg a járvány az étkezési szokásainkat

Augusztusi omnibuszkutatásunkban a 18–64 éves, tehát gazdaságilag aktív online népesség étterembe járási és ételrendelési szokásaira voltunk kíváncsiak a koronavírus-járványt megelőző és a harmadik hullám utáni időszakban. Az ezerfős mintánk országosan reprezentatív korra, nemre, régióra, településtípusra és végzettségre a fent megjelölt korosztályra vonatkozóan.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 augusztusában zajlott.

A járvány hatása az étterembe járási szokásokra

A koronavírus-járványt megelőző időszakban, 2020 márciusa előtt a válaszadók egytizede egyáltalán nem, 16 százaléka ritkábban mint évente, 37 százaléka évente párszor, 27 százaléka legalább havonta egyszer és körülbelül egytizede legalább hetente egyszer járt étterembe. Azt tapasztaltuk, hogy a járványidőszakot követően a válaszadók körülbelül felének nem változtak az étterembe járási szokásai, 37 százalékuk viszont ritkábban jár étterembe, ezen belül is azoknak nőtt meg legjelentősebben az arányuk, akik korábban igen, de jelenleg már egyáltalán nem járnak. Az adatok azt mutatják viszont, hogy a harminc év alattiak közel egyötöde sűrűbben jár étterembe most, mint tette a járvány előtt, az egyedül élők több mint kétötöde viszont ritkábban.

A két időszak étterembe járási gyakoriságát vizsgálva a legfontosabb tapasztalat az, hogy a harmadik hullámot követően jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik egyáltalán nem járnak étterembe. Az életkor csökkenésével párhuzamosan növekszik azoknak az aránya, akik legalább hetente egyszer eljárnak étterembe, de ezen gyakori étterembe járó csoport részaránya még a 18–24 évesek körében sem éri el a húsz százalékot. A településméret és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő azoknak az aránya, akik meg szoktak látogatni vendéglátóhelyeket: az étteremlátogatás a felsőfokú végzettségű, fővárosban élőkre jellemzőbb, ugyanakkor e kvalifikáltabb csoport körében is jelentősen megnőtt az aránya a járványidőszak után azoknak, akik soha nem teszik ezt. Az anyagi gondokkal küzdők, nélkülözők esetében növekedett meg a leginkább azoknak az aránya, akik már nem járnak étterembe a harmadik hullámot követően (39 százalék), a jómódúaknak ez mindössze egytizedére jellemző.

A válaszadók közel fele csak részben jár ugyanazokba az éttermekbe, mint a járványidőszak előtt, időközben egy-két új vendéglátóegységet is felfedezett már magának, míg kicsivel több mint kétötödük ugyanazokat a helyeket látogatja, mint korábban. Az érintett válaszadók több mint fele azért döntött új étterem választása mellett, mert jobban elérhető volt a számára. Az esetek több mint egytizedében arról volt szó, hogy a válaszadók megszokott étterme időközben bezárt.

A járvány hatása az ételrendelési szokásokra

A koronavírus-járvány előtt a válaszadók 16 százaléka egyáltalán nem, kicsivel több mint egytizede ritkábban, mint évente, egynegyede évente párszor, 35 százaléka legalább havonta egyszer, míg 18 százaléka legalább hetente egyszer rendelt készételt otthonra, munkahelyre vagy egyéb helyre. Míg a harmadik hullámot követően a válaszadók körülbelül kétharmadának változatlanok maradtak az ételrendelési szokásai, azaz ugyanolyan rendszerességgel rendeltek ételt, mint a járvány előtt, addig 18 százalékuk ritkábban, 15 százalékuk pedig sűrűbben tette mindezt a vészhelyzet után.

Régiós szinten leginkább a Közép-Magyarországon élőknél lett gyakoribb az ételrendelés (22 százalék). Az itt élők esetén a legnagyobb az aránya azoknak is, akiknek nem változtak a rendelési szokása (73 százalék) a harmadik hullámot követően. A településméret és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken azoknak az aránya, akiknek nem változtak az ételrendelési szokásai, illetve nő azoké, akik sűrűbben rendelnek. Ez utóbbi a fővárosiak egynegyedére, míg a felsőfokú végzettségűek közel egyötödére igaz.

Összehasonlítva az étterembe járási szokásokkal, az ételrendelés esetében is növekedett a soha sem rendelők aránya, de jelentősen kisebb mértékben (mindössze 4%-kal). Sőt, a legalább hetente egyszer rendelők aránya valamelyest emelkedett is, a legalább havonta egyszer rendelők aránya pedig változatlan maradt. Az iskolai végzettség, a településméret és az anyagi helyzet növekedésével párhuzamosan növekszik a hetente rendelők aránya. Azaz a házhoz rendelés a felsőfokú végzettségű, a jómódú és a budapesti lakosokra jellemzőbb jobban az átlagnál.

A válaszadók több mint fele ugyanazokról a helyekről szokott ételt rendelni a járványidőszak után is, mint előtte, kétötödük fedezett fel új lehetőségeket időközben. Az új felkeresésének legjellemzőbb indoka az volt, hogy a vásárlók az új helyszínekről a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel rendelhettek ételt (62 százalék). Az ételrendelés helyszínének megváltozását is az esetek kicsivel több mint egytizedében indokolta az, hogy a járványvészhelyzet alatt a korábbi, megszokott szolgáltató bezárt.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 augusztusában zajlott.